Egyre nagyobb aggodalom övezi Andrej Hnyot belarusz ellenzéki újságíró sorsát, aki jelenleg Belgrádban vár arra, hogy eldőljön, kiadják-e a szerb hatóságok a hazájának. A jogi hercehurca tétje a negyvenkét éves, száműzetésben élő férfi élete.
Hnyot továbbra is olyan aktív, amennyire a házi őrizete engedi, egy szerény, húsz négyzetméteres lakásban Szerbia fővárosában, ahol a szerb hatóságok döntésére vár a kiadatási ügyében. Ügyvédei fellebbeztek a belgrádi legfelsőbb bíróság június 13-i döntése ellen, amely visszaküldené őt Belarusz autoriter vezetőihez.
Az első interjújában azóta, hogy június 5-én átszállították egy szerb börtönből – ahol hét hónapot töltött – házi őrizetbe, Hnyot a Szabad Európa balkáni szolgálatának azt nyilatkozta, hogy reggeltől estig a védelmén dolgozik.
Jogvédő csoportok és az Európai Unió szerint a kiadatásnak már a lehetősége is elég ahhoz, hogy megfélemlítse a demokrácia, a szólásszabadság és a jogállamiság legkeményebb harcosait.
Amióta Hnyot részt vett a 2020-as elnökválasztást követő tömegtüntetéseken, Alekszandr Lukasenka politikai ellenfeleinek ezrei tűntek el, menekültek el vagy kerültek börtönbe.
Lukasenka – aki valószerűtlenül a szavazatok nyolcvan százalékát szerezte meg, és hatodik ciklusát kezdte Belarusz elnökeként, amivel Európa leghosszabb ideig regnáló vezetője lett – közvetlenül felügyelte a tüntetések kemény leverését.
„Kínzás, vér, rémálom” – így jellemzi Hnyot a rezsimet hazájában, ahonnan nem sokkal a tüntetések után elmenekült, hogy menedéket keressen Thaiföldön.
A kormánykritikus újságíró elutasítja és nevetségesnek, nonszensznek tartja az adócsalás vádját, amelynek ürügyén nemzetközi elfogatóparancsot adtak ki ellene.
A szerbiai hatóságok október 30-án, a belgrádi repülőtérre érkezésekor letartóztatták, és a város központi börtönébe szállították, ahol magánzárkában helyezték el.
Az elsőfokú bíróság decemberben szabad utat adott kitoloncolásának Belaruszba, de a fellebbviteli bíróság hatályon kívül helyezte a döntést, és új tárgyalást rendelt el. A legfelsőbb bíróság e hónap elején hozott döntést a kiadatásáról.
Hnyot ügye fokozta Moszkva szerbiai szövetségeseinek nemzetközi ellenőrzését, mivel a Kreml diplomáciai és egyéb támogatást kér Belgrádtól, hogy enyhítse az Ukrajna elleni inváziója miatt kialakult gazdasági és diplomáciai elszigeteltségét.
Az ügy rávilágít az Interpollal szemben régóta fennálló kritikákra, valamint arra, hogy az Interpolnak az autoriter rezsimek állításai alapján kiadott elfogatóparancsai elősegítik-e a szervezetnek azt a kinyilvánított célját, hogy egyesítse a különböző bűnüldöző szervezeteket, hogy „biztonságosabbá tegye a világot”.
Az Európai Unió az EU-tagjelölt Szerbia hatóságainak címzett éles hangú figyelmeztetéssel reagált a legutóbbi kiadatási határozatra.
„Elegendő okunk van feltételezni, hogy a Hnyot úr elleni elfogatóparancsot politikai okok motiválták, és hogy politikai elnyomással és rossz bánásmóddal kellene szembenéznie, ha kiadnák Belarusznak” – nyilatkozta Peter Stano, az EU szóvivője a Szabad Európának.
A bűnrészesség veszélye a tekintélyelvű üldöztetésben már az Európai Unión belül is próbára tette az igazságszolgáltatásról alkotott elképzeléseket.
Moszkva eddig sikertelenül próbálta megszorongatni a tagállamokat, például Bulgáriát, hogy toloncolják vissza Putyin háborújának kritikusait.
Az EU aggodalommal követi a szerbiai ügyet – mondta Stano, hozzátéve: „Elvárjuk, hogy Hnyot úr ügyét alaposan vizsgálják meg a nemzetközi emberi jogi törvényekkel és az uniós normákkal összhangban, és továbbra is követeljük a szabadon bocsátását.”
