Az Orbán–Fico-találkozóra mintegy rímelve az Európai Parlament a héten elfogadott állásfoglalásaiban mindkét ország vezetését bírálta a jogállami elvek csorbítása miatt. A képviselő-testületben téma volt még Kína nyomulása az EU-ban, a gyűlöletbeszéd és az emberi jogok általános helyzetének romlása Európában.
Jogállamisági hetet tartott e heti plenáris ülésén az Európai Parlament, amely a most már szokásosnak nevezhető magyar határozat mellett elfogadott egy állásfoglalást Szlovákiáról is, megbélyegezve a csak nemrég a hatalomba visszatérő Robert Fico első, ellentmondásos és a képviselők által jogtiprónak tartott elfogadott és tervezett intézkedéseit. Érdekesség, hogy az EP éppen akkor zúdított össztüzet a két ország vezetőjére, amikor Fico Budapesten tárgyalt Orbán Viktorral, szorosabbra fűzve az együttműködést többek között az uniós kritikákkal szemben.
A Magyarországról és a magyar uniós pénzekről szóló állásfoglalással a héten többször is foglalkoztunk. A képviselők által nagy többséggel elfogadott dokumentum, amelyet egy egész délelőttöt átfogó plenáris vita előzött meg, a magyar kormány és vezetője mellett éles kritikát fogalmaz meg az Európai Bizottsággal szemben is, mivel a képviselők szerint jogtalanul és indokolatlanul engedett hozzáférést tavaly év végén Orbán Viktornak 10,2 milliárd euró kohéziós politikai forráshoz. Ursula von der Leyen a vitán ezzel szemben arra helyezte a hangsúlyt, hogy körülbelül húszmilliárd euró még mindig blokkolva van, és így is marad mindaddig, amíg a kormány nem teljesíti a vele szemben folyó kondicionalitási eljárásban az összes feltételt.
A képviselők úgy döntöttek, hogy az Európai Bíróság elé viszik a bizottságot a magyar kifizetések miatt, de végül leszavazták a liberálisoknak azt a módosító indítványát, amely bizalmatlansági indítvánnyal fenyegette meg Von der Leyent, ha folytatódnak a kifizetések.
Egy érdekes mellékszálként az Erasmus+ programról elfogadott éves jelentésben szakbizottsági szinten a jobboldali frakciók az Európai Néppárt támogatásával a kormány helyett az Európai Bizottságra helyeztek volna nyomást annak érdekében, hogy elháruljanak a magyar diákok részvételét veszélybe sodró akadályok. A plenáris szavazáson a liberális Renew-nak mégis sikerült visszafordítania a helyzetet, így a képviselő-testület a magyar kormányt hibáztatja az előállt helyzetért.
Éves jelentés az emberi jogok helyzetéről magyar ajánlásokkal
Az alapvető jogok helyzetéről szóló éves jelentésében az EP mély aggodalmának ad hangot a média szabadsága, a korrupció és az egyéni szabadságjogok helyzete miatt, és konkrét ajánlásokat fogalmaz meg Magyarországnak, Lengyelországnak, Spanyolországnak, Ciprusnak és Görögországnak.
Magyarország esetében a parlament az általa ugyancsak megszavazott magyar tárgyú állásfoglaláshoz hasonlóan felszólítja az Európai Tanácsot annak megállapítására, hogy Magyarország súlyosan és tartósan megsértette-e az Európai Unióról szóló szerződés 7. cikkelyének (2) bekezdése szerinti uniós értékeket, illetve a képviselők határozottan elítélik, hogy a hatóságok szisztematikusan bűnbakot csinálnak az LMBTQ-közösségből.
A parlament mély aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy több uniós országban egyre nő a korrupció, és ismételten elítéli a magas rangú tisztviselőket és politikusokat – köztük a jelenlegi és volt európai parlamenti képviselőket – érintő állítólagos eseteket.
A szöveg emlékeztet arra, hogy minden uniós országban igen elterjedt a nemi alapú erőszak, és határozottan elítéli a nők és az LMBTQ-személyek jogai terén tapasztalt gyors visszalépést több tagállamban, beleértve a biztonságos és legális abortuszhoz való hozzáférés megtagadását Lengyelországban.
