Úgy érzik, hogy történelmi, kulturális és lelki otthonuk Izrael. A zsidó állam egy ideig befogadta őket, de újabban már dokumentumok nélküli és kitoloncolásra váró idegenként tekint közösségük egy részére. Ők a héber izraeliták, akik ráadásul afroamerikai származásúak.
Tovit Izrael és a Béke falujának több tucat más lakója két éve félelemben él. Dimona, az izraeli Negev-sivatag szélén fekvő város az otthona 24 éve. Itt született nyolc gyermeke, nem is ismer más országot. Most ő és a jeruzsálemi, úgynevezett afrikai héber izraeliták 130 további, papírok nélkül élő tagja kitoloncolással néz szembe.
Az 53 éves Tovit „nem hitt a szemének”, amikor két évvel ezelőtt megkapta az utasítást, hogy távozzon az országból. „Úgy érzem, hogy a kormány kegyetlenül bánt velem és gyermekeimmel” – mondta.
A héber izraeliták – ahogy általában nevezik a spirituális közösség tagjait – először a hatvanas években tűntek fel Izraelben, az Egyesült Államokból érkeztek. Bár a tagok nem tartják magukat zsidónak, azt állítják, hogy ősi kapcsolatuk van Izraellel.
Körülbelül háromezer héber izraelita él az ország déli, nehéz sorsú városaiban. A közösség centruma a Béke faluja, a Dimonában található alacsony épületek csoportja, amelyet zöldségültetvények és makulátlan kertek vesznek körül.
Integrálódtak és a szerencsések állampolgárok lettek
A héber izraeliták évtizedek alatt fokozatosan beilleszkedtek az izraeli társadalomba. Évekig tartó bürokratikus huzavona után körülbelül ötszázan izraeli állampolgárságot kaptak, a többiek majdnem mind pedig állandó bejelentett lakhelyet.
Körülbelül 130 embernek azonban nincs hivatalos státusza, és most kitoloncolás fenyegeti őket. Néhányuknak nincs útlevelük. Azt mondják, hogy egész felnőtt életüket Izraelben élték le, és nincs hová menniük.
A közösség hosszú harca státusza biztosításáért rávilágít Izrael szigorú bevándorlási politikájára, amely automatikusan állampolgárságot ad azoknak, akiket zsidónak tart, de korlátozza a beutazást azok számára, akik nem felelnek meg a kritériumoknak.
Az afrikai héber izraeliták egyike az Egyesült Államokban a XIX. század végén és a XX. században kialakult fekete vallási csoportoknak, amelyek a keresztény és zsidó ihletésű hitek széles spektrumát foglalják magukban.
Az amerikai székhelyű Anti Defamation League nevű zsidó jogvédő szervezet és a főleg fekete polgárjogi kérdésekben aktív Southern Poverty Law Center szerint néhány marginális fekete héber csoport az Egyesült Államokban szélsőséges vagy antiszemita nézeteket vall; a dimonai közösség viszont nem ilyen.
André Brooks-Key, a dél-karolinai Claflin Egyetem afrikai és afroamerikai tanulmányok professzora szerint ezek a különböző vallási közösségek osztoznak abban a hitben, hogy bizonyos afrikai népek a bibliai izraeliták leszármazottai, és hogy a Biblia megjósolta a transzatlanti rabszolgakereskedelmet.
„Függetlenül attól, hogyan értelmezik Jézust, hogyan öltözködnek, vagy bármelyik más szemponttól, ez a teológiai alapvetés az, ami összeköti őket” – mondta Brooks-Key.
Bibliai a vérvonaluk – mondják
A héber izraeliták úgy vélik, hogy a bibliai Izrael törzsének leszármazottai, akik az időszámításunk szerint 70-ben történt római hódítás után a Níluson lefelé és nyugatra, Afrika belsejébe menekültek, és végül évszázadokkal később rabszolgaként Észak-Amerikába hurcolták őket.
A bibliai törvényeknek a néhai alapítójuk által megfogalmazott értelmezését követik, amely magában foglalja a szigorú veganizmust, a dohánytól és a szeszes italtól való tartózkodást, a szombati böjtöt, a többnejűséget és a szintetikus anyagok viselésének tilalmát.
Ben Ammi Ben-Izrael, a csoport chicagói születésű szellemi vezetője azt mondta, hogy 1966-ban egy látomásban megjelent neki Gábriel angyal, és azt mondta, hogy az izraeliták fekete leszármazottai „térjenek vissza az ígéret földjére, és alapítsák meg Isten királyságát” – olvasható a közösség honlapján.
