A tálibok azt állítják, hogy véglegesítették a Facebook korlátozására vonatkozó terveket, és azzal érvelnek, hogy a lépésre azért van szükség, hogy a fiatalok a tanulásra koncentráljanak. Azok az afgánok, akik a közösségimédia-felülettől függnek, például az oktatástól eltiltott, tanulni vágyó nők, és akik cenzúrázatlan híreket olvasnának, azt mondják, hogy a Facebook korlátozására tett kísérlet „az utolsó szög a szólásszabadság koporsójában”.
Az afganisztáni Facebook-felhasználók attól tartanak, hogy a tálib kormány terve, hogy blokkolják vagy korlátozzák a hozzáférést a népszerű közösségimédia-felülethez, a maradék szólásszabadság végét jelenti az országban.
Nem világos, hogy a múlt héten bejelentett, véglegesített terv pontosan mit tartalmaz majd, illetve hogyan fogják végrehajtani és betartatni, de az afgánok a legrosszabb forgatókönyvre készülnek.
„Ez tényleg az utolsó szög a szólásszabadság koporsójában” – mondta Fatema, egy afganisztáni Facebook-felhasználó a Szabad Európa Azadi Rádiójának.
„A Facebook volt az egyetlen forrás, ahol a legtöbb olyan hír, amelyet az afgán belföldi médiában cenzúráznak, cenzúra nélkül jelent meg” – mondta, és csak az utónevét adta meg, mert fél a tálibok keményvonalas iszlamista kormányának megtorlásától.
A tálibok a közelgő lépés bejelentésekor arra hivatkoztak, hogy a közösségi média figyelemelterelő hatását kívánják ellensúlyozni, a fiataloknak a tanulásra kell koncentrálniuk.
„Az ifjúság akadémiai szempontból gyengén teljesít, többségük analfabéta, mégis erre pazarolják az idejüket és a pénzüket, egy külföldi cég javára és a nemzet kárára” – mondta Nadzsibullah Hakkani, a tálibok távközlési és információs minisztere a TOLOnews független afgán hírcsatornának adott április 6-i interjúban.
A Facebook Afganisztánban jelentős közösségimédia-felületnek számít: a becslések szerint négy és fél millió felhasználója van a mintegy negyvenmilliós országban. Sokaknak a Facebook a hiteles információforrás. Különösen azok a nők és lányok érintettek, akiket a tálibok kizártak az iskolai rendszerből, és ezen a felületen folytatják tanulmányaikat.
Médiaelemzők szerint a Facebook-hozzáférés korlátozására irányuló bármilyen törekvés pusztító hatással lenne az amúgy is erősen cenzúrázott médiatérben.
„A tálibok terve, hogy korlátozzák vagy blokkolják a Facebook-hozzáférést, újabb csapást mérne az afganisztáni információszabadságra – hangsúlyozta Beh Lih Yi, a Committee to Protect Journalists (CPJ) ázsiai programjának koordinátora egy nyilatkozatban. – A közösségimédia-platformok, köztük a Facebook, segítettek betölteni azt az űrt, amelyet a tálibok 2021 augusztusi hatalomátvétele és az azt követő sajtószabadság-visszaszorítás óta az afgán médiaipar hanyatlása hagyott maga után.”
A CPJ közleménye szerint a tálibok szóvivője, Zabihullah Mudzsahid azt mondta az amerikai székhelyű médiaelemző szervezetnek, hogy „a Facebookot nem fogják betiltani, de korlátozásokat fognak bevezetni”. A CPJ szerint a javaslat mindenesetre „rávilágít az egyre súlyosbodó tálib cenzúrára”.
A tálib távközlési és informatikai minisztérium nem válaszolt az Azadi Rádió kérdéseire, amelyekben konkrétumokat kértek az új irányelvekről és arról, hogy mikor lép hatályba.
A hatalom visszaszerzése óta a tálibok visszafordították a szabad média térnyerését, amit az első tálib rezsim 2001-es, amerikai vezetésű megdöntése után értek el.
