Megfelelő jogkörök és eszközök hiánya gátolja az Integritás Hatóságot abban, hogy meg tudjon felelni rendeltetésének, annak, hogy hatékonyan feltárja, megelőzze és kivizsgálja az uniós források szabályos felhasználását fenyegető veszélyeket – nyilatkozta brüsszeli tudósítóknak az Integritás Hatóság elnöke. Biró Ferenc Pál kitart korábbi véleménye mellett, miszerint nincs rendszerszintű korrupció Magyarországon.
Magyarország után Brüsszelben is bemutatta a sajtónak 2023-as tevékenységéről készült jelentését a 2022-ben létrehozott és az uniós pénzforrások visszaélésmentes magyarországi felhasználását felügyelő Integritás Hatóság elnöke. Biró Ferenc Pál a Szabad Európa kérdéséire válaszolva elmondta, hogy az általuk kivizsgált ügyekben az illetékes szerveknek tett ajánlásaikat nagy általánosságban nem követik intézkedések, fennáll a veszélye annak, hogy szervezete egyfajta zárvánnyá válik a magyar államigazgatásban, és meggyőződése, hogy az Integritás Hatóság szerepe és élettartama túlmutat az EU és a magyar kormány közötti konfliktusos helyzet feloldásán.
Továbbra sem gondolja, hogy rendszerszintű lenne a korrupció
Biró Ferenc Pál fenntartja azt a meglehetősen nagy visszhangot kiváltó véleményét, miszerint Magyarországon – legalábbis a rendelkezésre álló információk alapján – jelenleg nem lehet rendszerszintű korrupcióról beszélni. Rendszerszintű korrupciós kockázat ugyanakkor létezik – ismerte el lapunk közbevetésére. „A rendszert emberek üzemeltetik, minden rendszernek vannak hibái, amelyeket ki lehet használni” – fejtette ki, hozzátéve, hogy „a ma fennálló rendszert lehet jól üzemeltetni”.
Az IH elnöke szerint hazánkban a jogi környezet például a közbeszerzési szabályokat illetően EU-konform, a problémák bizonyos esetekben – de kerülve az általánosítást – a szabályok alkalmazásánál jelentkeznek. Biró annak idején elnöki pályázatában is részletesen foglalkozott azzal a kérdéssel, hogy kultúraváltásra lenne szükség a magyar közszféra és a társadalom hozzáállásában, az integritás akadémia létrehozása részben ezt a célt szolgálja majd. Fontosnak nevezi az értékek újrakodifikálását és a társadalomba ültetését. A korrupciós kockázatok csökkentéséhez „mindenekelőtt a vágyat kell megszüntetni” – vélekedett. Hozzátette, hogy a hatóság egyik alapvető célja az intézményekbe vetett bizalom helyreállítása.
A szervezetnek az Országgyűlés Gazdasági Bizottsága által a közelmúltban jóváhagyott éves beszámolójából kiderül, hogy 2023-ban 120 milliárd forint uniós támogatást vizsgáltak. 114 olyan bejelentést kaptak, amely a hatóságra tartozik. Ezek közül öt vizsgálat zárult le, 16 folyamatban van, 34 vizsgálati előterjesztés vagy az ahhoz szükséges adatgyűjtés fázisában, 53-ról pedig megállapították, hogy nem megalapozott, ezért nem indult vizsgálat.
Ehhez kapcsolódóan: „Javaslataink nem nyerték el a kormányzati oldal támogatását” – az új korrupcióellenes állami szervezetek első éve
A jogkörök és az eszközök hiánya veszélyezteti az alapfeladatok hatékony ellátását
Az elnök ugyanakkor elismeri, hogy az IH nincs felvértezve azokkal az alapvető jogkörökkel és eszközökkel, amelyek lehetővé tennék alapküldetésének hatékony ellátását, az uniós pénzügyi forrásokat érintő kockázatok hatékony feltárását, megelőzését és kivizsgálását. Az államigazgatási szervezet egy, a kormány elé terjesztett törvénytervezetben vázolta fel, hogyan lehetne biztosítani a hatékony működés kereteit, de ennek – legalábbis mostanáig – nem volt foganatja.
