Kétszázmillió euró átalányösszeget és a késedelem minden egyes napjára egymillió euró kényszerítő bírságot szabott ki csütörtökön az Európai Bíróság a magyar menekültügyi szabályokat elmarasztaló korábbi bírósági ítélet végre nem hajtása miatt. Orbán Viktor: A döntés felháborító és elfogadhatatlan.
Súlyos pénzbírság megfizetésére kötelezte csütörtökön az Európai Bíróság Magyarországot korábbi, a magyar menekültügyi szabályokat elmarasztaló ítéletének végre nem hajtása miatt. A bíróság úgy döntött, hogy kétszázmillió euró átalányösszegnek és a késedelem minden egyes napja után egymillió euró összegű kényszerítő bírságnak a megfizetésére kötelezi az országot.
A testület világossá tette: a súlyos bírság oka, hogy a magyar kormány kötelezettségszegése az uniós jog precedens nélküli, rendkívül súlyos megsértésének minősül. „E kötelezettségszegés, amely az uniós közös politika egésze alkalmazásának szándékos kijátszásában áll, az uniós jog precedens nélküli, rendkívül súlyos megsértésének minősül” – állapította meg közleményében az Európai Bíróság.
Orbán Viktor miniszterelnök Facebook-oldalán reagált a bírságra
„Az Európai Bíróság mai döntése értelmében Magyarországot egyszeri 200 millió + napi 1 millió euróra büntetik, amiért nem engedi be az illegális migránsokat. A döntés felháborító és elfogadhatatlan. Nem engedünk a brüsszeli bürokraták pénzügyi zsarolásának! Megvédjük a határokat és megvédjük a magyar embereket!”
A Szabad Európa írt elsőként arról, hogy súlyos pénzbüntetés vár Magyarországra június 13-án egy, még 2020 decemberében hozott bírósági ítélet teljes körű végrehajtásának elszabotálása miatt.
Ehhez kapcsolódóan: Már a közeljövőben döntés születhet a pénzbírságról Magyarországgal szemben
2020 decemberében a bíróság megállapította, hogy Magyarország nem tartotta tiszteletben az uniós jog szabályait, többek között a nemzetközi védelem megadására és a jogellenesen tartózkodó harmadik országbeli állampolgárok visszatérésére vonatkozó eljárások terén. „A kötelezettségszegés a nemzetközi védelem iránti eljáráshoz való hozzáférés korlátozására, az e védelmet kérelmező személyek tranzitzónákban való jogellenes őrizetére, az ilyen személyek ahhoz való jogának megsértésére, hogy a kérelmük elutasításával szembeni jogorvoslati kérelem jogerős elbírálásáig Magyarország területén maradjanak, valamint a jogellenesen tartózkodó harmadik országbeli állampolgárok kitoloncolására vonatkozott” – mutat rá közleményében a taláros testület.
Mivel az Európai Bizottság úgy ítélte meg, hogy Magyarország továbbra sem tett eleget az ítéletben foglaltaknak (kivéve a tranzitzónákat, amelyeket Magyarország már az ítélet kihirdetése előtt bezárt), újabb kötelezettségszegés megállapítása iránti keresetet terjesztett elő pénzügyi szankciók kiszabása céljából.
A luxembourgi székhelyű bíróság ítéletében megállapította, hogy Magyarország nem tette meg a 2020. évi ítéletben foglaltak teljesítéséhez szükséges intézkedéseket a nemzetközi védelem iránti eljáráshoz való hozzáférés tekintetében, az e védelmet kérelmező személyek ahhoz való joga tekintetében, hogy a kérelmük elutasításával szembeni jogorvoslati kérelem jogerős elbírálásáig Magyarországon maradhassanak, valamint a jogellenesen tartózkodó harmadik országbeli állampolgárok kitoloncolását illetően.
„Márpedig e tagállam ezáltal a lojális együttműködés elvének megsértésével szándékosan kivonja magát a nemzetközi védelemmel kapcsolatos közös uniós politika egészének, valamint a jogellenesen tartózkodó harmadik országbeli állampolgárok kitoloncolására vonatkozó szabályoknak az alkalmazása alól. E magatartás jelentős mértékben veszélyezteti az uniós jog egységességét, ami rendkívül súlyosan érinti mind a magánérdekeket és többek között a menedékjogot kérelmező személyek érdekeit, mind pedig a közérdeket” – indokolja döntését a bíróság.
Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint gyáva lépés volt az Európai Unió Bírósága részéről, hogy megvárta a választást és csak utána hirdette ki döntését, amelyben az Európai Bizottság javaslatánál sokkal nagyobb, csaknem nyolcvanmilliárd forintos büntetést szabott ki Magyarországra.
Gulyás Gergely szerint túlterjeszkedett az ítélet a kereseten, mert az Európai Bizottság a napi bírságot 16 ezer euró körül javasolta, ehhez képest a 70-szeresét szabta ki a bíróság. A miniszter szerint a kommunista rémuralom és a Rákosi-rendszer gyakorlata volt, hogy börtönt kérnek egy vádlottra, de a bíróság halálra ítéli.
Az ítéletet ismertető közlemény azt is megemlíti, hogy Magyarország kötelezettségszegése, amely „hatását tekintve a többi tagállamra hárítja a pénzügyi vonatkozásokat érintően is” fennálló, arra vonatkozó felelősséget, hogy az uniós jognak megfelelően biztosított legyen a nemzetközi védelmet kérelmező személyek befogadása, a kérelmeik elbírálása, valamint a jogellenesen tartózkodó harmadik országbeli állampolgárok visszatérése, súlyosan sérti a szolidaritás és a felelősség a tagállamok közötti igazságos elosztásának az elvét.
A pénzbírság még annál is súlyosabb, mint aminek kiszabását az Európai Bizottság kérte keresetében a magyar kormánnyal szemben.
