Hiába próbálta több magyar kormányzati szereplő is lebeszélni az – elvileg – szlovákiai magyar gyűjtőpárt Szövetség vezetőit, hogy listájukra vegyék Gyimesi Györgyöt, az érintettek nem tettek eleget a budapesti kérésnek. Emiatt többen kiváltak a Szövetségből, ez pedig a parlamentbe jutást kockáztatja, ami miatt Orbán Viktor szokatlanul nyíltan és élesen bírálta a felvidéki magyar közösséget Tusnádfürdőn.
„HÁBORÚPÁRTIAK – A hazaárulók belesodornak minket a háborúba” – ezzel a felirattal és a Civil Összefogás Fórum saját – magyar ellenzéki politikusokat ábrázoló – plakátjára a megszólalásig hasonló grafikai megoldásokkal ellátott pólókat osztogatott néhány hete a gombaszögi táborban Gyimesi György.
A szlovákiai Szövetség politikusa ezenkívül egy másik ruhadarabból is hozott magával jó néhányat a felvidéki magyarság egyik legfontosabb nyári közéleti rendezvényére. Ezen „NORMÁLISNAK LENNI SZEXI” volt olvasható, ami egyértelmű utalás a Fidesz genderelméletet és a melegjogokat elutasító politikájára, aminek hangoztatása során a párt képviselői szintén rendszeresen a normalitásra hivatkoznak.
Budapesti kottából
Gyimesi óriásplakát-kampányt is indított, ezeken „A BÉKE PÁRTJÁN” szlogennel reklámozza magát, ami szintén a Fidesz retorikájára hajaz. Szlovákiában szeptember 30-án tartanak előrehozott parlamenti választásokat. A politikus tavaly parlamenti képviselőként azzal keltett botrányt, hogy azt javasolta, tiltsák be a szivárványos zászlók kihelyezését középületekre, ami az egyik legismertebb szlovák televíziós személyiséget arra ösztönözte, hogy coming outoljon.
Gyimesi Facebook-oldalán rendszeresen oszt meg egy-két perces videómonológokat, amelyekben éppen úgy kritizálja Brüsszelt, a „migránskvótákat támogató”, „háborút támogató” szlovák szakértői kormányt, mint amilyen kifejezéseket Orbán Viktor használ bármelyik péntek reggeli rádióinterjújában.
A fentiek alapján tehát azt gondolhatnánk, a Fideszben is teljes mellszélességgel támogatták Gyimesi György indulását, hiszen a Szövetség több vezetője szoros szálakkal kötődik a magyar kormánypárthoz. (Ebben semmi meglepő nincs, a Fidesz mára nagyon komoly kapcsolatokkal – ha úgy tetszik, befolyással – bír minden jelentősebb határon túli magyar politikai szervezetben.)
Ehhez kapcsolódóan: Szlovákiának most magyar miniszterelnöke van.
Csakhogy a Szabad Európa több forrásból származó információi szerint ennek éppen az ellenkezője történt: több kormánypolitikus, köztük Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes személyesen is próbálta lebeszélni korábban a Szövetség vezetőit, hogy a párt listájára vegyék Gyimesi Györgyöt.
Ínséges évek
A felvidéki magyar politikához a hvg.hu friss cikke nyújt jól érthető hátteret. E szerint ugyan a korábban legerősebb szlovákiai magyar politikai erő, a Magyar Koalíció Pártja (2012-től: Magyar Közösség Pártja) a rendszerváltást követően kétszer is volt kormánypárt koalíciós partnerként, de egy 2009-es pártszakadást követően 2010-től már egyszer sem került be a parlamentbe.
A zászló ezután a „renegátoknak” állt: Bugár Béla a 2009-es szakítás után megalakította a magyar–szlovák Most–Híd pártot, amely 2010–2020 között volt parlamenti erő és a Robert Fico vezette kormánykoalíció tagja is. Csakhogy ez halálos ölelésnek bizonyult. Miután Ján Kuciak oknyomozó újságíró és menyasszonya 2018-as meggyilkolását követően a Most–Híd nem hagyta ott Ficót, szavazóik azzal büntették őket, hogy 2020-ban kiestek a parlamentből. (Bugár Bélát és pártját egyébként a Fidesz olyannyira nem tekintette partnernek, hogy a Magyar Állandó Értekezlet üléseire sem hívták meg őket.)
