A magyar állam és a kormányközeli 4iG minél gyorsabban felvásárolná a Vodafone Magyarországot. Az üzletet a GVH-nak várhatóan nem is kell engedélyeznie, hiszen nemzetstratégiailag kiemelt jelentőségűnek jelentették be, az uniós versenyhivatal viszont még beleszólhat. A Fidesz régóta – és úgy tűnik, hogy elképesztő áron – akar egy nagy kormányközeli telekomcéget, amelyből viszont hosszú időre pénzgyárat lehet csinálni, a fogyasztók kárára.
Uniós és köztük magyar jogászprofesszorok jelezték az Európai Unió Bizottságának, hogy az uniós versenyhivatalnak muszáj lenne foglalkoznia a Vodafone Magyarország tervezett részleges államosításával.
Tavaly nyáron derült ki, hogy a magyar állam és a kormányközeli 4iG vállalat együtt kívánja felvásárolni 1,8 milliárd euróért (mai áron nagyjából 723 milliárd forintért) a második legnagyobb hazai mobilszolgáltatónak számító Vodafone Magyarországot. A magyar állam 49 százalékos kisebbségi részesedéssel segítené a felvásárlást, a Jászai Gellért többségi tulajdonában lévő 4iG pedig 51 százalékot szerezne a tervek szerint.
Az ügylet kapcsán az EU-nál vészharangot kongató Good Lobby Profs akadémiai csoportnak itt tud utánanézni, az átláthatatlan vállalati lobbi elleni munka és az értelmesebb közpolitika a céljuk.
A bejelentők szerint egyrészt azért kéne vizsgálni az óriási üzletet, mert a magyar versenyhivatal (GVH) várhatóan nem fogja, hiszen korábban a magyar állam nemzetstratégiailag kiemeltnek mondta a felvásárlást, az ilyen kormányzati címkével hivatalosan ellátott ügyleteket pedig vizsgálat nélkül, rögtön engedélyezi a GVH.
A versenyhivatalok a világ minden részén azért vizsgálják a nagy felvásárlásokat, összefonódásokat, hogy az új piacszerkezettel ne lehessen megkárosítani a fogyasztókat.
Egy nagyon leegyszerűsített példával: ha csak egy-két szereplőtől lehetne almát venni Magyarországon, akkor garantáltan sokkal drágább lenne, ami értelmetlenül és jelentősen megkárosítaná a társadalmat. Ezért a GVH-nak elvileg nem kellene megengednie, hogy hasonló versenykorlátozó lehúzásokkal élhessenek a vállalatok a fogyasztók kárára.
A jogászprofesszorok szerint a Vodafone felvásárlása
nagymértékben csökkentheti a versenyt a magyar távközlési piacon,
sőt olyan mértékben, hogy az uniós tagállamok közti kereskedelemre is hatással lehet.
Megkeresésünkre a csoporttól elmondták, hogy egy közelmúltbeli jogesetre is hivatkoztak a beadványban, amelynél az Európai Bizottság végül megtiltotta egy amerikai rákkutató cég versenytárs általi felvásárlását.
Alapvetően az EU-s versenyhatóság azokat az ügyeket vizsgálja, amik több tagállomot érinthetnek, országos ügyekben a helyi hatóság az illetékes. De küldhet egy felkérőlevelet a helyi hatóságnak, hogy ha az beleegyezik, akkor egy előzetes vizsgálatot lefolytat helyette. Mivel pedig a magyar GVH várhatóan semmit nem fog itt érdemben vizsgálni, itt különösen nagy haszna lehetne hasonló felkérésnek, a jogászok ezt ajánlották a Bizottság számára.
A beadványban a teljes telekommunikációs piacot vizsgálták az infrastruktúrától a tévén és vezetékes telefonon át az internetig. Összefoglalva a korábban még viszonylag élénk versennyel bíró vezetékes piacon lényegében két nagy szereplő maradna a felvásárlással: a Telekom és a 4iG.
A mobilpiacon sem lenne sokkal jobb helyzet, ahol újra három szereplő maradna. Ezen a piacon korábban sem lehetett öldöklőnek nevezni a versenyt Magyarországon, a piaci részesedések évek óta nem nagyon változtak, a mobilhasználat régóta kifejezetten drága Magyarországon a legtöbb szegmensben.
Kevés szereplő, alacsony verseny és szabályozási támogatás esetén hosszú távon is komoly károkat lehet okozni a fogyasztóknak, ami a másik oldalról értelemszerűen egy ritka nagy pénzgyárként fog működni a tulajdonosoknak.
Mindez azért reális veszély, mert
a mobilpiacra különösen nehéz valódi új szolgáltatóként belépni,
többek között azért, mert korlátozottan állnak rendelkezésre frekvenciák, és rengeteg technológiai szakember összehangolt tudása és állami engedélyek tömege szükséges a működés elkezdésének lehetőségéhez is.
