A szükséges jogi engedélyek hiánya és a helyi aktivisták növekvő ellenállása ellenére egy kínai vállalat továbbra is tervezi egy vízerőmű felépítését Bosznia-Hercegovina délkeleti részén.
A teljes projekt értéke mintegy 107 millió dollár, és a Radovan Višković, a Boszniai Szerb Köztársaság miniszterelnöke és az állami tulajdonú Kínai Nemzeti Aerotechnológiai Nemzetközi Mérnöki Vállalat (AVIC) által 2019-ben Pekingben aláírt megállapodás eredménye.
A tervezett létesítmény a boszniai Szerb Köztársaság területén található Foča város közelében van, mintegy 25 kilométerre a bosnyák–montenegrói határtól.
Aktivisták megkongatták a vészharangot a projekt miatt, megjegyezve, hogy még mindig nem rendelkezik az építkezés megkezdéséhez szükséges környezetvédelmi engedélyekkel, és hiányzik egy környezeti hatástanulmány arról, hogy az erőmű milyen hatással lesz a Bistrica folyóra.
A fennmaradó aggályok ellenére a Republika Srpska tisztviselőinek és a szarajevói kínai nagykövetség képviselőinek részvételével 2021 decemberében ünnepélyes keretek között elhelyezték a vízerőmű-komplexum alapkövét.
„Láttuk a benyújtott környezeti hatástanulmány tervezetét, nagyon ellentmondásos és nagyon rosszul összeállított – mondta a Szabad Európának Jelena Ivanic, a Környezetvédelmi Központ, egy Banja Luka-i székhelyű civil szervezet alelnöke. – Nincsenek konkrét adatok, így lehetetlen, hogy megtegyék a kárvédelemhez szükséges intézkedéseket.”
Ivanic szerint a hatástanulmány tervezetének általa látott változata nem említi a Bistrica folyó forrása mentén található közeli vízerőművet, és szervezete szerint a projektnek csak előkészítő munkálatokra van engedélye, teljes körű építkezésre nem.
Ivanic szerint a vízerőműprojekt ezek miatt ellentmondásos, a lakosság és a hatóságok áprilisi találkozóján erős ellenállásba ütközött. Sok helyi mondta, hogy ellenzi a tervezett építkezést.
Bonyolult út a jövőbe
Dejan Pavlovic, a tervezett vízerőmű-komplexum megbízott igazgatója a Szabad Európának elmondta, hogy a projekt engedélyei érvényesek és elegendők a már folyamatban lévő munkálatokhoz. Megjegyezte, hogy jelenleg csak előkészítő munkálatok folynak, például a bekötőutak építése, a növényzet irtása és a terep elegyengetése.
Hozzátette, hogy engedélyt kért a teljes körű építkezés megkezdéséhez, és arra számít, hogy augusztusig jóváhagyják.
Továbbra is kérdéses azonban a projekt környezeti hatástanulmánya, amelyet a Bosznai Szerb Köztársaság Tudományos és Technológiai Minisztériumának fennhatósága alá tartozó közintézmény, a Boszniai Szerb Köztársaság Védelmi és Ökológiai Intézete állított össze.
Predrag Ilić, az intézet megbízott igazgatója a Szabad Európának elismerte, hogy a tanulmány összeállítása során hibák merültek fel, és azt mondta, hogy a jelentés végleges változatában ezeket kijavítják.
„A Környezetvédelmi Központ által felvetett észrevételek alapján frissített tanulmányt fogunk készíteni” – mondta Ilić.
További bonyodalmak merülnek fel a projekt finanszírozása körül.
Az AVIC, amelyet az amerikai pénzügyminisztérium 2021-ben szankciókkal sújtott a kínai hadsereghez fűződő szoros kapcsolatai miatt, eredetileg ígéretet tett arra, hogy finanszírozza a vízerőműveket, amelyeknek szintén ő lesz a kivitelezője, de ezek a tárgyalások nem haladtak előre.
Az AVIC nem válaszolt a Szabad Európa megkeresésére, hogy nyilatkozzon a projektben való részvételéről.
Az állami tulajdonú Kínai Ipari és Kereskedelmi Bank (ICBC) finanszírozásáról is folytak tárgyalások, de jelenleg csak 15,7 millió dollárt sikerült szerezni a projekthez, amelyet az Elektroprivreda Republika Srpske állami víziközmű-ipari vállalat vett fel hitelként egy boszniai banktól.
Az Elektroprivreda Republika Srpske tulajdonában van a Hidroelektrane Bistrica leányvállalat, amely a Foča melletti projekt koncessziójának tulajdonosa.
A Foča melletti vízerőmű-komplexum kivitelezési határideje 2026 vége.
Kína balkáni nyomulása
Kína az elmúlt években egyre nagyobb befektető lett a Balkánon, mivel a régió országai – köztük Bosznia-Hercegovina – csatlakoztak a világot átfogó infrastrukturális projektjéhez, az Egy övezet, egy út kezdeményezéshez (BRI).
A bulgáriai székhelyű Center for the Study of Democracy 2021-es tanulmánya szerint Bosznia-Hercegovina, Magyarország, Montenegró és Szerbia – a kínai befektetések tekintetében a régió vezető országainak esetében – a kutatók az üzleti környezet és a jogállamiság romlását tapasztalták a kínai tőke beáramlásával.
A jelentés megjegyezte, hogy a Peking által támogatott vállalatok számára biztosított kiskapuk, például az adómentesség, a helyi munkaügyi törvények megkerülésének lehetősége és a kedvezményes elbánás egyéb formái valószínűleg nem a kínai befektetések eredménye, hanem a befektetések bevonzásához hozzájáruló tényező.
Boris Mrkela, a Just Finance International befektetéseket megfigyelő csoport munkatársa szerint az AVIC esetében valószínűleg hasonló tényezők játszottak szerepet a Foča melletti erőműprojektnél.
„Kutatásaink szerint a nyugat-balkáni kínai befektetők között állandó az a készség, hogy olyan projekteken is hajlandók elkezdeni a munkát, amelyeknek nincsenek meg a fontos engedélyei” – mondta a Szabad Európának.
A kínai vállalatoknak hasonló vitákkal kellett szembenézniük a szerbiai projektekkel kapcsolatban, például egy bori bányaprojekt és egy zrenjanini gumiabroncsgyár esetében, amelyek szintén annak ellenére indultak meg, hogy nem rendelkeztek a szükséges jogi engedélyekkel.
Mrkela szerint ez aggasztó tendencia a Balkánon, különösen ha a kiskapukon keresztül jóváhagyott projektek lehetséges környezeti hatásaira gondolunk.