Újratervezés
Ezt követően látszott, hogy teljes újratervezésre van szükség, az addig egymással marakodó szlovákiai magyar politikai pártok belátták, hogy tárgyalóasztalhoz kell ülniük. Ennek eredményeként 2021 októberében megalakult a Szövetség – Aliancia, három platformmal, a Híddal, az MKP-val és az Összefogással. Nem lett tagja azonban a szervezetnek a Magyar Fórum nevű kisebb párt.
A főpróba, a tavaly októberi helyhatósági választás egyből kitűnőre sikerült: a Szövetség 222 polgármesteri helyet szerzett önállóan, amivel második lett a pártok között Robert Fico Smerje után. Ezt követően mindenki optimistán várta a következő parlamenti választást. Csakhogy idén januárban végleg megbukott Eduard Heger (ekkor már csak ügyvezető) kormánya, és miután senki nem volt képes új kabinet alakítására, Zuzana Čaputová elnök szeptemberre előrehozott választásokat írt ki.
Ehhez kapcsolódóan: A romániai magyarok, az RMDSZ aktuális helyzetéről Tusnádfürdőn készítettünk interjút.
Ebben a helyzetben érkezett a Szövetségbe májusban Gyimesi György, aki korábban a legnagyobb szlovák kormánypárt, az OL’aNO (Egyszerű Emberek és Független Személyiségek pártja) képviselőjeként – a HVG már hivatkozott cikkét idézve – „a szlovák szélsőjobb magyar hangja” volt.
Gyimesi kétségtelenül az egyik legismertebb szlovákiai politikus, személyisége, mondanivalója azonban rendkívül megosztó. Nem véletlen, hogy gombaszögi akciójáról még a pozsonyi Új Szó is Gyűlöletkeltés címmel közölt publicisztikát.
Szemben a Fidesszel
Gyimesi érkezésének hírére a Híd Platform vezetői jelezték, hogy kilépnek a Szövetségből. Ezzel a Fideszben is előre tisztában voltak, információink szerint emiatt próbálták megakadályozni, hogy csatlakozhasson, mivel a szakadással veszélyben látták a parlamenti küszöböt elérő szereplést.
Csakhogy a Szövetség vezetői úgy kalkuláltak, hogy Gyimesi többet hozhat, mint amennyit a Híd távozása vihet, és – a magyar–magyar politikában egyébként meglehetősen szokatlan módon – egyszerűen nemet mondtak a budapesti kérésekre. Berényi József, a Szövetség MKP Platformjának elnöke megerősítette értesülésünket. „Valóban voltak ilyen beszélgetések, valóban kérték, hogy ne vegyük fel Gyimesi Györgyöt a listára, mert akkor mások elmehetnek, de mi úgy ítéltük meg, hogy a Híd Platform elenyésző része távozik csak majd, és ez így is történt” – mondta a Szabad Európának a politikus.
Ehhez kapcsolódóan: Amikor a magyar kormány százmilliárd forint közpénzből akart Szlovákiában termőföldet vásárolni.
Csakhogy az „elenyésző rész” éppen a Híd legismertebb politikusait takarja, akik nem sokkal később be is jelentették, hogy Mikuláš Dzurinda volt kormányfő Modrí (Kékek) nevű pártjával állnak össze, míg a Magyar Fórum is elindul, választási pártot létrehozva négy szlovák párttal. Vagyis a teljes egység helyett valójában három (legalább részben) magyar lista is szerepel majd a választáson, amit mindenki el akart kerülni. A közvélemény-kutatások szerint jelenleg egyik formációnak sem lenne elég szavazata a parlamentbe jutáshoz.
„Ez gyenge teljesítmény”
Valószínűleg emiatt volt Orbán Viktor szokatlanul éles és nyílt kritikája a szlovákiai magyar közösség felé Tusnádfürdőn. A miniszterelnök „képtelen helyzetnek” nevezte, hogy a szlovákiai magyarság az ötmilliós Szlovákiában a maga félmilliós lélekszámával nem tud egy pártot a parlamentbe juttatni, majd úgy fogalmazott: „Az, hogy a felvidéki magyarság nem tudja elérni a parlamenti képviseletet Pozsonyban, minden visszafogottság mellett is azt kell mondanom, hogy ez gyenge teljesítmény, ennél azért többre van szükség.”
Érdekes, bár ez nem kapott médiavisszhangot, de egy nappal korábban, a Nemzetpolitikai Kerekasztalon Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára – ha nem is ilyen éles szavakkal – szintén megfogalmazta a maga kritikáját, és szintén a lélekszámarányokra hivatkozva kötelező házi feladatnak nevezte a bejutást.
