1848-ban megálltunk Schwechatnál, most Brüsszelig fogunk menetelni, és meg fogjuk csinálni a változást az Európai Unióban – mondta ünnepi beszédében a Nemzeti Múzeumnál Orbán Viktor. A miniszterelnök 2022-ben mondott utoljára beszédet Budapesten, akkor a Békemeneten, a Kossuth téren.
Orbán Viktor szembeállította a nyugati értékrendet a magyarral, és 86 nappal az európai választások előtt párhuzamot vont a választás és a ’48-as forradalom tétje között.
A mai nyugati világ azt hirdeti, hogy az emberi élet, de legalábbis a politikai élet legfontosabb kérdése, hogy milyen világot hagyunk a gyermekeinkre. Orbán szerint ez kolosszális tévedés, mert a valódi kérdés az, milyen gyerekeket hagyunk a világra, valójában ezen múlik minden, és ezen múlt minden már 1848-ban is. A március ifjak szülei tudták, hogy haza csak addig van, ameddig van, aki szeresse. A magyar haza örökös fenyegetettségben van, kizárólag polgárai szeretete, szívének ereje tartja fönn, szerinte ezt teszi a magyarokat különlegessé.
A miniszterelnök a létezés semmihez sem fogható magyar minőségéről beszélt: „A legnagyobb dolog, ami megtörténhet velünk, hogy magyarnak születünk.”
Szerinte a nyugati világban ma emberek milliói élnek úgy, mint aki a semmiből jött és a semmibe megy. Háborúkat robbantanak ki, országok határait rajzolják át, és sáska módjára rabolják le. A magyarok viszont másként akarnak élni, mert mindent, amijük van, az elődeiktől kaptak, az a küldetésük, hogy ezt fenntartsák és továbbadják.
„A baloldal követ tör, mi katedrálist építünk”
Orbán Viktor az európai és benne a magyar baloldalt ostorozta, amely szerinte ma múltjától és jövőjétől megfosztott, önmagért való robotot végez, követ tör, míg „mi katedrálist építünk”.
Orbán szerint Európa ma egyre hangosabb, népei Brüsszeltől féltik a szabadságukat, éppúgy, mint Petőfi idejében. „Olyasmit akarnak ránk kényszeríteni, ami idegen a magyar élettől. Be akarnak bennünket préselni egy háborúba, migránsokat akarnak a nyakunkba sózni, és át akarják nevelni a gyerekeinket” – fogalmazott.
Mint mondta, Brüsszel nem az első birodalom, amelyik szemet vetett Magyarországra, de a magyarokat nem lehet meghajlítani, hódoltatni.
„Béke helyett háborút, biztonság helyett jogállami hercehurcát, pénzügyi zsarolást kaptunk. Becsaptak bennünket, ideje, hogy fellázadjunk” – mondta Orbán.
Ehhez kapcsolódóan: Pressman nagykövet: Nem várunk a magyar kormányra, Amerika cselekedni fog
„Sorsfordító év lesz az idei”
Úgy látja, hogy szuverenista fordulat előtt áll Amerikába és Európa. Az elmúlt hónapok választásainak eredményeire és a novemberben esedékes amerikai választásokra utalva úgy fogalmazott: „A lengyeleket elsodorta ugyan a Soros-féle baloldal szökőárja, de a szlovákok lábra kaptak, a csehek ébredeznek, az olaszok ébredeznek, a hollandok már talpon, és fellázadtak az amerikaiak is. Sorsfordító év lesz az ide: az év elején még egyedül voltunk, év végére mi leszünk a többség a világban.”
Az árulók sorsa
Orbán Viktor szerint megnyílhat a nyugati nemzetek nagy korszaka, amelyben mindenki megtalálhatja a maga számítását.
Hozzátette ugyanakkor, hogy azok, akik – megfogalmazása szerint – hitszegő módon hátba támadták az országukat, akik aknamunkát folytatnak Brüsszelben, hogy „elvegyék a tanárok pénzét, akik kinyitnák a kapukat a migránsok előtt, a gyerekeket meg genderpropagandistáknak adnák”, nem fogják megtalálni a számításukat.
„Nekik az áruló sorsa jut. Az árulót elfelejtjük, az áruló meghalt, nincs és nem is volt soha” – üzente Orbán Viktor.
„Brüsszelig fogunk menetelni”
Orbán azzal zárta beszédét, hogy ha a magyarok meg akarják őrizni az ország szabadságát és szuverenitását, el kell foglalniuk Brüsszelt. „’48-ban megálltunk Schwechatnál, most Brüsszelig fogunk menetelni, és meg fogjuk csinálni a változást az Európai Unióban.”
A miniszterelnök szerint Petőfiék óta minden magyar nemzedék, minden magyar fiatal számára eljön az idő, amikor dönteni kell: „A magyar igazság ösvényén indulsz el, vagy a Soros-birodalom sugárútja felé kanyarodsz; követ törsz vagy katedrálist építesz; brüsszeli gyárszalag vagy magyar szabadság.”
Orbán Viktor szerint a június 9-i európai választáson arról kell dönteni, kiállnak-e a magyarok a hazájukért, vagy inkább az idegenek kenyerét eszik; kiderül, milyen gyereket hagytunk a világra – zárta beszédét a kormányfő, majd a hallgatósággal együtt elénekelte a Kossuth-nótát.
A Telex tudósítása szerint egyébként két kordonon is át kellett jutniuk azoknak, akik közelről akarták látni Orbán Viktort a Nemzeti Múzeumnál. A Múzeum körúton volt az első kordon, azon a táskák átvizsgálása után át lehetett jutni, a Múzeumkertbe viszont már csak regisztrációval lehetett bemenni.
