A 2019 augusztusában Berlinben lelőtt Zelimhán Hangosvili egykori csecsen parancsnok özvegye azt mondta a Szabad Európának, hogy a családot nem tájékoztatták férje gyilkosának kiszabadításáról németországi börtönéből, és hazaküldéséről Oroszországba a többnemzetiségű fogolycsere keretében.
Vagyim Kraszikov, akit életfogytiglani börtönbüntetésre ítéltek, miután a bíróság bűnösnek találta Hangosvili meggyilkolásában a német főváros Tiergarten parkjában, Oroszország számára a legfontosabb szereplő volt a hidegháború óta legnagyobb nyugati–orosz fogolycserében, amelyre augusztus 1-jén került sor.
„Senki sem kérdezte a véleményünket a cseréről. A tény, hogy ez megtörtént, azt mutatja, hogy az áldozati oldal véleménye nem fontos a német hatóságok számára” – mondta Hangosvili özvegye, Manana (más néven Raisza) Cjatyijeva a Szabad Európának.
Olaf Scholz német kancellár augusztus 1-jén este a Köln–Bonn repülőtéren – ahol az orosz őrizetből kiszabadult foglyokat szállító repülőgép leszállt – azt mondta, hogy a foglyok cseréjéről hozott döntés „nem volt könnyű”.
Közölte, hogy Marco Buschmann német szövetségi igazságügyi miniszter „felelt a különösen keserű engedményért”, amely lehetővé tette a cserében részt vevő amerikai, német és orosz állampolgárok szabadon bocsátását, hozzátéve, hogy a kétség esetén a szabadság elve volt a döntő.
Kraszikovot, akit a német szövetségi ügyészek „az orosz titkosszolgálat, az FSZB különleges egységének parancsnokaként” azonosítottak, percekkel azután tartóztatták le, hogy 2019. augusztus 23-án Berlinben lelőtte Hangosvilit.
2021 decemberében bűnösnek találták gyilkosságban, és életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték.
A berlini legfelsőbb regionális bíróság második büntetőosztálya felhívta a figyelmet Kraszikov támadásának súlyosságára, és hangsúlyozta, hogy a férfi az orosz hatóságok utasítására cselekedett, akik hamis személyazonosságot, útlevelet és a merénylet végrehajtásához szükséges erőforrásokat biztosítottak neki.
A német ügyészek a per során azt mondták: a bizonyítékok arra utaltak, hogy a gyilkosság célja más csecsen menedékkérők megfélemlítése is volt, annak elhitetése velük, hogy nincsenek biztonságban az orosz biztonsági apparátus messzire nyúló karjaitól.
A negyvenéves, georgiai állampolgárságú Hangosvili az oroszok ellen harcolt Csecsenföldön.
Több merényletet túlélt, de azután is fenyegetéseket kapott, hogy 2016-ban Georgiából Németországba menekült, ahol menedékjoghoz jutott.
Három amerikai állampolgár – Alszu Kurmaseva, a Szabad Európa tatár-baskír szolgálatának munkatársa, Evan Gershkovich, a The Wall Street Journal riportere és Paul Whelan volt amerikai tengerészgyalogos – is ott van aközött a 16 ember között, akit augusztus 1-jén elengedtek Oroszországból és Belaruszból. A többiek közül öten német, heten pedig olyan orosz állampolgárok, akik politikai foglyok voltak saját hazájukban.