A fórumon részt vevő Forró Krisztián biztosra vette, hogy sikerülni fog, a Szövetség elnöke pedig Orbán Viktor kritikája után így reagált közösségi oldalán: „Kedves Miniszterelnök úr, köszönjük karcos gondolatait. Szeptember 30-án bevisszük a felvidéki magyar képviseletet a parlamentbe. Megerősítjük a sikert, amit a tavalyi megyei választásokon értünk el.”
Berényi József úgy látja, a kritika nem a Szövetség, hanem az egész felvidéki magyar közösség felé irányult, vagyis „benne vannak a civil szervezetek vagy például a média is, de persze tény, hogy a legnagyobb felelősségük a politikai vezetőknek van”. Azt reméli, hogy „szeptemberben bebizonyítjuk, hogy helyrehoztuk a hibákat”.
Ehhez kapcsolódóan: Tusnádfürdőn már 2040-ig tervezett Orbán Viktor.
Bárdos Gyula, a Szövetség elnökségi tagja viszont azt mondta lapunknak: „Valóban kevés, amit eddig letettünk az asztalra, a hátralévő hetekben össze kell kapnunk magunkat, és fel kell pörögnünk, mert baj lesz, pedig 2010 óta először nyílt esély, hogy a szlovákiai magyar politikában a nemzeti oldal parlamentbe jusson.” A korábban – eddigi egyetlen magyarként – köztársaságielnök-választáson is induló politikus szerint „Orbán Viktor szavai nyilván arra is utalnak, hogy ideje lenne lezárni a belső vitákat”.
Bárdos Gyula sajnálta, hogy a Híd vezetői kiváltak, bár mint megjegyezte, „most azok mentek el Gyimesi György miatt, akiknek nem volt gond Ficóékkal együtt maradni Ján Kuciak és menyasszonya meggyilkolása után”.
Van, aki örül, van, aki nem
Arra a kérdésünkre, hogy a kiválás hogyan hatott a szlovákiai magyarok választási kedvére, Bárdos Gyula úgy válaszolt, hogy ezt nagyon nehéz megítélni, hiszen amikor még teljes volt az egység, választóik egy része éppen annak nem örült, hogy a Híd is tagja a szövetségnek, most viszont nyilván vannak olyanok, akiknek a kiválással van problémájuk.
„Én személy szerint örültem volna, ha maradnak, szerintem a programunkat kellett volna hangsúlyozni, nem egymással vitatkozni, és a választók el tudták volna dönteni, hogy ez a program számukra elfogadható-e, vagy sem” – fogalmazott. A program pedig a magyarlakta területek fejlesztését állítja középpontba, amire „szükség van, mert a szlovákiai magyarság sajnos nem lett nyertese az ország uniós csatlakozásának. Itt csak azt kapod meg, amit kiverekszel magadnak.”
„Előrenézzünk, ne hátra”
„Ezt inkább biztatásnak mondanám, és tényleírásnak: most ismét esélye van a felvidéki magyarságnak bekerülni a szlovák parlamentbe, nem kellene az utolsó pillanatban elrontani” – értelmezte Orbán Viktor szavait egy kisebbségpolitikában érintett kormánypárti forrásunk.
A politikus nem akarta kommentálni értesülésünket, hogy a Fideszben sem örültek Gyimesi György listára kerülésének. Felvetésünkre csak annyit reagált, hogy „én ebben a kérdésben is azt mondom, előremenjünk, ne hátra, és most már nézzünk is előre, mindegy, hogy Gyimesi György vagy Forró Krisztián vagy más. Nem ezzel kell már foglalkozni, a kampány finisében járunk, a szlovákiai magyarokat érintő témákra kell koncentrálni, ezek pedig a regionális fejlesztések, az útépítések Dél- és Kelet-Szlovákiában, minden olyan ügy, amitől az ott élőknek jobb lesz.”
Ehhez kapcsolódóan: Így nyomul a Mathias Corvinus Collegium Erdélyben.
Arra a kérdésünkre, hogy nem a Szövetség kudarca-e, hogy két magyar párt is indul még rajtuk kívül a választásokon, forrásunk úgy reagált: „Ez természetes, Romániában, Szerbiában is vannak a domináns magyar szervezettel szembeni erők, még ha nem meghatározók is. Valószínűleg a teljes egységet Szlovákiában sem lehetett volna ténylegesen megalkotni.”
