A szakszervezetek kezdeményezték a találkozót, amit hétfő délutánra hívott össze a Belügyminisztérium. Az érdekképviseletek közben újabb pontokkal egészítették ki követeléseiket - mondta a Népszavának Nagy Erzsébet, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) országos választmányának tagja. A parlament pénteken maratoni hosszúságú, szombat reggelig tartó vitán tárgyalt a státusztörvény tervezetéről, miközben a Kossuth téren tüntettek a javaslat ellen.
A szakszervezetek egyik követelése éppen a pedagógusok új jogállásáról szóló, státusztörvényként, sokak által bosszútörvényként vagy rabszolgatörvényként emlegetett javaslatnak a visszavonása. A tervezetről július első felében szavazna a parlament.
A szakszervezetek másik követelése, hogy a kormány vonja vissza az iskolai sztrájkot korlátozó rendelkezéseket. A lap szerint ugyanakkor lesz más megtárgyalni való is a ma délutáni találkozón, mert négy fideszes képviselő olyan törvénymódosító javaslatot nyújtott be a parlamentnek péntek este, amellyel heti a mostani 22-26 órás felosztás helyett heti 24 órában rögzítenék a főállású tanárok neveléssel-oktatással lekötött munkaidejét. A szakszervezetek követelésében 22 óra szerepel.
Ehhez kapcsolódóan: Ellenzéki kivonulással zárult a Pintér Sándorral tartott egyeztetés a státusztörvényről
Legutóbb februárban tárgyalt a Belügyminisztérium a PSZ és a PDSZ képviselőivel a sztrájkkövetelésekről. Miután a szaktárca közzétette a pedagógusok új jogállásáról szóló státusztörvény tervezetét a március 16-17-ei sztrájkot követően a sztrájkbizottság ülései abbamaradtak, mert a törvénytervezetről kezdődtek egyeztetések.
A kormány június elején nyújtotta be a parlamentnek a törvényjavaslatot, amelynek a címét is átírták, de a szakszervezetek szerint az immár az új pedagógus-életpályáról szóló törvényjavaslatban semmiféle kiszámítható pályaív nem található és a több hónapos szakmai egyeztetések hangsúlyozása is hazugság, mert nem volt semmiféle átfogó szakmai, társadalmi egyeztetés.
