Mivel a magyar kormány nem fizetett, és nem reagált a határidőre, a bizottság a következő napokban megkezdi a 200 millió eurós pénzbírság terhére a pénzek levonását, és kiküldte az első, 93 millió eurós fizetési kérelmet Magyarországnak a napi egymilliós bírság behajtására.
Az Európai Bíróság júniusi ítéletével kapcsolatos egyik határidőre sem lépett a magyar kormány, így az Európai Bizottság egyfelől hozzálát a befizetetlen 200 millió eurós bírság erejéig a magyar uniós kifizetések levonásához, másfelől szerdán kiküldte az első fizetési meghagyást a testület szóvivője szerint 93 millió euróról a kormánynak a napi egymillió eurós büntetés behajtására, aminek kiegyenlítésére 45 nap áll Budapest rendelkezésére.
A magyar kormánynak, hogy elkerülje a napi egymillió eurós bírságot, szeptember 13-ig kellett volna bemutatnia az Európai Bizottságnak, hogy milyen intézkedéseket hozott a magyar menekültügyi rendszerrel kapcsolatos, június 13-i európai bírósági döntés végrehajtására. Mivel az Orbán-kabinet pár nappal a határidő lejárta után sem reagált hivatalosan a megkeresésre, a bizottság most megküldi – 93 napra vonatkozóan, azaz 93 millió euróról – az első fizetési kérelmet, amelynek teljesítésére 45 napja van Budapestnek.
Ezt Ujvári Balázs, a bizottság költségvetési ügyekben illetékes szóvivője jelentette be lapunk kérdésére szerdán. Ujvári hangsúlyozta, hogy az első fizetési kérelem a június 13. és szeptember 13. közötti időszakot öleli fel, azaz 93 napot.
Ehhez kapcsolódóan: Egy hete van a kormánynak, hogy megússza a százmillió eurós bírságokat
Az óra azonban továbbra is ketyeg, és hacsak nem akar még nagyobb adósságot felhalmozni, a magyar kormánynak minél előbb fizetnie kellene. Ha 45 nap lejártával sem történik meg a kifizetés, akkor a bizottság egy második fizetési kérelmet is küldeni fog, ezúttal 15 napos határidővel. Ezt követően a magyar tartozást az esedékes uniós kifizetésekből kezdik majd levonni. Úgy, ahogy most az a 200 milliós átalánybírság esetében történik, amit szeptember 17-ig kellett volna lerónia a magyar kormánynak, ám a bizottság szerint nem fizetett. A bizottsági szóvivő szerdán megerősítette, hogy a testület az esedékes magyar uniós kifizetések visszatartásával vagy csökkentésével megkezdi a kétszázmillió eurós hátralék behajtását.
Arra vonatkozóan nincsenek előírások, hogy a levonás egy összegben vagy több lépcsőben történjen, erősítették meg bizottsági források. A legvalószínűbb az, hogy több, egymást követő aktuális kifizetés terhére hajtják be a tartozást. Az ugyanakkor a bizottság belátására van bízva, hogy milyen kifizetések megvágása mellett dönt. Elvileg bármilyen, Magyarországnak járó pénzügyi transzfer terhére történhet a levonás, így az agrártámogatások sem mentesülnek alóla. A legvalószínűbb azonban az – ahogy az korábban Lengyelország esetében is előfordult –, hogy Magyarországnak kohéziós (felzárkóztatási) forrásokba fog kerülni az, hogy nem fizette ki határidőre az Európai Bíróság által kiszabott bírságot.
Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter azt mondta szeptember 12-én a Kormányinfón, hogy a kormány mandátumot adott Bóka János európai uniós ügyekért felelős miniszternek, hogy tárgyaljon az Európai Bizottsággal (EB) a migráció ügyében Magyarországot elmarasztaló ítélet kapcsán. A kormány szerint a magyarok népszavazáson mondták ki, hogy Magyarországra senkit sem lehet betelepíteni – tette hozzá. Megerősítette, hogy azoknak, akik politikai menedékjogot kapnak, felajánlják az egyirányú ingyenes brüsszeli utat.
