Két nappal azután, hogy egy szoborba rejtett bomba robbant egy zsúfolt szentpétervári kávézóban, megölve egy ismert, lelkes háborúpárti bloggert, kérdések kavarognak arról, ki volt a profinak tűnő merénylet kitervelője.
A találgatások és állítások zápora közepette – amelyek elsősorban az ukrán különleges erőkre vagy az orosz elit belső harcaira összpontosítanak – egy dologban az elemzők és a kormányt bírálók egyetértenek: a Kreml a robbantást arra fogja felhasználni, hogy még keményebben lépjen fel önkényuralmának ellenzői ellen.
„Egyértelmű, hogy a hatóságok mindent meg fognak tenni ezzel a történettel, hogy maximalizálják az elnyomást” – mondta Makszim Reznyik volt szentpétervári törvényhozó és ellenzéki képviselő a Szabad Európa orosz szolgálatának.
Reznyik elmondta: nem hiszi, hogy a támadást kifejezetten azért hajtották végre, hogy legyen indok „meghúzni a csavarokat”, valószínűbb magyarázatként Ukrajnára és az oroszországi frakciók közötti vitákra mutatott rá. Kijev tagadta, hogy bármilyen szerepet játszott volna a robbantásban.
A Kreml évek óta folyamatosan halad a fokozottabb elnyomás útján, nem volt szüksége erőszakos cselekményre, hogy még több elnyomást igazoljon – mondta Reznyik, aki mint a szentpétervári ellenzék prominens személyisége maga is kitartó politikai nyomásnak van kitéve.
A mostani spekulációk előzménye: a város központjában egy kávézóban április 2-án elkövetett támadásban meghalt Makszim Fomin – egy széles körben olvasott háborúpárti blogger, aki Vladlen Tatarszkij néven volt ismert –, és legalább 32 másik ember megsebesült, a hatóságok szerint néhányan súlyosan.
Tatarszkij éppen háborús övezetbeli tapasztalatairól tartott előadást, amikor a bomba felrobbant. A kávézó korábban Jevgenyij Prigozsiné volt, aki az ukrajnai háborúban kulcsszerepet játszó, de facto privát hadsereg, a Wagner-csoport alapítója.
Az orosz Nyomozó Bizottság, az ország legfőbb állami bűnügyi nyomozó hatósága másnap letartóztatta a 26 éves Darija Trepovát a Tatarszkij meggyilkolásában való részvétel gyanújával, azzal vádolva, hogy átadott a bloggernek egy – az ő képmását ábrázoló – mellszobrot, amely állítólag a pokolgépet tartalmazta.
Gyorsan elővették Navalnijt
Eközben az orosz Nemzeti Terrorizmusellenes Bizottság még aznap azt állította, hogy a támadást az ukrán különleges szolgálatok és az Alekszej Navalnij Korrupcióellenes Alapítványával (FBK) állítólag együttműködő „ügynökök” tervelték ki, bizonyítékot viszont nem szolgáltatott.
Navalnijt, Oroszország legnépszerűbb ellenzéki vezetőjét 2021-ben börtönözték be olyan vádak alapján, amelyeket ő és támogatói szerint azért találtak ki, hogy kiszorítsák a politikából. 2020-ban alig élte túl az idegméreggel elkövetett mérgezést, amelyért Putyint és az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálatot vádolja.
Bebörtönzése előtt Navalnij szervezte a legnagyobb kormányellenes tüntetéseket, amelyeket Putyin közel negyedszázados elnöki és miniszterelnöki hatalma alatt tartottak. A kormány betiltotta az FBK-t is, amely a Kreml korrupciójáról készített kemény nyomozásokat, szélsőséges szervezetnek bélyegezve azt.
Trepova 2022. február 24-én, azon a napon, amikor Oroszország megtámadta Ukrajnát, csatlakozott a spontán háborúellenes tüntetésekhez Szentpétervárott. Őrizetbe vették és tíz nap börtönre ítélték. Az FBK szerint Trepova nem tagja a szervezetének, és tagadta, hogy köze lenne a robbantáshoz.
Politikai előnyök
Fjodor Krasenyinnyikov politikai elemző, aki jelenleg Oroszországon kívül él, azt mondta, hogy az orosz biztonsági szolgálatok – miután nem tudták megakadályozni a robbantást Putyin szülővárosában, az ország második legnagyobb városában – megpróbálnak politikai hasznot húzni abból, hogy azt állítják: közvetlen kapcsolat van az ukrán biztonsági erők és Navalnij szervezete között.
A 46 éves Navalnij, aki hevesen ellenezte Oroszország ukrajnai invázióját, továbbra is befolyásos hangadó Oroszországon belül, annak ellenére hogy rács mögött van.
