Magyarország úgy költi a pénzt a helyreállítási alapból, mintha biztosra venné, hogy megérkezik a támogatás az Európai Uniótól. Erre utal a kifizetések ütemezése is: minden sikeresnek ítélt tárgyalási fordulót és intézkedést jelentős kifizetés követett. Eddig több mint 520 milliárd forintot osztottak szét a helyreállítási alapból, ami az elkölthető források több mint húsz százalékát jelenti, de nem a tanárok béremelésére költötték. Ha nem érkeznek meg a források, az akár egy százalékponttal is megnövelheti a hiányt.
A Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszközből (RRF) Magyarországnak szánt 5,8 milliárd euró kifizetése továbbra is bizonytalan, mert az Európai Bizottság egyelőre elégedetlen a kormány intézkedéseivel. A magyar kabinet mégis úgy költi a helyreállítási alapból származó pénzt, mintha biztosra venné, hogy lesz megegyezés. Magyarország 2022 végéig már legalább 640 milliárd forint odaítéléséről döntött, és több mint 524 milliárdot ki is fizetett az RRF-ből – derül ki a pályázati honlap adataiból. Ez a rendelkezésre álló összeg több mint húsz százaléka. A kifizetések ütemezése is arra utal, hogy a kormány 2022-ben arra számíthatott, hogy küszöbön áll a megegyezés az bizottsággal.
Az azonban egyelőre egyáltalán nem biztos, hogy az Európai Unió kifizeti-e ezeket az összegeket, ehhez ugyanis Magyarországnak teljesítenie kell azt a bizonyos 27 feltételt, ami a bizottság szerint csökkentené a korrupciót és javítaná az igazságszolgáltatás függetlenségét. Ez a bizonytalanság viszont komoly költségvetési kérdéseket is felvet. Romhányi Balázs, a Költségvetési Felelősségi Intézet vezetője a Szabad Európának ezzel kapcsolatban korábban azt mondta: „Az egyik kérdés, hogy ezeket hogyan számolják el, hiszen a legtöbb projektben egyszerre van uniós pénz és magyar költségvetési pénz. A másik probléma, hogy az utóbbi időben az is kérdésessé vált, hogy egyáltalán bejön-e legalább utólag a magyar államkasszába az uniós pénz.” Azt, hogy milyen forrásból történtek a kifizetések, és hogy miből fedezik e költségeket, ha nem lesz megegyezés a helyreállítási pénzekről, korábbi megkeresésünkre nem árulta el sem a Miniszterelnökség, sem Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter. (Orbán erről minden konkrétum nélkül annyit mondott, hogy „ha nem Brüsszelből, akkor majd máshonnan kapunk pénzt”.) Ráadásul nem kevés pénzről van szó: ha nem érkeznek be, az nagyjából egy százalékponttal is megnövelheti a 2022-es év hiányát. Az már az előzetes adatokból is látszik, hogy költségvetési szempontból rosszul sikerült 2022.
Érdekes a kifizetések ütemezése
A helyreállítási alap forrásaira benyújtott pályázatokra már 2021 végén megindultak a kifizetések, 2021 novembere és 2022 júliusa között még csak 64,5 milliárd forintot osztott ki a kormány. Eddigre az EU már elfogadta a lengyel helyreállítási tervet, így Magyarország maradt az egyetlen tagállam jóváhagyott helyreállítási terv nélkül. Egész évben zajlottak a tárgyalások, ment a kötélhúzás a kormány és a bizottság között (Magyarországot bíráló OLAF- és jogállami jelentések, magyar vétó a globális minimumadóról, az Oroszország elleni szankciók akadályozása stb.).
