Amikor az Európai Bizottság az unió bírósága elé vitte a szuverenitásvédelmi törvényt, a magyar kormány demonstratívan meghívta ülésére a Szuverenitásvédelmi Hivatal elnökét. Lánczi Tamás pluszjogosítványokat szeretne a hivatalnak, amelynek működését várhatóan jogsértőnek mondja majd ki a bíróság.
„Nagyon zavaró, hogy az Európai Bizottság nem kért azonnali jogvédelmet, ideiglenes intézkedést azzal együtt, hogy az unió bírósága elé vitte a szuverenitásvédelmi törvényt” – mondta lapunknak Ligeti Miklós, a Transparency International Magyarország (TI) jogi igazgatója.
Az EB csütörtökön bejelentette, hogy a februárban indított kötelezettségszegési eljárás ügyében bírósági döntést kér a tavaly decemberben elfogadott magyar törvény miatt. Bár a bizottság gyorsított eljárást kért, az ítélet meghozatala tizenkét–huszonnégy hónapba is beletelhet. Az EU Luxembourgban székelő bírósága (EUB) várhatóan kimondja majd a magyar szabályozás jogellenességét, de az addig okozott károkat nem orvosolják.
Ligeti Miklós mindenesetre bízik abban, hogy az EB kér majd ideiglenes intézkedést az eljárás lezárulta előtt. A TI-t néhány más civil szervezet mellett már célkeresztjébe vette a Lánczi Tamás vezette Szuverenitásvédelmi Hivatal (SZH). Eljárást indított, és kimerítő hosszúságú kérdéssorban kért a szervezettől választ tevékenységével és támogatásaival kapcsolatban.
A TI jogi igazgatója lapunknak elmondta: továbbra is megtagadják a választ azokra a kérdésekre, amelyeket nem tartanak az SZH joghatósága alá tartozónak, a többi kérdésre adott válaszaik pedig nyilvánosak.
A kormány reagálhatna úgy, ahogy a 2018-as Stop, Soros! törvénycsomag esetében tette, amely büntette volna azokat, akik illegálisan érkezőknek segítenek menedékjogi eljárást kezdeményezni vagy tartózkodási jogcímet szerezni; a NAV végül senkinél sem hajtotta be az úgynevezett bevándorlási különadót. A Szuverenitásvédelmi Hivatal esetében is lehetséges lenne, hogy megmarad propagandaintézménynek.
Ligeti Miklós felhívta a figyelmünket arra, hogy Lánczi Tamás egy interjúban már jelezte, hogy több jogosítványt szeretne a hivatalának, vagyis szeretné hatósággá alakítani, ezenkívül kodifikáltatná a politikai nyomásgyakorló szervezet elnevezést a közélettel foglalkozó civil szervezetekre. Az, hogy meghívták az SZH elnökét a kétnapos kihelyezett kormányülésre, azt jelzi, hogy a kormány a kötelezettségszegési eljárásra adott válaszként inkább a „meghosszabbítjuk Bicskéig” – ebben az esetben Brüsszelig – gyakorlat felé indul.