A tálibok a független média védelmére tett kezdeti ígéreteik ellenére erőszakosan lecsaptak a másként gondolkodókra. A televízió- és rádióállomásokra folyamatos nyomás nehezedik, hogy szüntessék be azokat a szórakoztató és oktatási műsorokat, amelyek nem illeszkednek az iszlám törvények szigorúan vett értelmezéséhez. A női televíziós műsorvezetőknek arcfátylat kell viselniük adás közben, és tilos férfi kormánytisztviselőkkel interjút készíteniük, illetve férfi kísérő nélkül sajtókonferencián részt venniük.
A nők és a lányok oktatáshoz való hozzáférése eközben – szintén a tálibok kezdeti ígéretei ellenére – súlyosan akadályozott. A lányok nem járhatnak iskolába hatodik osztály után, a nőknek pedig megtiltották, hogy egyetemre járjanak.
A női tanároknak tilos férfi diákokat tanítaniuk, és a nők nem hagyhatják el otthonukat férfi kísérő nélkül, ha munkába akarnak menni.
Az oktatást és a sajtómunkát ellehetetlenítő törvények miatt sok tanár és újságíró menekült el az országból, aminek következtében az afgánok jelentős része olyan rádió- és televízióműsorokat kezdett követni, amelyek némi esélyt jelentettek tanulmányaik folytatásához, a média és a társadalmi kérdések szabad megvitatásához. A Facebook – mivel hozzáférést biztosított a külső hírekhez és a gyakran nőknek és lányoknak szóló oktatási kurzusokhoz – kulcsfontosságú eszközzé vált.
A tálibok már tettek lépéseket annak érdekében, hogy regulázzák a klasszikus média befogadóbb műsorait. Februárban például a rendőrség a keleti Hoszt tartományban megtiltotta a lányoknak, hogy kapcsolatba lépjenek a helyi rádió- és televízióállomásokkal, és figyelmeztette a csatornákat, hogy ne fogadjanak hívást lányoktól.
A tálibok a figyelmeztetést és az engedetlen műsorok beszüntetését azzal indokolták, hogy az ilyen jellegű tájékoztatás elősegítheti „az illetlen viselkedést” a közönség körében.
A hagyományos média után most, úgy tűnik, a tálibok a Facebook felé fordítják figyelmüket, amely számos, a nők jogaival és oktatásával, az afgán hírekkel és társadalommal foglalkozó oldalnak ad otthont, és lehetővé teszi a felhasználók közötti párbeszédet.
Szpozsmaj Garani Facebook-felhasználó szerint a közösségimédia-felület egyike azon kevés lehetőségeknek, amelyeken keresztül az afgán lányok továbbtanulhatnak, ezért „nem lenne szabad elzárni az afgánoktól”.
A kabuli Homa Radzsabi szerint a véleménycsere és információgyűjtés lehetősége nélkül a Facebookon Afganisztánban az élet „szűkebbé válik”.
Kamal Szadat, aki az előző, nyugati támogatású kormányban információs és kulturális miniszterhelyettesként dolgozott, az Azadi Rádiónak nyilatkozva azt mondta, hogy a Facebookra vonatkozó bármilyen korlátozás „súlyos csapás lenne a szólásszabadságra”.
A lépés – mint mondta – elvágná az afgán népet attól a kulcsfontosságú és egyre ritkább lehetőségtől, hogy „hangot adjanak gondolataiknak, és eljuttassák a világnak, az afgán hatóságoknak és a nemzetközi szervezeteknek”.
A Facebook évek óta feketelistán tartja a tálibokat. Amióta a katonai csoport 2021-ben átvette a hatalmat, az oldal állítólag közepes tilalmat alkalmaz a tálib tartalmakra. A tálibokat népszerűsítő hivatkozásokat és posztokat eltávolítják, míg a közjót szolgáló hivatalos tálib posztokat – például az egészségügyi minisztérium természeti katasztrófákkal kapcsolatos információit – engedélyezik.
Aszif Asna, a tálib kormány kritikusa az új politikával kapcsolatos aggályait fogalmazta meg egy olyan közösségimédia-platformon, amelyre maguk a tálibok is nagymértékben támaszkodnak, hogy népszerűsítsék magukat. Felvetette, hogy a tálibok a Facebookot vehették célba, hogy megtorolják az amerikai vállalat által a tartalmaikra bevezetett korlátozásokat.