Ehhez kapcsolódóan: Robert Fico azt ígérte, Orbán Viktor számíthat rá Brüsszelben
A képviselők elővették Szlovákiát Fico első, jogállamiságot korlátozó cselekedetei miatt
Az Európai Parlament 496 igen szavazattal, 70 ellenszavazattal és 64 tartózkodással elfogadott egy állásfoglalást, amelyben megkérdőjelezik Szlovákia képességét a korrupció elleni küzdelemre és az uniós költségvetés védelmére, amennyiben elfogadják a büntető törvénykönyv Robert Fico új kormánya által javasolt reformját.
A képviselőket különösen aggasztja a büntető törvénykönyv reformjára irányuló gyorsított eljárás indokolatlan alkalmazása, valamint a korrupciós ügyekkel és súlyos bűncselekményekkel foglalkozó különleges ügyészség megszüntetése. A képviselők szerint ezek a változások veszélyeztetik az igazságszolgáltatási eljárások integritását és aláássák az EU csalás elleni küzdelmét. Felszólítják továbbá a szlovák kormányt, hogy vizsgálja felül a visszaéléseket bejelentő személyekre vonatkozó jogszabályok javasolt módosításait, mivel az új szabályok visszamenőleges hatállyal megszüntethetik a védelmet.
A parlamentet nagyon aggasztják azok a tervek, amelyek aláássák a civil mozgásteret, korlátozzák a nem kormányzati szervezetek munkáját, és megbélyegzik a külföldi finanszírozásban részesülő szervezeteket.
A képviselők aggódnak a szlovák rádió és televízió (RTVS) tervezett átalakítása miatt is, és sajnálatukat fejezik ki Fico miniszterelnök és több kormánytisztviselő azon döntése miatt, hogy többé nem beszélnek a kulcsfontosságú médiaorgánumokkal. Követelik, hogy vessenek véget a magánszemélyek és a média képviselői elleni verbális támadásoknak.
A gyűlöletbeszéd elleni fellépést is szorgalmazzák
A parlament egy jogilag nem kötelező állásfoglalásban felszólította a tanácsot, hogy a jelenlegi jogalkotási ciklus végéig fogadjon el határozatot arról, hogy a gyűlöletbeszédet és a gyűlölet-bűncselekményeket az EU-szerződés 83. cikkének (1) bekezdése értelmében vett bűncselekmények (úgynevezett uniós bűncselekmények) közé sorolja. Ezek olyan különösen súlyos, határokon átnyúló dimenzióval rendelkező bűncselekmények, amelyekre vonatkozóan a parlament és a tanács minimumszabályokat állapíthat meg a bűncselekmények és a szankciók meghatározására.
A gyűlölet a képviselők szerint egyre nagyobb méreteket ölt Európában. Két év telt el a vonatkozó bizottsági javaslat benyújtása óta, de a tanács nem jutott előre a kérdésben. A képviselők az egyhangúság szükségessége miatt felmerülő akadályok leküzdésére az úgynevezett átlépési záradékok alkalmazását kérik.
Ehhez kapcsolódóan: Amikor Orbán Viktor a külföldi, aki beavatkozik más országok választásába
Az EP ajánlata a költségvetési szabályok reformjára
A tanács után az Európai Parlament is elfogadta tárgyalási mandátumát a gazdasági kormányzás (más néven a stabilitási és növekedési paktum) reformjáról, megnyitva az utat a háromoldalú egyeztető tárgyalások megkezdése előtt a jogszabály végleges szövegéről. Mivel a fiskális szabályok közül csak a paktum preventív ága tartozik a rendes (együtt döntésen alapuló) döntéshozatal alá, a parlament nem szavazott a paktum korrektív ágáról (ideértve a túlzott mértékű államháztartásra vonatkozó eljárást és a tagállami költségvetésekre vonatkozó részletes keretszabályokat rögzítő irányelvet).