Egyedül a pályán
Szlovákiai forrásaink szerint feltűnő, hogy Gyimesi György eddig szinte egyszemélyes kampányt folytat, a Szövetség mint párt, illetve vezetői alig vannak jelen például óriásplakátokon vagy más hirdetések formájában. Berényi József ezzel kapcsolatban azt mondta: ők egyelőre a személyes fórumokra koncentrálnak, de később lesznek nekik is plakátjaik, hirdetéseik. Bárdos Gyula szintén arról beszélt, hogy „most elsősorban a door-to-door részére koncentrálunk a kampánynak”.
Arra a felvetésünkre, hogy Gyimesi kampányszlogenei feltűnően hasonlítanak a Fideszére, Berényi József úgy reagált: „Gyimesi György valóban kampányol olyan témákkal is, amiket mi nem feltétlenül vinnénk, de ez egy színes szövetség.”
Ehhez kapcsolódóan: Ki ártott többet a határon túli magyarok megítélésének az anyaországban?
A felvidéki magyar sajtó egyébként – például a már említett Új Szó véleménycikke – nagyjából biztosra veszi, hogy a Szövetségnek nem lesz meg az öt százaléka. Egy forrásunk szerint úgy tűnik, ezt mára a párt vezetése is belátta. Szerinte biztos, hogy a rendszeres állami támogatáshoz szükséges háromszázalékos küszöböt átlépi a párt, az öt viszont elúszni látszik, ebben a helyzetben pedig lehet, hogy úgy gondolkodnak: kár is költséges vizuális kampányokat folytatni, hiszen az, hogy 3,9 vagy 4,1 százalékot ér el a párt, az állami támogatás összege szempontjából minimális jelentőséggel bír.
Ne legyen úgy, mint a Fradival
A megkérdezettek természetesen bizakodók. A már idézett kormánypolitikus szerint a Szövetség támogatottsága vélhetően jobban áll a közvélemény-kutatási adatoknál, hiszen például Romániában az RMDSZ-t is rendre alulmérik. Ebben az esetben felmerülhet a kérdés, hogy a magyar párt koalícióra lépne-e adott esetben Robert Ficóval. Kormányzati forrásunk erre csak annyit reagált: „Előbb jussanak be.”
Bárdos Gyula bőbeszédűbb volt. Ő azt mondta, ha erre most határozott választ adna, akkor könnyen úgy járhatna, mint a Ferencváros, amelyik a Bajnokok Ligája-selejtező első fordulójában annyira biztosra vette, hogy továbbjut a félamatőr focistákból álló Feröer-szigeteki Klaksvík ellen, hogy közösségi oldalán már az ezt követő időszakról értekezett, aztán hazai pályán 3–0-ra kikapott, és kiesett.
„Én személy szerint nem felejtem el soha Robert Ficónak, hogy a kormányzása idején verték meg Malina Hedviget, hogy a kormányzása idején verte meg a rendőrség brutálisan a dunaszerdahelyi magyar drukkereket, egyáltalán nem kedvelem, de azt mondom, ha lesz olyan helyzet a választások után, amiben ez felmerülhet, akkor le kell ülni tárgyalni, aztán eldönteni” – mondta Bárdos Gyula. Gyimesi György ugyanakkor már többször utalt rá megszólalásaiban, hogy neki nem lenne ellenére Ficóval kormányozni.
Ha nem ugorja meg a Szövetség az ötszázalékos küszöböt, sajátos helyzetbe kerül, hiszen négy szlovákiai megye közgyűlésében (ezeknek északi szomszédunknál jóval komolyabb hatáskörük van, mint nálunk) továbbra is erős pozíciókkal bír majd, mint ahogy megmaradnak a polgármesterei, önkormányzati képviselő is. Forrásaink szerint ugyanakkor az országos politikai ambícióktól valószínűleg elbúcsúzhatnak majd a Szövetség vezetői, mert a magyar választók hosszabb távon is leírnák őket. Kérdés, ebben az esetben 2027-re ki tud-e egy új politikai vezető réteget állítani a felvidéki magyar közösség, vagy jöhet Orbán Viktor újabb kemény tusnádfürdői kritikája.
Kerestük Forró Krisztiánt is. A Szövetség elnöke Tusnádfürdőn kétszer is igent mondott interjúkérelmünkre, majd a megbeszélt időpontban nem jött el a találkozóra, és azóta a telefont sem veszi fel.
