Az Európai Békekeretet szeretné az Unió a továbbiakban is arra használni, hogy az ukrán hadsereget fegyverekkel és lőszerrel lássa el. A háború jelenlegi szakaszában óriási mennyiségű hadianyagra van szükség, az ukránok nem tudják tartani a lépést az orosz tüzérséggel. Az EU a saját készleteit adná át, miközben az európai védelmi ipar felpörgetése a cél.
A belső piacért felelős uniós biztos, a francia Thierry Breton európai körútra indul, de valószínűleg a nagyvárosok utcáin nem fogunk vele találkozni. Breton ugyanis 11 tagállamban azt a 15 létesítményt keresi fel, ahol fegyvert gyártanak. Az első tárgyalások már meg is történtek, Bulgáriában két nagy gyárba látogatott el a biztos, ahol védelmi felszereléseket állítanak elő és találkozott Dimitar Sztojanov védelmi miniszterrel és Irina Shtonova gazdasági és ipari miniszterhelyettessel.
A biztosi vizit célja, hogy felmérje az uniós védelmi ipar igényeit a támogatások jobb kalibrálása érdekében, beleértve a potenciálisan uniós alapokon keresztül nyújtott támogatást, illetve képet szeretne kapni a szűk keresztmetszetekről és azok lehetséges kezeléséről. Eközben Brüsszelben már az uniós nagykövetek lapozgatják azt a dokumentumot, amely az ukránoknak szánt lőszerek előállításának felgyorsítását és az európai védelmi ipar működésének megerősítését tartalmazza.
Ehhez kapcsolódóan: Már biztos: Szlovákia is ad szovjet harci repülőket Ukrajnának
Stratégia már van
Nincs vita arról sem az EU, sem a NATO berkein belül, hogy az orosz-ukrán háború kritikus szakaszába lépett. Sőt, ahogy magas rangú uniós diplomata fogalmazott a minap: „Ez a háború egyik legveszélyesebb szakasza 2022 februárja óta.” Most ugyanis a frontok mozgása megállt, ami az eddigiekhez képest is hihetetlen mértékű áldozatokat követel úgy az orosz, mint az ukrán oldalon és úgy az emberi életek, mint a harci eszközök terén. A nyugati szövetségeseket – és persze az ukránokat – leginkább az aggasztja ebben a helyzetben, hogy nincs elegendő lőszertartalék. Az oroszok ugyanis a becslések szerint naponta 50 ezer különféle lőszert használnak el, miközben folyamatosan tűz alatt tartják a legkisebb ukrán állásokat is, az ukrán hadseregnek pedig erősen limitáltak a válaszlehetőségei. Ez azt jelenti, hogy naponta 2-7 ezer lövést ad(hat)nak le.
Erre a helyzetre leginkább azonnali megoldás szükséges, ami nem heteket, hanem ideális esetben napokat jelent. Elkészült egy erre vonatkozó uniós stratégia, amelyről a remények szerint már március 20-án dönthetnek az uniós külügyminiszterek. Az EU finanszírozási lehetősége az Európai Békekereten belül valósulhat meg – leszámítva a kétoldalú támogatásokat –, tulajdonképpen kizárólagosan. Az uniós költségvetésből ugyanis az alapszerződések értelmében nem lehet fegyvervásárlást finanszírozni, ezért állították fel ezt a költségvetésen kívüli eszközt, amelynek hétéves kerete eredetileg valamivel több mint 5 milliárd euró volt, a tagállamok külön befizetései alapján. Ez a keret azonban már kimerült, ahogy forrásunk fogalmazott, „az Európai Békekeret saját sikerének áldozata lett”.
Ugyancsak a Békekeretet terheli az ukrán katonák kiképzése. Március végéig 11 ezer katonát fognak kiképezni, a cél pedig az, hogy év végére ez a szám elérje a 30 ezret.
Ehhez kapcsolódóan: Ötezer fős hadsereget állítana fel az Európai Unió
155 milliméter
Az EU eddig hét csomagot különített el az Európai Békekereten belül, ezek 500 millió eurós (vagy annál kicsivel nagyobb) támogatásokat tartalmaznak, összesen 3,6 milliárd eurót költöttek a tagállamok fegyvervásárlásra. A program úgy működik, hogy a tagállamok a saját készletükből átadják Ukrajnának a szükséges eszközöket, majd az ezeket pótló eszközök árának az 50-60 százalékát az Európai Békekeret fedezi, a maradék a tagállam saját része. Mindent egybevéve az EU eddig körülbelül 12 milliárd euró értékű katonai támogatást nyújtott.
