Putyin orosz elnök ukrajnai háborújával akaratlanul is felgyorsította a zöldátmenetet az Európai Unióban: a 27 tagú közösség csökkentette függőségét az orosz fosszilis tüzelőanyagoktól és növelte a megújuló energia felhasználását az elmúlt évben – mondta kedden az EU klímaügyekért felelős biztosa.
„Az Európai Unió most már megérti, hogy ha növelni akarjuk energiaszuverenitásunkat, az csak megújuló energiaforrásokkal megy, mert nagyon kevés gázunk maradt, szinte nincs szenünk és olajunk” – jelentette ki Frans Timmermans, az európai zöldmegállapodásért felelős biztos.
Az orosz invázió pénteki, egyéves évfordulója előtt az Associated Pressnek adott interjúban Timmermans azt mondta: Putyin alábecsülte az EU ellenálló képességét, amikor elzárta a legtöbb, Európába induló földgázvezetéket a háború közepette. Ezt a stratégiát az európai vezetők energiazsarolásnak nevezték.
„Nyilvánosan jelentette ki, hogy ezen a télen az európaiak megfagynak és éhezni fognak – mondta Timmermans. – Nos, nem fagytunk meg és nem is éheztünk, mert élelmiszer-termelésünk magas volt. Nem szenvedtünk hiányt. Ami az energiát illeti: sikerült biztosítanunk, hogy ne használhassa hatékony módon ezt a fegyvert.”
A háború azonban energiaár-válságot szított az EU-ban, és ez a háztartások és a vállalkozások számláit az egekbe röpítette.
„A mi polgárainknak kellett viselniük a manipulációi terhét – tette hozzá Timmermans. – De nem ért célt. Nem osztott meg minket, és egészen bizonyosan nem kényszerített térdre.”
Az orosz energiaszállítások csökkentésére válaszul az EU tavaly ellenintézkedéseket vezetett be, amelyek része volt egy csaknem háromszázmilliárd eurós program elindítása a hatékonyabb üzemanyag-felhasználás és a megújuló energia gyorsabb elterjesztése érdekében.
Az EU ezenkívül embargót vezetett be az orosz szénre és olajra, valamint ársapkát az orosz olajexportra. Ezen túlmenően diverzifikálta energiaforrásait a cseppfolyósítottföldgáz-ügyletek lezárásával, hogy kompenzálja az orosz gázveszteséget és feltöltse készleteit a téli időszakra, és visszafogta gáz- és villamosenergia-felhasználását.
Miközben Putyin továbbra is Oroszország fenyegetésével vádolja a nyugati országokat, és ezzel indokolja Ukrajna elleni invázióját, Timmermans szerint visszaüt, hogy az orosz vezető fegyverként használta az energiát. Januárban a gázárak visszaálltak a háború előtti szintre az európai azonnali piacokon.
„Emiatt sok bevételtől esik el – mondta Timmermans. – Indiának és Kínának adja el az olaját, és csökkenti az árakat. Kénytelen volt redukálni a gázeladást. Úgy gondolta, hogy ezt fegyverként használhatja. De a fegyver ellene fordult, és ez felgyorsult.”
Ehhez kapcsolódóan: 2035-től tilos a benzines és a dízelautók eladása az EU-ban
Gyors a haladás – de nem eléggé?
Egyes EU-tagállamok idén több mint húsz százalékkal csökkentették földgázfogyasztásukat – mondta Timmermans. A háború „megváltoztatja a viszonyunkat az energiához, és segít megérteni, hogy gyorsabban kell lépnünk a megújuló energiák terén” – tette hozzá.
Uniós adatok szerint az EU gázfogyasztása 19,3 százalékkal csökkent 2022 augusztusa és 2023 januárja között a 2017–2022-es időszak azonos hónapjainak átlagos gázfogyasztásához képest.
Annak érdekében, hogy az EU 2050-re céljának megfelelően klímasemlegessé váljon, az Európai Bizottság támogatja, hogy 2030-ra a megújuló energiaforrások aránya 45 százalék legyen, miután az országok szél- és napenergiával erősítik energiabiztonságukat.
Az Ember nevű globális energetikai elemzőműhely áttekintése szerint Európában „a tiszta energia hatalmas felfutása zajlik”. A szél- és napenergia 2022-ben rekordnagysággal, 22 százalékkal részesedett az unió villamosenergia-termeléséből, és először előzte meg a gázt, amely húsz százalékot tett ki, míg a szénenergia 16 százalékot.
„Egyedülálló lehetőségünk van arra, hogy a tiszta technológiák felé mozduljunk el, amelyek nem járnak kibocsátással, körkörösek, így nem kell folyton kiásni az elsődleges anyagokat – mondta Timmermans. – Ha ebbe az irányba haladunk, lehetséges a tiszta növekedés. Optimista vagyok az ebben rejlő lehetőségeket illetően, de gyorsabban kell haladnunk, mint ahogy tesszük.”
Timmermans kitart amellett, hogy fogy az idő ahhoz, hogy a globális átlaghőmérséklet-emelkedését 1,5 Celsius-fok alatt tartsuk az iparosodás előtti szinthez képest. Ez a 2015-ös párizsi klímaegyezményben meghatározott cél egyre bizonytalanabbnak tűnik, mivel a hőmérséklet már több mint 1,1 C-fokkal emelkedett.
„Arra van szükségünk, hogy jóval két fok alatt tartsuk a hőmérséklet-emelkedést – tette hozzá. – Ha a mai politikát folytatjuk, túllépünk a két fokon, és teljesen más területen találjuk magunkat.”