A Fidesz régi vágya egy nagy telekomcég megszerzése
A Fidesz-kormány régóta törekedett egy állami vagy Fidesz-közeli nagy hazai mobilszolgáltató kialakítására. Ennek már 2011-ben egyértelmű jele volt, amikor a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) új mobilpiaci belépőt várva nagy frekvenciapályázatot írt ki, de végül az állam utolsó pillanatban meghekkelte a saját pályázatát, és töredékáron egy frissen alapított állami cégnek ítélte a szükséges frekvenciát.
2011-ben az NMHH egyben és egyfordulós aukcióval kínált egy olyan nagy frekvenciablokkot, amellyel új mobilpiaci szereplő léphetett volna be. A Digi és a Viettel pályázott volna, de hogy milyen ajánlattal, azt már nem tudjuk meg, mert az állam az utolsó pillanatban változtatott a kiíráson, és formai okokból kizárta mindkét nagy pályázót. Emellett egy rejtettebb törvénymódosítással lehetővé tették, hogy állami cég is induljon, végül egyedüli pályázóként az MVM és a Posta friss cége nyert.
A Posta és az MVM mobilszolgáltatóját ténylegesen elindítani végül már nem sikerült, de maga
a kormányzati szándék folyamatosan napirenden maradt.
Később a Fidesz háttéremberének tartott Tombor Andrásék 1,3 milliárd forintnyi uniós pénzzel szálltak be egy nyíregyházi virtuális mobilszolgáltatóba, a Netfone-ba. Az ügylet uniós vizsgálatot és büntetőeljárást hozott, piaci sikereket kevésbé.
2019-ben az akkor még állami Antenna Hungária kicsit több mint százmilliárd forintért megvette az egyik nagy mobilszolgáltató, a Telenor (mai nevén Yettel) negyedét. Az Antenna Hungáriát
utána átadta az állam a kormányközeli 4iG magáncégnek.
Nem valószínű, hogy itt még nagyobb részesedést vennének, a hazánkban kizárólag mobilszolgáltatással foglalkozó Yettel ugyanis tavaly nyáron nyíltan közölte, hogy nem tervez szorosabb együttműködést a 4iG-vel.
Szintén még 2019-ben a 4iG bejelentette, hogy megveszi egy másik nagy szolgáltató, a Telekom csoport T-Systems nevű jelentős cégét is, amely meghatározó részben a magyar államnak végez infokommunikációs szolgáltatásokat jó ideje. A hitelből tervezett üzlet viszont túl nagy falatnak bizonyult, a T-Systems árbevétele több mint nyolcszorosa volt akkor a 4iG-ének, év végére ki is hátráltak ebből a felvásárlásból.
2021 tavaszán a mobilpiacon is jelen lévő magyarországi Digi (Digi Távközlési Kft.) megvételét közölte a 4iG. Ez viszont szinte pontosan egy évvel ezelőtt le is zárult. Az új tulajdonossal azóta többször árakat emeltek, és látványosan leálltak a cég mobilinfrastruktúra-fejlesztései.
2022 augusztusában pedig azt jelentette be a 4iG, hogy jelentős állami segítséggel az egész Vodafone Magyarországot kívánja felvásárolni, az üzletet pedig nyélbe is ütnék év végéig.
A brit Vodafone nem tervezte eladni magyarországi cégét, de a Szabad Európa kérdésére megerősítette, hogy olyan vonzó ajánlattal kereste meg őket az állam és a 4iG, amire nem tudtak nemet mondani. Ez a bejelentéskor 715 milliárd forintos (1,8 milliárd eurós) árat jelent, bár a forint azóta is tovább gyengült.
Ha létrejön az üzlet, a magyar állam 49 százalékos, a 4iG pedig 51 százalékos tulajdonos lesz a cégben a tervek szerint. Az üzlet tanácsadója a vevő oldaláról a JP Morgan.
Ez a cég volt egyébként a vezető tanácsadó az MKB Bank botrányos államosításánál, majd Mészáros Lőrincéknek történő, strómanokon keresztüli gyors visszaprivatizálásánál is. Az az üzlet legalább 17 milliárd forintos bukást hozott az adófizetők számára, de Balog Ádám akkori új MKB-vezér szerint ez „nemzetgazdasági érdek” volt.
Most sem világos, hogy a magyar adófizetőknek miért kellene kisebbségi tulajdonrész egy korábban stabilan működő piaci szolgáltatóban, pláne hogy a korábbi, hasonló kisebbségi tulajdonrészét nagyon hamar privatizálta a kormány a 4iG-nek. Az állam részéről Nagy Márton miniszter viszi a projektet, aki annyival indokolta az állami segédkezést, hogy a brit tőzsdei cég helyett magyar tulajdonos kell ide. Jászai Gellért, a 4iG hivatalos tulajdonosa pedig magyar.
Mindenesetre a 4iG azonnal az ország második legnagyobb mobilszolgáltatójává és korábbi felvásárlásai révén a legnagyobb vezetékesinternet- és tévészolgáltatójává válhat, ha létrejön az üzlet.
