A kormány jövő héten tervezi megküldeni hivatalos álláspontját az alapítványi kuratóriumok még nyitott kérdéseiről, a felek ezt követően igyekeznek rövidre zárni a tárgyalásokat – közölte tudósítókkal Navracsics Tibor uniós forrásokért felelős miniszter az EU költségvetési biztosával kedden folytatott megbeszélés után.
Az uniós források lehívásáért felelős magyar miniszter kedden arról tájékoztatta bizottsági tárgyalópartnerét, hogy a kormány jövő héten, információink szerint szerdán küldi meg régóta várt hivatalos álláspontját az alapítványi kuratóriumok tagságával kapcsolatos még nyitott kérdésekre, amelyek megoldatlansága az ilyen modellben működő egyetemeken tanuló diákok jövő évi Erasmus programokban való részvételét veszélyezteti.
Navracsics jövő szerdára ígért új javaslatokat
Úgy tudjuk, hogy Navracsics Tibor, aki Johannes Hahnnal tárgyalt kedden, nemcsak az egyetemi kuratóriumok kérdéskörében ígért hivatalos, törvénytervezetekbe foglalt magyar pozíciót, hanem a jogállami feltételességi eljárás többi, még nyitott ügyében is.
„Megállapodtunk, hogy a jövő hét során megküldjük álláspontunkat, utána igyekszünk rövidre zárni a tárgyalásokat” – közölte a magyar miniszter tudósítókkal a megbeszélés után. Johannes Hahn három hete a Szabad Európának és a Népszavának adott interjúban megkongatta a vészharangot, arra sürgetve Budapestet, hogy hacsak nem akarja, hogy a magyar diákok részvétele a csereprogramokban kútba essen, mielőbb oldja meg a nyitott kérdéseket.
Az Európai Bizottság még február végén rögzítette írásban álláspontját a magyar kormány számára, többek között jelezve, hogy vezető kormánytagokon túl magas rangú kormányzati tisztviselők és országgyűlési képviselők kuratóriumi tagságát is ellenzi, nincs ellenvetése viszont a polgármesterekkel és az EP-képviselőkkel szemben. Bár a magyar kormány információink szerint hetek óta ígérgeti (legutóbb múlt csütörtökön Bóka János államtitkár), mindeddig adós maradt a hivatalos válasszal.
Navracsics Tibor ugyanakkor látszólag nem tart attól, hogy a felek kifutnak a határidőből. A 2024-es Erasmus programokban való részvételről legkésőbb július második felében kell majd dönteni, de ennek előfeltétele, hogy a bizottság és a kormány megállapodjon az összeférhetetlenség kezeléséről, a parlament megszavazza a szükséges törvénymódosításokat, majd a brüsszeli testület értékelése után, javaslatára a tanács visszavonja az alapítványi formában működő egyetemeket sújtó szerződéskötési tilalmat. Erre egyesek szerint minimum két hónapra van szükség, márpedig éppen annyi idő múlva esedékesek a döntések.
Ehhez kapcsolódóan: Gulyás Gergely az Erasmus-ügyről: Ez egy magyarellenes, faji alapú bosszú
Még mindig vannak értelmezési viták
Navracsics kedden újságíróknak nyilatkozva azt mondta, hogy Hahn biztossal a közérdekű alapítványokkal kapcsolatos tavaly decemberi tanácsi határozat értelmezéséről és következményeiről tárgyaltak. Bár a miniszter nem mondta, jó okkal feltételezhető, hogy a közérdekű alapítványi rendszerben működő kuratóriumok két kategóriába osztása volt a téma, amire a magyar értelmezés szerint lehetőség van. A szóban forgó modellben működő intézmények száma 34, ám közülük csak 21 egyetem, a többi, például a Terror Háza esetében a kormány értelmezése szerint olyan intézményekről van szó, amelyek nem lépnek jogi viszonyba az uniós intézményekkel, amire jelenleg tiltás van érvényben.
Navracsics Tibor szerint máskülönben arról egyeztetnek most a felek, hogy hol húzzanak meg egy határt a kuratóriumi tagság szempontjából a közigazgatási pozícióknak, ideértve a nem közvetlenül az államigazgatás alá eső közigazgatási pozícióknak (jegybank, Nemzeti Választási Iroda stb.). További nyitott kérdés, milyen kritériumok alapján válasszák ki a jövőben az érintett kuratóriumok tagságát, kooptálás, azaz kuratóriumi meghívás vagy külső eljárás alapján. A magyar miniszter szerint a felek arra hajlanak, hogy egy olyan átlátható eljárási rendet hozzanak létre, amelynek során bizonyos alkalmassági kritériumokat vezetnek be, és ez alapján egy értékelő bizottság bírálja el a jelentkezők alkalmasságát.
Ehhez kapcsolódóan: Johannes Hahn szerint a magyar kormány kezében van a diákok sorsa
A miniszter szerint a kormány nem mondott le a szupermérföldkövekről
A magyar főtárgyaló egy februári bizottsági közleményre hivatkozva lapunk kérdésére azt állította, hogy a Horizon Europe kutatási programra továbbra is pályázhatnak a magyar alapítványi egyetemek, feltételesen értékelik a pályázatukat, és mihelyt megoldódnak a problémák, visszamenőleges hatállyal bekapcsolódhatnak a projektekbe. Forrásaink azonban úgy vélik, hogy ha jelentkezhetnek is a magyarok, jogi kötelezettségvállalást nem tudnak aláírni velük, márpedig ennek meg kellene történnie egy bizonyos határidőig. Úgy tudjuk, hogy bizonyos projektek esetében május közepén járnak le az említett szerződéskötési határidők.
Navracsics Tibor lapunknak cáfolta, hogy a kormány lemondott volna a helyreállítási alaphoz való hozzáféréshez szükséges 27 szupermérföldkő teljesítéséről. „Továbbra is érvényes az a tavaly júniusi álláspontunk, miszerint valamennyi kérdésben mielőbb meg szeretnénk állapodni az Európai Bizottsággal. Tehát nem igaz, hogy feladtunk volna bármit is” – hangsúlyozta, hozzátéve, hogy a tárgyalások még időarányosan is folynak.
A miniszter egy kérdésre válaszolva úgy vélte, hogy a gyermekvédelmi törvény esetében – amely egyelőre feljogosító horizontális feltételként blokkolja a 2021 és 2027 közötti kohéziós politikai források egy kis részét – „mindenki megvárja majd az Európai Bíróság döntését”.
