Egy birtokunkba került jegyzőkönyv szerint áprilisban kifogásolta az Európai Bizottság a kötelező akciózás intézményét. A kormány kedden bejelentette, hogy július 1-jétől megszűnik, mert négy százalékra csökkent az infláció – pont akkor, amikor ismét emelkedésnek fog indulni a ráta.
Bár a kötelező akciózás megszűnik, az online árfigyelő rendszer továbbra is megmarad – közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) kedden.
A kötelező akciózás rendszerét a kormány az inflációs sokk leküzdése érdekében vezette be 2023. június 1-jétől, majd két hónappal később az egymilliárd forint fölötti árbevétellel rendelkező kereskedők részére a másfélszeresére növelte, továbbá jelentősen kibővítette az érintett termékkört – emlékeztet az NGM.
A rendelkezés értelmében a kötelező akciózás mértéke húsz termékcsoport esetében – az akciózást megelőző harminc napban alkalmazott legalacsonyabb árhoz képest – tíz százalékról legalább 15 százalékra emelkedett, továbbá kiterjesztették a korábbi nyolc árstopos termékfajtára, amelyeket beszerzési áron, illetve ezek közül heti rendszerességgel legalább két termékfajta esetében valamennyi terméket a beszerzési árhoz viszonyítva minimum 15 százalékkal olcsóbban kellett kínálni – írja az NGM.
Az intézkedésnek köszönhetően a családok olyan alapvető élelmiszer-kategóriák termékeit vásárolhatták meg lényegesen olcsóbban, mint például a baromfihús, a tej, a tejföl és helyettesítői, a sajt, a kenyér, a péksütemények, a száraztészta, a rizs, a friss gyümölcs és a friss zöldség – olvasható a közleményben.
A kötelező akciózás rendszere a minisztérium szerint hatékony és eredményes volt, az online árfigyelővel együtt érdemben járult hozzá, hogy egy számjegyűre csökkenjen az infláció, majd alacsony, négy százalék körüli szinten maradjon.
Korábbi cikkünk a témában: Elemző: Az árfigyelő által kikövetkeztethető élelmiszerár-csökkenés nincs köszönőviszonyban a valósággal
Az Európai Bizottság kérte
Egy birtokunkba került belső dokumentum szerint Brüsszelben megígérték, hogy ha a kormány együttműködő, a magyar EU-elnökség alatt jegelik a Magyarország ellen indított jogi eljárásokat.
„A magyar elnökség ideje alatt részünkről mérsékelt aktivitással lehet számolni a magyar eljárások továbbléptetése tekintetében” – mondta Valère Moutarlier, a Thierry Breton vezette belső piacokért felelős biztos kabinetfőnöke. Moutarlier idén április 30-án találkozott Brüsszelben a magyar kormányt képviselő Ódor Bálint uniós nagykövettel és helyettesével, Molnár Katalinnal. Az ülésről készült magyar jegyzőkönyv szerint a megbeszélés elején hangzott el az ügyek jegelésére vonatkozó ígéret.
Az egyik ügy, amelyben együttműködést vár az uniós testület a magyar kormánytól, a kötelező akciózás volt. Az Európai Bizottság 2023 májusában indított EU-piloteljárást a kiskereskedelmet érintő jogszabályok miatt. A bizottság kifogásolta az ársapka alkalmazását, vagyis azt a 2022-es rendeletet, amely szerint az üzletek nem értékesíthettek egy bizonyos árszint felett néhány alapvető élelmiszert.
Ehhez kapcsolódóan: Kockáztatunk – mondja a baromfis, aki szerint bezárhatna, ha betartaná az ársapkát
A boltoknak így sokszor beszerzési ár alatt, vagyis veszteségesen kellett értékesíteniük ezeket az árukat. A kormány tavaly augusztusban kivezette az árstop intézményét. A birtokunkba került jegyzőkönyv szerint az áprilisi bizottsági megbeszélésen a magyar kormány kifogásolta, hogy hiába helyezte hatályon kívül az ársapkákról szóló kormányrendeletet, az uniós eljárás nem szűnt meg. Moutarlier szerint azért nem, mert újabb szabály lépett életbe, az élelmiszerár-infláció csökkentését szabályozó kormányrendelet.
A bizottság szerint a vállalatok (üzletláncok) kritizálják a kötelező akciózást, amelynek során akár beszerzési ár alatt, veszteségesen is kötelesek árusítani a termékeiket. Azt is kifogásolják, hogy a szabály csak az egymilliárd forintot meghaladó éves nettó árbevételt elérő vállalatokat sújtja.
A Nagy Márton vezette Nemzetgazdasági Minisztérium azzal indokolta a kötelező akciózás megszüntetését, hogy sikerült leszorítani az inflációt.
Pont akkor döntött így, amikor ismét növekedni fog az infláció. A szakértő szerint kettős hatás érvényesül: a bázishatások miatt a következő hónapokban csökken, majd ismét növekedni fog. Virovácz Péter, az ING vezető elemzője korábban azt mondta a Szabad Európának, hogy továbbra is a szolgáltatások inflációja lehet a legfontosabb hajtóerő, valamint az üzemanyagok áremelkedése is erősítheti a havi átárazást. „Májusban és októberben azonban emelkedni fog az infláció, év végére 5,5-6 százalékra nőhet” – tette hozzá.
