Az ügyészségnek most harminc napja van, hogy a hozzá beérkezett új információkat mérlegelje, és eldöntse, indít-e nyomozást, vagy sem.
Egyelőre nem indul nyomozás Böröndi Gábor ellen a még május 28-án tett feljelentés miatt. Lapunkat ugyanis arról tájékoztatta a Központi Nyomozó Főügyészség, hogy június 8-án, csütörtökön a feljelentés kiegészítését rendelték el az ügyben.
Mint megírtuk, azért tettek feljelentést a Honvéd Vezérkar főnöke ellen, mert egy május 5-i szentendrei állománygyűlés után Böröndi Gábor parancsára buszra terelték az ott megjelent honvédségi sofőröket, majd Táborfalvára vitték, ahol hat napon át „kiképzésen” kellett részt venniük. Ennek jegyében naponta csak egyszer telefonálhattak a családjuknak, éjszaka két-három óránként felkeltették őket, és bizarr feladatokat kellett végezniük.
Ehhez kapcsolódóan: „Az oroszok bénák, de mi is azok vagyunk” – nem spórolt a kritikus megjegyzésekkel az új vezérkari főnök.
A feljelentő szerint ezzel Böröndi Gábor nemcsak az Alaptörvény kínzást, megalázó bánásmódot tiltó rendelkezései ellen vétett, de a honvédségi jogviszonyról szóló törvény több paragrafusát is megsértette, többek között a gyakorlatra rendelésre, a katonák jogállására, a túlórára, a feladatok kiosztására vonatkozó szakaszokat.
A feljelentés először a Budapesti Rendőr-főkapitánysághoz került, onnan illetékesség hiányában a Fővárosi Főügyészséghez, végül a Központi Nyomozó Főügyészséghez. A feljelentés kiegészítése azt jelenti, hogy az ügyészség egyrészt pluszinformációkat kérhet magától a feljelentőtől, másrészt saját hatáskörben is bekérhet információt más hatóságtól, állami szervtől, akár a Honvédelmi Minisztériumtól is az ügy körülményeinek jobb feltárására. Az ügyészségnek most harminc napja van arra, hogy a beérkező új információkat mérlegelve elrendelje a nyomozást vagy elutasítsa a feljelentést.
Ehhez kapcsolódóan: De mi az a szittya gondolkodásmód?
A Honvédelmi Minisztérium egyébként az Indexnek arra hivatkozott (miután a Szabad Európa kérdéseire nem válaszolt), hogy a háborús veszélyhelyzet miatt még egy ilyen körülmények között tartott „kiképzés” is jogszerű volt, egyébként pedig a gyakorlat lényege éppen az volt, hogy „kibillentsék a katonákat a komfortzónájukból”.
