Már kilencéves orosz iskolásokat is bevonnak a kormány által szervezett programokba, hogy az Ukrajnában harcoló csapatoknak készítsenek felszerelést. Akár amputált végtagokra kötnek harisnyát vagy drónokat szerelnek össze, a háború egyre közelebb kerül Oroszország következő generációjához.
A szibériai Krasznojarszk város polgármesteri hivatala az elmúlt húsz évben önkéntesprogramot működtetett 14 és 18 év közötti fiataloknak Polgármesteri Munkabrigád néven.
„A munkabrigád tagjai a szokásos módon dolgoznak majd a parkok, a városi terek és járdák, a lakóházak udvara és a város egyéb pihenőhelyeinek takarításán” – olvasható egy 2010-es újsághirdetésben.
Tavaly óta azonban a krasznojarszki tizenévesek más feladatokat vállaltak – mondta a Szabad Európának a polgármesteri hivatal szóvivője: használati eszközöket varrnak és egészségügyi csomagokat készítenek az Ukrajnában harcoló orosz csapatoknak.
A varrógépeket „elkötelezett vállalkozók adományozták a központi közigazgatás vezetőjének kérésére” – olvasható a munkabrigád közösségi oldalain.
Oroszország gazdasága már most is háborús üzemmódban van, a Kreml a fegyvergyártást és a felszerelések utánpótlását helyezi előtérbe a harmadik éve tartó invázió sikere érdekében. Ennek munkaerőhiány az eredménye, a gazdaság nagy ágazatai igyekeznek munkásokat találni, ami számos iparágban megemelte a béreket.
A krasznojarszki program, amelynek most indult idei toborzási kampánya, csak egy a sok közül országszerte, amelyekben kiskorú gyermekeket vonnak be a háborút támogató feladatokba, amit egy munkaügyi szakértő „a gyermekkor militarizálódásának” nevezett.
Egyre több ilyen militarizált kezdeményezést indítanak kereskedelmi vállalkozások, amelyek a munkaerőhiányt próbálják kompenzálni a háborúközpontú szürkegazdaságban – mondta a szakértő, aki a cikkben idézett többi szakemberhez hasonlóan névtelenséget kért, mert fél a hatóságok megtorlásától.
„A munkaadók számára kockázatos lehet a gyermekmunka, mivel a kiskorúak többsége megfelelő papírok nélkül dolgozik” – folytatta.
A krasznojarszki munkabrigád egyik tagja a Szabad Európának azt mondta, hogy az önkéntesek kiválaszthatják, hogy milyen munkát végeznek. Tavaly nyáron jelent meg az a lehetőség, hogy az ukrajnai csapatok számára készíthetnek használati tárgyakat, és „nagy volt rá a kereslet” – tette hozzá.
„Mintegy ötven álcahálót készítettek. Segítettek egészségügyi csomagokat is összeállítani” – mondta a brigád tagja.
Iskolás gyermekek szülei azt mondták, hogy a városvezetés képviselőket küldött az iskolákba, hogy önkénteseket toborozzanak.
„Hála istennek komoly nyomás nélkül. Ha elkezdenek nyomást gyakorolni, nehezebb lesz visszautasítani, mint most” – mondta a Szabad Európának egy nyolcadikos diák édesanyja.
Harisnyát a csonkokra
Putyin február 29-i beszédében dicsérte a munkásokat, vállalkozókat, mérnököket, önkénteseket, politikai pártokat és másokat „az Oroszország érdekeiért végzett felelősségteljes, fáradhatatlan munkájukért”, azt állítva, hogy „ez az igazságos harc a polgárainké”.
Az elmúlt hónapokban már a kilenc-tíz éves gyerekek is egyre inkább bekerültek ebbe a kategóriába.
Tavaly novemberben a 8. számú iskola diákjai Mozsgában, Udmurtia középső régiójának egyik városában „önkénteskezdeményezést” indítottak a sebesült háborús veteránok megsegítésére. Speciális harisnyákat kötöttek amputáltaknak, hogy megakadályozzák, hogy a protézis kidörzsölődést okozzon.
Az iskolát 2022 decemberében nevezték át egy korábbi diákja tiszteletére, aki hónapokkal korábban halt meg az ukrajnai harcokban.
A VK közösségi oldalon közzétett bejegyzés szerint a kezdeményezés a Harisnyát a csonkokra nevet viseli.
A program koordinátora, Vaszilisza Szkovordnyikova diáklány azt írta, hogy a gyerekeknek „anyukák és nagymamák” segítenek megtanulni kötni, és a program egyik célja, hogy „erkölcsi és fizikai segítséget nyújtsanak a különleges katonai művelet résztvevőinek, akiknek amputálták a végtagjukat”. Minden gyermeknek 35 harisnya elkészítését tűzték ki célul.
