A NATO védelmi miniszterei január 9-i németországi találkozójukon kételyeiknek adtak hangot Donald Trump megválasztott amerikai elnök javaslatát illetően, amely a GDP öt százalékára emelné a tagállamok védelmi kiadásait.
Az Ukrajna-védelmi Kapcsolattartó Csoport ülésén a miniszterek azt mondták, hogy a NATO-tagok képessége védelmi feladataik ellátására fontosabb, mint a kiadások GDP-hez viszonyítása. „A számok és a százalékok jelenleg egyáltalán nem segítenek nekünk. Egy erős GDP két százaléka sok lehet, míg egy gyenge GDP három és fél százaléka nagyon kevés – vélekedett Boris Pistorius német védelmi miniszter. Németországban, Európa legnagyobb gazdaságában a GDP öt százaléka a szövetségi költségvetés körülbelül negyven százalékát jelentené. – Nem tudom, melyik ország engedheti ezt meg magának. Ez nem százalékok kérdése. Arról szól, hogy a NATO képességi céljait kell teljesíteni” – tette hozzá.
Trump január 7-i sajtótájékoztatóján terjesztette elő az ötszázalékos javaslatot, ezzel is hangsúlyozva régóta hangoztatott állítását, miszerint az európai szövetségesek nem fizetnek eleget az amerikai védelemért. „Mindannyian megengedhetnék maguknak, de ennek öt százaléknak kell lennie, nem kettőnek – mondta Trump, akit január 20-án iktatnak be. – Európa csak apró töredékét adja annak a pénznek, amit mi biztosítunk. (…) Áll köztünk egy dolog, amit óceánnak hívnak, igaz? Miért fizetünk mi dollármilliárdokkal többet, mint Európa?”
Az Egyesült Államok GDP-je 3,38 százalékát költi védelemre. Az amerikai gazdaság méretét nézve a NATO összes gazdaságának több mint hatvan százalékát teszi ki.
Hanno Pevkur észt védelmi miniszter azt mondta az Szabad Európának, hogy az Egyesült Államoknak bizonyítania kell készségét védelmi kiadásai öt százalékra növelésére. Szerinte ez összesítve másfél billió dollárt jelentene.
Lettország, amely már jelenleg is azon kevés NATO-országok közé tartozik, amelyek a GDP több mint három százalékát költik védelemre, a kiadások további növelését tervezi. „Idén a hozzájárulásunk a GDP 3,4 százalékát teszi ki. Jövőre ez 3,7 százalék lesz. A közelmúltban a politikai vezetés bejelentette, hogy hajlandók vagyunk elmenni négy százalékig” – mondta Andris Sprūds lett védelmi miniszter a Szabad Európának. A kiadások szintje azt mutatja, hogy értik, mekkora veszély fenyegeti a világot – tette hozzá.
„A hidegháború éveiben (…) ez átlagosan négy százalék körül volt. Szóval biztos, hogy nem elég a két százalék, amiről korábban beszéltünk” – mondta.
Egy új védelmi kiadási cél elfogadásához mind a 32 NATO-tagállam beleegyezésére szükség lenne. Júliusig a szövetség 23 országa érte el a GDP-arányos kétszázalékos védelmi kiadási célt. Több nagy európai gazdaság – Németország, Hollandia, Norvégia és Törökország – most először jutott el idáig.