Az Egyesült Államok belgrádi nagykövetsége csak annyit közölt, hogy figyelemmel kíséri az ügyet.
„Ez egy folyamatban lévő bírósági eljárás, amelyet a nagykövetség szorosan figyelemmel követ” – áll a hónap elején kiadott írásbeli nyilatkozatban. A nagykövetség szóvivői június 19-én nem válaszoltak a többszöri telefonhívásra, hogy további nyilatkozatot adjanak az ügyről.
Sem az EU, sem az Egyesült Államok nem ismeri el Lukasenka legitimitását a 2020-as választások óta, amelyeket az ellenzék és számos nyugati ország manipuláltnak tekint, és az azt követő brutális leszámolás óta, amelyet minden másként gondolkodó ellen indított.
Interpol did not respond to multiple RFE/RL requests via official channels for comment on its practices, Hnyot’s case, and the reliability of accusations from a repressive regime like Belarus.
Az Interpol lyoni székhelyű vezetősége korábban elismerte, hogy ez nem egy „tökéletesen működő rendszer”.
Az Interpol februárban azt mondta a Szabad Európának, hogy „a minszki Nemzeti Központi Iroda által küldött minden megkeresést gondosan felülvizsgálnak, hogy biztosítsák a megfelelést az Interpol szabályainak és eljárásainak”.
Az Interpol azonban nem hozott nyilvánosságra semmilyen eredményt a Hnyot letartóztatásával és esetleges szerbiai kiadatásával kapcsolatban indított vizsgálatról.
„Úgy tűnik, senki sem figyel rám” – mondta Hnyot a Szabad Európának a szerbiai legfelsőbb bíróság június 13-i, a kiadatást támogató döntése után, amelyet üresnek és formálisnak nevezett.
Azt mondta, hogy a bíróság véleményként utasította el a védő érveit, és túlságosan tisztelettudóan viszonyult a Szerbia és Belarusz között 2019-ben megkötött kiadatási megállapodáshoz.
A szólás- és sajtószabadsággal foglalkozó csoportok, köztük a Nemzetközi Sajtóintézet, az Európai Újságíró-szövetség és a betiltott Belarusz Újságíró-szövetség azonban felemelték a szavukat, és Hnyot szabadon bocsátását követelték.
Az Újságírókat Védő Bizottság (CPJ) június 18-án újabb felhívással fejezte ki aggodalmát az üggyel kapcsolatban, mondván, hogy a szerbiai bíróságoknak „nem szabad engedniük a belarusz hatóságok kérésének, és meg kell semmisíteniük” a belgrádi legfelsőbb bíróság döntését.
Carlos Martínez de la Serna, a CPJ programigazgatója abszurdnak és megalapozatlannak nevezte a belarusz kérést, és követelte, hogy a belarusz hatóságok „hagyjanak fel az Interpol felhasználására tett kísérleteikkel a másként gondolkodók nemzetközi elnyomása érdekében”.
A szerb hatóságok kiadatási ügyekben legfeljebb egy évig tarthatnak fogva valakit.
Miközben Hnyot és védő csapata a fellebbezését szervezi, továbbra is egy bérelt lakásban él, amelyet ügyvédei segítségével talált. Engedélyezett szabadsága mindössze az a napi egyórás séta, amikor élelmiszert és más alapvető dolgokat vásárolhat.
Az okostelefonját és a laptopját használja kommunikációra a családjával, az emberi jogi csoportokkal, a nagykövetekkel, az aktivistákkal és az újságírókkal.
A Szabad Európa tudósítójának látogatása napján, június 14-én Hnyot elmondta, hogy először beszélt a száműzetésben élő belarusz ellenzéki vezetővel, Szvjatlana Cihanouszkajával, akinek még a börtönből írt.
Cihanouszkaja maga is belarusz körözés alatt áll, ami Moszkva szerint a Minszkkel kötött kétoldalú megállapodások alapján Oroszországra is kiterjed. Hnyot elmondta, hogy a baráti beszélgetés során a száműzetésben élő ellenzéki vezető ígéretet tett arra, hogy személyesen is kiáll érte. „Ez a beszélgetés sok energiát adott nekem” – tette hozzá.
A házi őrizet előrelépés a börtönhöz képest – mondta –, még akkor is, ha még mindig nincsenek családtagjai Belgrádban, akik meglátogathatnák.
„A börtön után bármi jó, minden jónak és normálisnak tűnik – mondta a Szabad Európának. – Ha az ember a pokolban volt, minden, ami utána jön, jobb, mint a pokol.”