Az első fordulópont júliusban jött el, a kormány ekkor kezdett békülékenyebb hangot megütni. Először nyilvánosan július 7-én Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter beszélt arról, hogy a kormány négy területen hajlandó engedni a bizottságnak. Ezzel a nyilvánosságnak is azt üzenték, hogy hajlanak a megállapodásra, és szeretnék elérni, hogy minél hamarabb pénzhez jussanak. Didier Reynders, az EU igazságügyi biztosa arról beszélt július közepén, hogy nem sokkal korábban találkozott Varga Judit igazságügyi miniszterrel, aki ekkor jelezte először, hogy a magyar kormány hajlandó tárgyalni a jogállami kérdésekről. A kabinet egyre többet ígért a bizottságnak, és július 19-én Varga Judit be is nyújtotta az Országgyűlésnek azt a törvényjavaslatot, amely a bizottsággal való megállapodást célozta: a miniszter szerint ezzel „elérhető közelségbe került a megállapodás a bizottsággal”. Navracsics Tibor ugyanekkor arról beszélt, hogy nem tabu az Európai Ügyészséghez való csatlakozás. Noha a bizottság úgy ítélte meg, hogy a kormány intézkedései nem elegendők a pénzcsapok megnyitásához, a magyar kormány magabiztos volt. A július 20. utáni héten összesen 26 pályázatra kifizettek 65 milliárd forintot az RRF-ből – korábban fél év alatt fizettek ki ennyi pénzt. Volt olyan nap (július 25.), amikor egy nap alatt kiutaltak 25 milliárdot.
A bizottság felvetéseire augusztus 22-én válaszolt hivatalosan a kormány. Másnap Gulyás Gergely azt mondta, hogy az Európai Bizottság összes, írásban tett javaslatáról közös álláspontra jutottak, és hogy a kormány akár tíz új jogszabályra vagy jogszabály-módosításra is készen áll októberig. Ezt a kijelentést augusztus 24-én egy 22,6 milliárdos kifizetés követte (összesen négy pályázónak).
A bizottság viszont még ezzel a levéllel sem volt elégedett, a kormány pedig további lépéseket tett. Szeptember 5-én hozták létre a korrupció ellen küzdő Integritás Hatóságot, szeptember 7-én pedig két napra Brüsszelbe ment tárgyalni Varga Judit. A miniszter a két nap alatt az Európai Bizottság több tagjával (mások mellett Didier Reyndersszel, Věra Jourová jogállami kérdésekért is felelős bizottsági alelnökkel és Johannes Hahn költségvetési biztossal) és néppárti politikusokkal tárgyalt. Varga úgy értékelte a tárgyalásokat, hogy „fontos előrelépést tettünk a megállapodás érdekében”. A kormány is sikeresnek gondolhatta Varga brüsszeli útját, mert szeptember 8-án megtörtént az eddigi legnagyobb RRF-kifizetés: 201 milliárd forintot kapott a Klebelsberg Központ (arra, hogy mire kapta a központ ezt az összeget, cikkünk második felében visszatérünk).
A kormány igyekezetét azonban nem követte európai elismerés. Szeptember 18-án tette meg ugyanis javaslatát az Európai Bizottság a pénzügyminiszteri tanácsnak: ebben ajánlották az RRF befagyasztását és a kohéziós alapok bizonyos részének felfüggesztését, amivel összesen mintegy 5400 milliárd forintnyi euró kifizetése vált bizonytalanná. A kormány munkához látott, november elejére már megígérték a bírói függetlenség erősítését, és november 8-án az Országgyűlés elfogadta a közérdekű adatok megismerhetőségét könnyítő törvényt. Az Európai Bizottság kérésére felgyorsították a közérdekű adatok megismerésére irányuló pereket, és elvileg létrejön egy központi információs közadat-nyilvántartás. Ezek után két nap alatt (november 9-én és 15-én) több mint 55 milliárd forintot fizettek ki a helyreállítási alapból 32 pályázatra, majd majdnem egy hónapig nem volt komoly kifizetés.
November végén jött a hideg zuhany, ugyanis kiderült: az Európai Bizottság még mindig nem elégedett a magyar kormány intézkedéseivel, és továbbra is ragaszkodik az RRF teljes és a kohéziós pénzek részleges felfüggesztéséhez. Nagy vonalakban ismertették azt a feltételrendszert is, amelynek teljesítéséhez kötötték a pénzek kifizetését – a később szupermérföldköveknek nevezett 27, többségében korrupcióellenes és igazságügyi függetlenséget biztosító intézkedést. Az idő fogytán volt, mert év végéig legalább a helyreállítási tervet el kellett fogadnia a bizottságnak ahhoz, hogy ne vesszen el végérvényesen az onnan lehívható támogatás teljes összege. Az Országgyűlés december 7-én újabb törvénycsomagot fogadott el, hogy teljesítse a bizottság elvárásait, új jogköröket kapott a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) és az Integritás Hatóság. Másnap az RRF-ből kifizettek hatvanmilliárd forintot hat pályázatra.