A problémák részben a hatáskörök hiányára, részben a törvény által egyébként már biztosított hatáskörök gyakorlásának korlátaira vezethetők vissza.
A rábízott feladat hatékony ellátásához Biró szerint két olyan alapfeltételnek kellene teljesülnie, amely más EU-tagállamokban – például Litvániában és Lettországban – a hasonló célra létrehozott szervezetek számára rendelkezésre áll: ez az autonómia és az, hogy a hatóság nyomozati jogkörökkel is rendelkezzen. Az IH azt is szükségesnek tartaná, ha az általa vizsgált ügyekben az állami szerveknek tett ajánlásai kötelező érvényűek lennének. „Jelenleg az ajánlásokat az érintett szervek ajánlásnak veszik” – jegyezte meg az elnök.
Egy másik, a szervezet hatékony működését akadályozó hiányosság, hogy az IH számára nem képeződnek le az ágazati törvényekben a törvény által biztosított hatáskörök, így a NAV-ot vagy más, a korrupcióellenes fellépésben fontos szerepet játszó intézményt jogszabály hiányában semmi sem kötelezi az együttműködésre vagy az ajánlások követésére.
Az adatbázisokhoz való hozzáférés is komoly akadályozó tényező a munkában, pedig az Európai Bizottság kidolgozott egy taxatív felsorolást arról, hogy szerinte az Integritás Hatóságnak milyen adatbázisokhoz kellene hozzáférést biztosítani. Az egyik nagy hiányosságnak Brüsszelben a hozzáférést tartják a vagyonnyilatkozatokhoz.
A szervezetnek hosszú távon is működnie kellene
A fenti nyitott kérdések és akadályoztató tényezők minden jel szerint arról győzik meg Brüsszelt, hogy az uniós pénzek továbbra sincsenek biztonságban, és Magyarország továbbra sem teljesíti azokat a szupermérföldeket, amelyek egyike éppen az Integritás Hatóság független tevékenységével kapcsolatos, és amelyek nélkül az Orbán-kormánynak nincs esélye a jogállami feltételességi eljárás megszüntetésére és az ennek keretében befagyasztott források felszabadítására. Mindezzel éles kontrasztot mutat a kormány azon állítása, hogy ők már régóta minden feltételnek megfelelnek.
Biró Ferenc lapunk kérdésére válaszolva rámutatott, hogy tapasztalataik szerint már a hatóság puszta léte is visszatartó erővel bírhat. „Láttunk olyan projekteket, amelyeknél az összköltség (a vizsgálat hatására) ötven százalékkal csökkent” – hangsúlyozta.
A szervezet a magyar Országgyűlésnek és az Európai Bizottságnak számol be a tevékenységéről, de nem része a kormány és a bizottság közötti tárgyalásoknak. A magyar kormánynak egyébként negyedévente kell tájékoztatnia az Európai Bizottságot a vele szemben támasztott feltételek teljesítéséről.
A magyar törvény és a vonatkozó EU-tanácsi határozat sem szab időhatárt a szervezet működésének, így a pakliban elvileg akár a feloszlatása is benne van, ha egyszer az Orbán-kormány az EU elvárásaival összhangban rendezi az uniós pénzügyi érdekek és költségvetési források védelmét. Biró Ferenc Pálnak ugyanakkor meggyőződése, hogy a jelenleg már százfős állománnyal bíró hatóság működésének tartalmilag és időben is túl kellene mutatnia az életre hívását kiváltó konfliktuson és problémán. „Az a véleményem, hogy egy ilyen szervezetnek működnie kell, amíg uniós tagok vagyunk” – szögezte le az Integritás Hatóság vezetője.
A szervezet egyébként a következő hetekben irodát nyit Brüsszelben.