A programban részt vevő több diák is elmondta: önkéntes alapon toboroztak, de bizonyos nyomás alatt, hogy a visszautasításnak lehetnek negatív következményei.
Voltak „zsarolásra utaló kijelentések” – mondta az egyik diák a Szabad Európának.
„Közvetlenül nem kényszerítettek minket, de utaltak arra, hogy a részvételt a »társadalmilag jelentős« munkában figyelembe veszik a főiskolai jelentkezésnél” – mondta egy másik diák.
„Ez engem nem zavart, mert önkéntesen jelentkeztem. Hallottam, hogy más diákok azért jelentkeztek, hogy kreditet kapjanak, de aztán az édesanyjukat kérték meg, hogy kösse meg a harisnyákat” – tette hozzá.
A tatárföldi Mamadis városában az iskolások az Ukrajnában használt drónokról ledobott bombák stabilizáló szárnyait fejezték be.
A műanyag szárnyakat 3D-s nyomtatókkal készítik, majd a gyerekek megmunkálják és csiszolják őket – derül ki a helyi állami televízió riportjából.
A riportban egy tíz év körüli gyermek látható, amint egy érszorítót mutat be, amelyet a gyerekek szintén nyomtatott alkatrészekből állítanak össze. Az is látható, amint műanyag tokot készítenek a fronton használt fájdalomcsillapítók tárolására.
Abakanban, a déli Hakasszia fővárosában a kormányzó Egységes Oroszország párt helyi szervezete hallássérült gyerekeket toborzott lövészárokgyertyák gyártására. Ezek kartonnal kitömött és paraffinnal megtöltött bádogdobozok, amelyek több órán át égnek.
„A munka meglehetősen fárasztó, és sokáig tart, de a gyerekek nagy érdeklődéssel vesznek részt ezen a közösségi programon. A lövészárokgyertyák valóban nélkülözhetetlenek a fronton. A katonák arra is használják, hogy melegítsék magukat vagy felmelegítsék az ételt és a vizet” – olvasható a párt közösségi oldalának tavaly októberi bejegyzésében.
Már 28 régióban működtetik a Melegség otthonról nevű programot – írta a posta.
„Tudok egy gyertyakészítőről, akit meghívtak, hogy tartson szemináriumot a lövészárokgyertya előállításáról harmadik osztályosoknak, vagyis olyan gyerekeknek, akik kilenc- vagy tízévesek” – mondta a Szabad Európának egy másik gyermekmunka-szakértő.
„Nem egy gyertya előállításáról beszélünk. Egy osztály akár több tucatot is készíthet egyszerre. Ez veszélyes munka” – tette hozzá.
A több kilogramm paraffin felmelegítésekor és kiöntésekor keletkező gőz káros lehet – mondta –, és fennáll a veszélye, hogy égési sérüléseket szereznek, ha a forró viasz a bőrre kerül. A katonákat kiképzik, hogy zárt helyiségben ne égessék.
Tavaly augusztusban olyan hírek jelentek meg, hogy egy tatárföldi műszaki iskola diákjaival – némelyikük 15 éves lehetett – iráni támadódrónokat szereltettek össze.
Akkoriban a Szabad Európa tatár–baksír szolgálatának Idel.Realities című műsora több tucat diák szüleivel készített interjút, akik azt állították, hogy a gyerekeket hosszú ideig tartó munkára kényszerítették megfelelő szünetek és étkezés nélkül.
Szergej Podszitnik, a Szamarai területre fókuszáló Telegram-csatornát működtető riporter szerint a program „a kizsákmányolás tankönyvi példája”.
Ugyanebben az időben a távol-keleti Csukotkai terület kormányzója arról számolt be, hogy „egyetemisták, oktatók és önkéntesek” drónokat szerelnek össze a hadsereg számára.
2023 márciusában a rosztovi regionális képviselők arról vitáztak, hogy szükséges-e a szülők engedélye, mielőtt a gyerekeket beszervezik a csapatoknak felszereléseket gyártó, „társadalmilag jelentős munkába”.
„Nem bíznak a szülők az iskolákban?” – tette fel a kérdést Tatyana Ivascsenko kommunista párti képviselő a vitában.
„A gyerekek a 11. osztályig nem emelnek fel semmit, ami nehezebb egy táblaszivacsnál, aztán három évvel később a bajtársukat kell kihúzniuk a csatatérről. Ez nem helyes véleményem szerint” – mondta.
