Ülősztrájkkal indult a tiltakozás a Belügyminisztérium épületénél, majd országszerte több középiskolában sztrájk kezdődött. A kormány tervezett módosításaival éppen az vész el, amiért szeretnek tanítani – mondta a Szabad Európának a Pedagógus Egység egyik alapítója, a Madách gimnázium tanára. A Madách gimnázium tiltakozó tanárai egy videóban foglalták össze, miért nem tetszik nekik a kormány tervezete.
Nulladik óra címmel szerveztek be nem jelentett tiltakozást reggel hét órára a Belügyminisztérium elé a tiltakozó tanárok. Az eseményen ellenzéki politikusok is megjelentek és részt vettek az ülősztrájkban. A tiltakozókat igazoltatták a rendőrök.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) videóban számolt be az ülősztrájkról. Nagy Erzsébet ügyvivő elmondta, miért ellenzik az új jogállási törvényt. Emlékeztetett: a kormány azt vállalta az Európai Unió felé, hogy vonzóvá teszi a pedagóguspályát, szerzett jogokat nem vesz el és autonómiát nem korlátoz. Szerinte ezekkel a vállalásokkal éppen ellentétes az új jogállási törvény tervezete, amelyet elfogadhatatlannak tartanak, ezért is szerveztek újabb országos sztrájknapot hétfőre.
Talyigás Anikó, a Madách Imre Gimnázium matematika–informatika szakos tanára nem vett részt az ülősztrájkban a Belügyminisztérium előtt, egyből az iskolájába ment reggel, mert tagja a sztrájkbizottságnak. Náluk a tanárok közül huszonketten sztrájkolnak és hárman polgári engedetlenséggel tiltakoznak. Utóbbiak közül ő az egyik. Azt mondja, azért választotta ezt a formát, hogy ezzel is tiltakozzon a tavaly bevezetett sztrájktörvény ellen, amely szerinte sérti az emberi jogait.
Mint mondta, a sztrájkot éppen azért találták ki, hogy munkabeszüntetéssel tiltakozzanak valami ellen, de a kormány törvénymódosítása ezt a jogot csorbítja azzal, hogy az óráiknak legalább a felét meg kell tartaniuk, a munkaidő többi részében pedig felügyelni is küldhetik, vagyis dolgozniuk kell, miközben sztrájkolni szeretnének. A másik oka polgári engedetlenségének a szolidaritás a kollégákkal a tanárkirúgások miatt.
Már nem törődik a következményekkel, fontosabbnak tartja, hogy kiálljon a jogaiért. Augusztus végén rúghatják ki a harmincnapos felmondási idő megváltoztatása óta, ha pedig elfogadják az új jogállási törvényt, fizetéscsökkentést is kaphat. Aláírta a petíciót, hogy ha bevezetik az új jogállási törvényt, felmond. Azért írta alá, mert annak fő célja a nyomásgyakorlás. Azt még nem döntötte el, hogy valóban megteszi-e, mindennap ezzel a kérdéssel kel és fekszik.
Ehhez kapcsolódóan: Tömegesen mondhatnak fel a pedagógusok, ha elveszik a közalkalmazotti jogviszonyukat
Azt mondta, az emberi jogokat sértőnek tartja a kormány által közzétett tervezetet. A legnagyobb fájdalma, hogy elveszik a szólásszabadságát.
„A közoktatásba vetett bizalmat sértem azzal, ha bárkinek a szabadidőmben beszélek a közoktatás problémáiról. Ez szerintem nonszensz. Azzal, hogy belenézhetnek a telefonomba, a számítógépembe, a diákokkal és a szülőkkel való kommunikációt is látják, ezzel pedig sérül a diákokkal és a szülőkkel felépített bizalmi viszony, ami felháborító” – fogalmazott.
A Madách gimnázium tanára nem érti, hogy gondolják, hogy egy pedagógus bármilyen szakra kötelezhető, például egy magyar szakosnak azt mondhatják, hogy menjen el kémiát tanulni. Egy másik intézménybe történő áthelyezés lehetőségével sem ért egyet.