A parlament által elfogadott szöveg minimális értékeket határoz meg arra vonatkozóan, hogy a tagállamoknak mennyit kell faragniuk évente a túlzott mértékű államadósságon, és mennyivel léphetik túl a kiadási előirányzatokat. A GDP hatvan és kilencven százaléka közötti adósságot felhalmozó országoknak éves szinten legalább a GDP 0,5 százalékával, kilencvenszázalékos szint felett pedig a GDP egy százalékával kellene csökkenteniük az államadósságot egy meghatározott időszak átlagában (ez a költségvetési kiigazításra adott időszak plusz tíz év). Pozitív gazdasági növekedés esetén maximum a GDP egy százalékával lehetne eltérni a nettó kiadásokra megrajzolt pályától az EP szerint.
A képviselők is nagyobb mozgásteret adnának a tagállamoknak a szabályok végrehajtásában. A parlament tíz évvel meghosszabbítaná azt az időt, amit a tagállamok kapnának arra, hogy egyensúlyba hozzák az államháztartásukat, a tagországok effektíve 14–17 évet kapnának a korrigálásra. Kormányváltás esetén a képviselők lehetőséget adnának a tagállamoknak egy módosított fiskális terv benyújtására a bizottságnak.
Korlátoznák Kína hozzáférését a kritikus európai infrastruktúrákhoz
Állásfoglalást fogadott el az Európai Parlament a héten a kritikus fontosságú infrastruktúrákba, elsősorban a kikötőkbe és a közlekedési hálózatokba történő kínai beavatkozásról.
A jelentés arra fókuszál, hogy Kína az úgynevezett katonai-polgári fúziós stratégiája révén hogyan fér hozzá egyre nagyobb mértékben Európa kritikus infrastruktúrájához, és hogyan gyakorol befolyást rájuk. Ez a gyakorlat olyan, az EU számára létfontosságú ágazatokat érint, mint a közlekedési infrastruktúra, a kikötők, a távközlési hálózatok, a ritkaföldfémek és a tenger alatti kábelek.
A képviselők szerint ez a stratégia egy kínai állami irányítású és irányított program, amely az állam és a kereskedelmi hatalom minden szintjét felhasználja a Kínai Kommunista Párt és fegyveres szárnya, a Népi Felszabadítási Hadsereg megerősítésére és támogatására. A képviselők aggódnak amiatt, hogy ez a stratégia a technológiatranszferre irányul, azzal a céllal, hogy növelje Kína dominanciáját a külföldi országokban, és aláássa geopolitikai riválisait.
A képviselők elismerik az EU által a közelmúltban tett jogalkotási lépéseket a kritikus infrastruktúrák ellenálló képességének fokozása érdekében, de aggódnak amiatt, hogy ezek a kezdeményezések a közvetlen külföldi befektetések átvilágítására korlátozódnak, és más csatornákat nyitva hagynak a Kínai Kommunista Párt számára, hogy hozzáférjen az európai kritikus eszközökhöz, és befolyást gyakoroljon felettük.
A képviselők felszólítják az EU-t és a tagállamokat, hogy minél előbb hajtsák végre a szabályozási keretet kibővítő intézkedéseiket annak érdekében, hogy kizárják azokat a szervezeteket, amelyek hozzájárulhatnak a kínai stratégiához, különösen a katonai alkalmazásokkal rendelkező technológiák területén.
Egy másik jelentésben a képviselők rámutatnak, hogy a nem uniós országok gazdasági jelenléte az európai kikötőkben kockázatot jelenthet a gazdasági függőség, a kémkedés vagy a szabotázsakciók tekintetében. A képviselők azt javasolják, hogy korlátozzák a külföldi befolyást az uniós kikötőkben, és felszólítják a bizottságot és az uniós kormányokat, hogy sürgősen végezzenek kockázatértékelést Kína és más nem uniós országok tengeri infrastruktúrában való részvételéről, annak a munkaerőre és a környezetre gyakorolt hatásáról. Azt akarják elérni, hogy a közvetlen külföldi befektetéseket kötelezően ellenőrizzék.