Egy rövid libériai tartózkodás után Ben-Izrael és többtucatnyi követőjének családja 1968-ban érkezett Izraelbe.
Ben-Izrael 2014-ben, 75 éves korában halt meg, és messiási alakként tisztelik – mondta Ahmadiel Ben Jehuda, a közösség egyik idősebb tagja és szóvivője.
„Törzsi hovatartozásunknál fogva júdeaiak vagyunk – mondta. – A kulturális kapcsolatoknak hosszú hagyománya és folytonossága van, amelyeknek gyökerei ehhez a földhöz kötnek bennünket. Nem csak úgy az égből pottyantunk ide.”
Nem sokkal érkezésük után kezdődtek a héber izraeliták jogi problémái. Izrael kezdetben megadta nekik az állampolgárságot, de később megvonta, miután megváltoztatták a visszatérési törvényt, amely automatikus állampolgárságot biztosít a zsidóknak.
Illegális külföldiek lettek, néhányan közülük hontalanok, miután lemondtak amerikai állampolgárságukról. Ez az állapot egészen a kilencvenes évek elejéig tartott, amikor ideiglenes izraeli tartózkodási engedélyt kaptak.
A fordulópont 2002-ben következett be, miután egy palesztin fegyveres megölt hat embert egy bar-micvó ünnepségen, köztük – fellépése közben – egy 32 éves héber izraelita énekest. Erre válaszul Izrael elkezdett állandó tartózkodási engedélyt adni a közösség tagjainak.
2015-ben mintegy 130, dokumentumokkal nem rendelkező héber izraelita tartózkodási jog iránti kérelmet nyújtott be, arra hivatkozva, hogy a hatóságok megszegték a státuszuk legalizálására tett korábbi ígéreteiket.
A hadseregben is szolgálnak
A belügyminisztérium 2021-ben elutasította a kérelmeket, és 49 személy esetében kitoloncolásról rendelkezett. Négyen elhagyták az országot, a maradék 45 fellebbezett. A többiek jogi bizonytalanságban maradtak.
A minisztérium népesség- és bevándorlási hatósága szerint a kitoloncolásra ítélt személyek soha nem szerepeltek a héber izraelita vezetők által benyújtott listákon, néhányan nemrég léptek be Izraelbe.
„Nem világos, hogy miért csak 2015-ben nyújtották be az első tartózkodási engedély iránti kérelmüket” – mondta a hatóság, illetve felvetette, hogy miért nem a közösség nyújtotta be a kérelmeket az érintettek nevében.
Mivel a közösség az évek során mélyen integrálódott az izraeli társadalomba, a kitoloncolás lehetősége különösen fájdalmas. Többtucatnyi fiatal héber izraelita szolgál az izraeli hadseregben, sokan dolgoznak a Teva Deli vegánélelmiszer-gyártó cégnél.
A közösség iskolát működtet, ahol a diákok héber nyelvet és fekete történelmet is tanulnak. A Béke faluja lakóinak többsége, különösen az Izraelben felnőtt fiatalabb generáció tagjai folyékonyan beszélnek héberül.
Június 1-jén a közösség megünnepelte az újvilági pészahot, amely a hatvanas években Izraelbe érkező héber izraeliták Egyesült Államokból való kivonulásának ünnepe.
Az élénk mintás ruhába öltözött családok a Béke faluja melletti közparkban gyűltek össze élő zenét hallgatni és vegán jellegű soul foodot (az USA déli államaiból ismert afroamerikai ételeket) főzni.
Ezt követően a közösség egy színpad körül gyűlt össze táncbemutatóra és felvonulásra, amelyen az izraeli hadseregben szolgáló héber izraelita katonákat ünnepelték az „Istenünk katonái vagyunk” szlogen skandálásával.
Hónapok óta nem született döntés az izraeli hatóságok részéről, így a papírok nélkül élő héber izraeliták a Szentföldön lévő otthonuk és az általuk száműzetésnek tekintett kitoloncolás réme között vegetálnak.
Az 55 éves Ben Izraelt – aki Bermudán nőtt fel, és 1991-ben költözött Izraelbe az Egyesült Államokból – öt gyermeke közül néggyel együtt kitoloncolják.
„Nem fogok innen kisétálni – mondta. – Azért jöttünk, hogy Izrael istenét szolgáljuk, őseink, Ábrahám, Izsák és Jákob istenét. Héber izraeliták vagyunk. Akkor miért nem együtt?”