„Az egész, amiért szeretünk tanítani, az oktatás lényege, amitől arculata van egy iskolának, elvész ezekkel a módosításokkal” – mondta Talyigás Anikó.
Szerinte a tervezet röghöz köti a tanárokat a hat hónapos felmondási idővel, a pályakezdőket pedig bizonytalanságban tartja a hat hónapos próbaidővel. A most 32 órás munkaidőt 48 órára emelhetik, a napi nyolcat pedig tizenkettőre. Ezeket mind betarthatatlan módosításoknak tartja, amelyek elgondolkodtatják a pályán még kitartó tanárokat is, hogy ilyen körülmények között folytassák-e a munkát.
Korábbi cikkünk a témában: Elkezdődött a Kölcsey gimnáziumból kirúgott tanárok munkaügyi pere
Szerinte a tanárhiány a mostani 16 ezerről bőven húszezer fölé mehet, ha a tervezetet elfogadják, mert sok olyan tanárt ismer, aki ugyan nem írta alá a petíciót, de felmond, ha bevezetik a státusztörvényt. Már most sincs sok helyen szakos tanár, ezért szerinte egy újabb felmondási hullám iskolák összevonásával járhat.
Azt mondja, nem hiszi, hogy a kormány visszalép a tervezettől, mégis úgy érzi, muszáj tiltakoznia, ha nem tenné, beleőrülne.
A Madách gimnázium tanárai a Facebookra feltöltött videóban mondják el, miért nem támogatják azokat a módosításokat, amelyek az új jogállási törvény tervezetében szerepelnek.
Miközben a tanárok országszerte tiltakoztak a kormány tervei ellen, Orbán Viktor miniszterelnök a Hungexpón, a Szakma Sztár Fesztiválon arról beszélt, hogy bár a magyar közéletben szokás leminősíteni és szapulni az iskolákat és az iskolarendszert – ami persze lehetne jobb is, és van is még mit javítani rajta –, de alábecsülni sem szabad.
Hangsúlyozta: a magyar diákok sikere itthon és a nemzetközi mezőnyben egyben a magyar oktatás dicsérete is, ebben pedig külön elismerés illeti a tanáraikat, akik időt és fáradtságot nem kímélve egyengetik diákjaik útját.
Az EP-képviselők több mint kétharmada szerint a kormány lépései miatt lehetetlen kifizetni az RRF-pénzeket
Az Európai Parlament több mint kétharmadát kitevő négy frakció vezetői levélben fordultak az Európai Bizottság elnökéhez, amelyben mélységes aggodalmukat fejezik ki a legutóbbi magyarországi jogalkotási fejleményekkel kapcsolatban. Úgy vélik, hogy ezek még inkább hozzájárulnak az európai uniós értékek aláásásához, valamint a jogállamiság, az alapvető jogok és a demokrácia romlásához.
Különösen aggasztónak tartják a köznevelésben foglalkoztatottak jogállásáról szóló törvénytervezetet és egyes kapcsolódó törvények módosítását, amely drasztikusan korlátozná a tanárok alapvető jogait, véleménynyilvánítási szabadságukat, rendkívül nagymértékben csökkentené szakmai autonómiájukat és drasztikusan csorbítaná munkavállalói jogaikat, beleértve a sztrájkjogot is - olvasható az Európai Néppárt, a Szocialisták és Demokraták, a Renew Europe és a Zöldek vezetői által jegyzett levélben.
Határozottan úgy vélik, hogy a kormány tervezete több mérföldkövet is sért, amely egyértelműen lehetetlenné teszi a Helyreállítási és Ellenállóképességi Terv (RRF) keretében benyújtott első kifizetési kérelem pozitív értékelését.
“Az egyenlőség, az emberi méltóság és az alapvető jogok az EU alapításának központi elemei, és bízunk az Ön elkötelezettségében, hogy hatékony lépéseket tesz, ha egy tagállam szándékosan megsérti ezeket az uniós értékeket” - írták az EP frakcióvezetői a Bizottság elnökének.