„Miért ellenséges ez a tudatlan csoport a Facebookkal szemben? – tette fel a kérdést Asna egy posztban, amelyhez Hakkani TOLOnews-szereplésének egy részlete tartozott. – Az a lényeg, hogy a Facebook több ezer hivatalos és álneves, a tálibokkal kapcsolatos fiókot törölt, és feketelistára tette őket.”
„Most a tálibok úgy döntöttek, hogy ugyanezt teszik a Facebookkal – írta. – A többi érv baromság.”
Kérdés, hogy a táliboknak valóban sikerül-e betiltaniuk vagy korlátozniuk a Facebookot. Szakértők szerint a tálibok nem rendelkeznek olyan technológiai infrastruktúrával, amely elvágná Afganisztánt a világhálótól, és arra kényszeríthetné polgárait, hogy egy saját tervezésű intranetet használjanak, ahogyan Irán és Kína próbálta.
„Nem, soha. Erre nem képesek – mondta Dzsamil Nematyar, a korábbi afgán kormánynak dolgozó kiberbiztonsági szakértő az Azadi Rádiónak adott videóinterjúban. – Ezt nem tudják megoldani. A meglévő infrastruktúra nem alkalmas erre.”
Nematyar és más szakértők szerint a tálibok egyetlen eszköze, hogy érvényesítsék politikai döntéseiket, hogy nyomást gyakorolnak a magánvállalatokra.
Az ország távközlési infrastruktúrája felett gyakorolt állami kontroll befolyást biztosít a táliboknak: a mobiltávközlési szolgáltatókat és az internetszolgáltatókat bizonyos honlapok blokkolására, valamint az egyes internetprotokoll- (IP) címeket meghatározó tartománynévrendszer (DNS) szűrésére kényszerítheti.
„Afganisztánban gyakori, hogy a világhálót az információáramlás ellenőrzésére használják” – mondta Aga Malok Szahar, az Afganisztánban működő Darrak GPS-nyomkövető és szoftvercég alapítója az Azadi Rádiónak.
A külföldi hírszolgáltatók betiltására már volt precedens az országban, beleértve az Azadi Rádió, az amerikai kongresszus által finanszírozott Szabad Európa afganisztáni szolgálatának honlapjait. A CPJ azonban megjegyzi, hogy az Azadi Rádió és más külföldi hírszolgáltatók, például a brit BBC és a német Deutsche Welle Facebook-oldala a hivatalos tiltás ellenére is elérhető a belföldi olvasók számára.
Szahar szerint teljes betiltás esetén a tálib hatóságok a Facebookon aktív emberek és médiumok ellen is felléphetnek, „tevékenységük figyelemmel kísérésével, esetleges zaklatással vagy büntetéssel”.
Szahar szerint egy ilyen megközelítés „letartóztatásokkal vagy a megfélemlítés más formáival járhat, hogy leszoktassák az embereket a Facebook használatáról” olyan tálib propagandával, amely „lejáratja ezeket a csatornákat vagy személyeket”.
A hozzáférés korlátozása a Facebookhoz vagy teljes betiltása azonban nehéz feladatnak ígérkezik a gyakorlatban. „Ezt a törvényt nehéz lenne ténylegesen betartatni” – írta Darren Linvill, az amerikai Clemson Egyetemen működő Media Forensics Hub társigazgatója a Szabad Európának küldött kommentárjában.
„Az embereknek számos lehetőségük van arra, hogy megkerüljék az ilyen korlátozásokat. Bármelyik tinédzser megtanulhatja, hogy úgy tűnjön, mintha a számítógépe valahol az EU-ban lenne, így még a Netflix tartalmaiból is válogathat – mondta. – Kína nehezen tudja érvényesíteni a nagy tűzfalat. Biztos vagyok benne, hogy Afganisztán is hasonló problémákkal szembesülne.”
A világ más részein az emberek a virtuális magánhálózatok (VPN) használatával találtak megoldást a helyi korlátozásokra, amelyek lehetővé teszik a felhasználók számára, hogy elrejtsék a területet vagy országot, ahol tartózkodnak.
Nematyar szerint végül „az emberek VPN-eket fognak használni, ami még több fejfájást fog okozni a nemzetnek és a jelenlegi rendszernek” Afganisztánban.
„A Facebook működni fog, VPN-eken keresztül” – mondta Nematyar, bár a tálib hatóságok ettől még követhetik az afgánok közösségimédia-használatát.