Ukrajna számára most a legnagyobb problémát az jelenti, hogy kifogyóban vannak a 155 milliméteres tüzérségi lövedékekből, amelyet főként a szovjet típusú fegyverrendszerekben használnak. A háború kezdete óta a Békekeretből az EU-s tagállamok 455 millió eurót költöttek erre a lövedékre, amelyek ára 2600 euró/darab volt. Az új megrendelések azonban már ennél jóval drágábbak, akár 4000 eurót is elérheti egyetlen darab ára.
Oleksii Reznikov védelmi miniszter azt mondta, hogy Ukrajnának sürgősen 1 millió lőszerre van szüksége, ami körülbelül 4,22 milliárd dollárba kerülne.
Ehhez kapcsolódóan: EIB elnöke: Olcsóbb lesz, ha most támogatjuk pénzzel Ukrajnát
Három sávos út a fegyverekhez
A tagállamoknak tehát most nem csak az ukránok ellátásáról kell gondoskodniuk, hanem a saját készleteik visszatöltéséről is. Az uniós javaslat egy három részre bontott csomag, amely Ukrajna és az EU utánpótlását is szem előtt tartja.
A legfontosabb, hogy minél hamarabb Ukrajna kapjon egymilliárd euróért lőszert. Ezeket a tagállamoknak már meglévő készleteikből kell biztosítaniuk, amelyet aztán majd az Európai Békekeret részben megtérít. Tanácsi forrásaink szerint volt olyan javaslat, hogy a visszatérítést emeljék fel 90 százalékra, ezt azonban az országok többsége elvetette, így tulajdonképpen több lőszer finanszírozására maradt lehetőség. Ebben a kategóriában a szállításoknak a leggyorsabbnak kell lenniük, az ukrán igényekhez igazodva, de alapvetően minden típusú fegyverre és tüzérségi eszközre vonatkozik, beleértve a NATO- és a szovjet szabványokat is.
A második pont szintén egymilliárd eurót igényel: ez azonban csak és kizárólag a 155 milliméteres tüzérségi lövedékek közös beszerzésére vonatkozik, és kizárólag Ukrajna számára. A cél az, hogy az EU ezen a piacon „kritikus kereslettömeget” érjen el, ami hatással van az árakra és a szállítási időre is. A rendeléseket májusig szeretnék leadni. Ezt a projektet az Európai Védelmi Ügynökség (EDA) vezeti. Az EDA szerepe ezekben a hónapokban nagyon komolyan megnőtt, egy kis, innovációkat felkaroló ügynökségből az EU egyik kiemelt tevékenységét „működteti”. Uniós tisztviselőktől megtudnunk még annyi háttér információt, hogy ebben a közös beszerzésben csak európai gyártók vesznek majd részt, az amerikaiak gyártási kapacitása a 155 milliméteres lövedékek vonatkozásában ugyanis elmarad az EU-s cégekétől.
Végül a legnagyobb lélegzetű elképzelés – amelyet már cikkünk elején is említettünk –, az európai védelmi ipar termelési kapacitásainak növelése. A jelenleg keretek nem alkalmasak a megnövekedett igények kielégítésére és valamennyi tagállam vásárlásainak fedezésére, amelyek az ukránoknak szánt szállítmányokon felül vannak. Jelenleg ugyanis egy rendelés leadása és a szállítás között átlagosan egy év telik el.
Gyors döntésre van szükség
A három előbb említett kezdeményezés megvalósítását egymással párhuzamosan kezdik meg a tagállamok, illetve a közös beszerzéshez Norvégia is csatlakozik, a hagyományosan semleges uniós országok azonban nem. Mindez azt jelenti, hogy Ukrajna rövid időn belül 4 millió darab lőszerhez juthat, miközben ezek pótlása érdekében felpörgetik az európai gyártási kapacitást.
A terv tehát az, hogy március 20-án az uniós külügyminiszterek már jóvá is hagyják a terveket, annak érdekében, hogy ne legyen szükség arra, hogy a tagállami állam- és kormányfők jövő heti csúcstalálkozójára is bevigyék a témát. Ha ez történik, az azt jelenti, hogy hiányzik az uniós egység a tervek mögül. Ez pedig elsősorban Moszkvában okozna nagy örömöt.
