Az Ipsos által reprezentatív módon felmért 29 országból a magyarok legkevésbé elégedettek a hazai oktatásukkal. A magyarok kétharmada szerint gyenge a magyar oktatás és csak minden tizenkettedik ember gondolja azt jónak.
A magyar felnőttek kifejezetten elégedetlenek a hazai oktatás minőségével az Ipsos nemzetközi felmérése alapján.
Sőt, a 29 országot átfogó reprezentatív felmérésen a magyar oktatásról volt a legrosszabb véleményük a helyieknek: kétharmaduk szerint gyenge. Jónak pedig csak a válaszadók 8 százaléka gondolta a hazai képzést.
Mindez azt is jelenti, hogy Peruban, Kolumbiában vagy Mexikóban is elégedettebbek a helyiek az oktatásukkal.
Nem szabad elfelejteni azonban, hogy ezek a vélemények ennél mélyebben nem összehasonlíthatók. A magyarok például lehet, hogy elégedettebbek lennének az oktatásukkal, ha a perui színvonalat látnák, és kevésbé tudnák összehasonlítani a magyar viszonyokat például a románnal, és fordítva.
Ide kapcsolódik: Célt ért a román pedagógussztrájk, bár sokkal többen is vettek benne részt, mint Magyarországon.
Mindenesetre a magyarok lettek az utolsók abban is, hogy hol mennyire gondolják javuló tendenciájúnak a saját oktatásukat. A magyarok háromnegyede szerint a hazai oktatás romló tendenciát mutat.
Ez utóbbit azért is gondolhatják például, mert a legutóbbi kompetenciamérés eredményei alapján már
tízből négy magyar nyolcadikosnak nem sikerült az alapszintű szövegértés elsajátítása
sem.
A magyar közoktatásról egyébként eddig is ismert volt, hogy a gazdag szülők gyerekei képzettek és jellemzően gazdagok lesznek, a szegényeké pedig átlagosan képzetlenek és szegényebbek.
A jelenség szinte mindenhol létező probléma, csak Magyarországon az OECD-átlagnál lényegesen súlyosabb; pontosabban az európai OECD-országok közül a legrosszabb.
Visszatérve az Ipsos felmérésére: Magyarországon minden más szempontból lesújtó az emberek véleménye az ország hosszú távú gazdagsága szempontjából messze legfontosabb szektor hazai helyzetéről.
Az összes vizsgált ország közül itt javasolnák legkevesebben a gyereküknek, hogy válassza a tanári hivatást, és itt érzik a legkevésbé megbecsültnek a tanárokat.
Ehhez kapcsolódik: „Tanárok vagyunk, a gyerekek szempontjait nézzük, ezzel lehet minket zsarolni”
Magyarországon gondolják legkevésbé, hogy egyenlő feltételeket kapnának az iskolák az oktatáshoz.
Külön érdekes volt, hogy Magyarországon emellett borzasztóan alulbecsülik a felsőoktatás hasznát, noha hazánkban régóta igen nagy átlagos jövedelemi különbséget jelent az, hogy valakinek van-e vagy nincs diplomája.
A magyarok kétharmada válaszolta azt, hogy szerinte a hazai tanárok keményen dolgoznak, viszont csak kevesebb mint ötödük gondolja, hogy a hazai tanári keresetek megfelelők.
A felmérés szerint Lengyelországban és Magyarországon érezték a válaszadók a leginkább idejétmúltnak a nemzeti alaptanterveket.
Magyarországon még igen súlyos gondnak látják, hogy az országban politikai megfontolásból próbálják torzítani az oktatási rendszert.
Jellemzően egyébként a társadalomtudományok kitettek annak, hogy az aktuális hatalom megpróbálja már a gyerekeket maga felé terelni, akár durva hamisításokkal is. De bármely oktatási vagy intézményi folyamatba bele lehet nyúlni politikai alapon.
A hazai válaszadók emellett még komoly problémának érzékelik, hogy a szükségesnél kevesebb pénz jut oktatásra.
Összességében a magyarok szerint a hazai iskolák nem tudják ellátni egyik fő funkciójukat: nem csökkentik a jövedelmi különbségeket. Ezt egyébként a vizsgált 29 ország közül még nyolcban így érezték a válaszadók.
Kvíz: Ki fog holnap tanítani és gyógyítani?