A bizottság a magyar kormány minden igyekezete ellenére úgy ítélte meg, hogy a meghozott intézkedések csak korlátozott változásokat jelentenek, ezért fenntartotta a források befagyasztásáról szóló álláspontját. A december 12-i uniós csúcson, az utolsó pillanatban sikerült megegyezni a legfontosabb kérdésekben. Egyebek mellett Magyarország két kérdésben is feladta korábbi vétóját (segély Ukrajnának, globális minimumadó), az Európai Tanács pedig elfogadta a magyar helyreállítási tervet, ám továbbra is a 27 szupermérföldkő teljesítéséhez kötötte a pénzek kifizetését (a kohéziós alapoknál némileg csökkent is a felfüggesztett összeg). Ezek után év végéig Magyarország még kifizetett mintegy 22 milliárd forintot 11 pályázatra.
A magyar kormánynak 2023. március 31-ig kell teljesítenie minden vállalását, hogy meginduljanak az uniós kifizetések. Költeni az RRF-ből 2026-ig lehet, és más az elszámolás módja is, mint a kohéziós alapoknál. Ezúttal ugyanis nem számlákat kell benyújtani az EU felé, hanem bizonyítani kell, hogy az adott projektet végrehajtották. Ha erről meggyőződött a bizottság, akkor érkezik csak az utalás.
Mire jutott és mire nem eddig a helyreállítási alapból?
Ahogy azt előző cikkünkben bemutattuk, az RRF-en eddig szinte kizárólag állami, önkormányzati vagy egyházi kézben lévő szervezetek, önkormányzatok nyertek pénzt. Az eddig ismert egyetlen, magánkézben lévő cég Mészáros Lőrinc egyik energiacége, az OPUS TITÁSZ Áramhálózati Zrt. A cégnek megítélt több mint 13 milliárd forintos támogatásból a vállalat közel nyolcmilliárd forintot meg is kapott.
A legtöbb pénzt, több mint kétszázmilliárd forintot a Klebersberg Központ kapta, elsősorban arra, hogy laptopokkal lássa el a rászoruló általános és középiskolás diákokat, illetve tanárokat, valamint ez utóbbiakat felkészítse az online tanításra. (Digitális oktatáshoz való egyenlő hozzáférés feltételeinek biztosítása a tanulók és a pedagógusok számára a program neve. Ne feledjük, a Covid miatti nehézségek áthidalására jött létre az RRF.)
79 milliárd forint kifizetés történt a Gyakorlatorientált felsőfokú képzések infrastrukturális és készségfejlesztése címen, és 68 milliárd forint már el is ment a Nemzeti Laboratórium létrehozása, komplex fejlesztése fejezetből: itt főleg egyetemek és kutatóintézetek laborjai kaptak pénzt. Ez már csak azért is érdekes, mert épp ezeket a laborokat hozhatja nehéz helyzetbe a kormány azon intézkedése, hogy jelentősen szűkíti azoknak az intézményeknek a körét, amelyek államilag finanszírozott vizsgálatokat végezhetnek (a laborpiac átalakításáról itt írtunk részletesen).
26 milliárd forintot kapott a Magyar Máltai Szeretetszolgálat szociális bérlakások építésére, illetve felújítására, és 48 milliárdot fizettek ki, hogy az energiahálózatot felkészítsék arra, hogy kezelni tudjon még több, megújuló forrásból származó energiát (erre kapott pénzt Mészáros Lőrinc OPUS TITÁSZ Zrt.-je is).
Több olyan terület is van azonban a helyreállítási tervben, amelyre még egyáltalán nem vagy csak alig jutott kifizetés. Ilyenek például a lakossági napelemes pályázatok, a tanárok fizetésének megemelése, a bölcsődei férőhelyek bővítése, a vízgazdálkodás fejlesztése vagy az egészségügyi szolgáltatások fejlesztésére vonatkozó pályázatok.