Krasenyinnyikov azt mondta, attól tart, hogy az orosz hatóságok terroristaként elkezdhetik börtönbe zárni a nekik nem tetsző személyeket, ha a legcsekélyebb kapcsolatot is találnak Navalnijjal, például azzal, hogy ezek a személyek részt vesznek valamelyik gyűlésén, vagy ha lájkolják valamelyik posztját.
„Természetesen ez nagyon megrémít. Ez komolyan érintheti az oroszországi ellenzék megmaradt tagjait, olyan aktivistákat, akik egykor részt vettek ellenzéki tevékenységekben” – mondta.
Nem ez lenne az első eset, hogy Putyin egy terrortámadásnak minősített incidenst politikai elnyomást kiváltó okként használ fel. 2004-ben, miután terroristák elfoglaltak egy iskolát Beszlan városában, és túszdrámát rendeztek (amely több mint 330 ember, köztük gyerekek halálával végződött), az akkori, második ciklusban hivatalban lévő elnök több olyan lépést tett, amelyek megkurtították a politikai pluralizmust és a demokráciát Oroszországban.
Krasenyinnyikov és Andrej Kolesznyikov, a berlini Carnegie Oroszország–Eurázsia-központ vezető munkatársa párhuzamot lát Szergej Kirovnak, a szovjet Politbüro egyik tagjának 1934-es szentpétervári meggyilkolásával. Kirov meggyilkolásának indítéka ismeretlen, de a szovjet vezető, Joszif Sztálin arra használta fel, hogy igazolja a további politikai elnyomást az országban.
„Politikai szempontból ez valószínűleg a civil társadalom elleni további megtorlások és az Ukrajnára nehezedő nyomás fokozásának ürügye lesz” – mondta Kolesznyikov a Current Time-nak, a Szabad Európa és az Amerika Hangja közös, orosz nyelvű hálózatnak.
Ukrajnában született, de nem szerette az ukránokat
Tatarszkij az ukrajnai Donbász keleti részén született. 2014-ben csatlakozott az oroszbarát erőkhöz, miután megszökött a börtönből, ahol bankrablásért kiszabott büntetését töltötte. Később blogot indított, ahol Oroszország ukrajnai inváziójáról írt, és több mint ötszázezer követőt gyűjtött össze.
Bár Tatarszkij csak egy volt a sok orosz katonai blogger közül, elemzők szerint Kijev számára szimbolikus célponttá válhatott, mivel 2022 szeptemberében jelen volt a Kremlben tartott egyik ünnepségen, ahol elhangzottak mára hírhedtté vált megjegyzései.
Az eseményen írta alá Putyin a dokumentumokat, amelyek nyomán Moszkva annektálta az ukrajnai Donyecki, Luhanszki, Zaporizzsjai és Herszoni területet. Az internetre feltett videón Tatarszkij azt mondta: „Mindenkit legyőzünk, mindenkit megölünk, mindenkit kirabolunk, ha szükséges. Akkor minden úgy lesz, ahogy nekünk tetszik.”
Tatarszkij korábban „Ukrajna teljes megsemmisítésére” is felszólított. Putyin gyorsan posztumusz kitüntette őt a Bátorság Érdemrend állami kitüntetéssel.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök egyik vezető tanácsadója, Mihajlo Podoljak azt sugallta, hogy Tatarszkij meggyilkolása egy oroszországi belső konfliktus következménye, mondván, hogy „a pókok egymást marják a befőttesüvegben”.
Reznyik nem zárta ki ezt a lehetőséget. Szerinte az orosz elit tagjai megértették, hogy Moszkva elvesztette a háborút, és egy esetleges Putyin utáni világra készülnek.
„Harc folyik a hatalomért, a saját életükért. Az embereknek olyan pozíciókat kell elfoglalniuk, amelyek lehetővé teszik számukra, hogy a saját bőrükért alkudozzanak a Nyugattal. Ezért ma belső kérdéseket oldanak meg, megszabadulnak a versenytársaktól” – mondta a Szabad Európának.
Tatarszkij kapcsolatban állt Prigozsinnal és a Wagnerrel. A robbantás Prigozsin főhadiszállásának közelében történt. (A Wagner-főnök később – állítása szerint Bahmutban – megemlékezett Tatarszkijról.)
Figyelmeztetésnek szánták?
A washingtoni székhelyű Háborúkutató Intézet (Institute for the Study of War, ISW) szerint Tatarszkij meggyilkolása figyelmeztetés lehetett Prigozsin számára.
Prigozsin nyilvános kritikája az orosz katonai vezetéssel szemben a legnyilvánvalóbb bizonyítéka annak, hogy a háborúval kapcsolatos feszültségek rivalizáláshoz vezettek az orosz hatalmi csoportok között, miután Moszkva számos kudarcot szenvedett el a több mint 13 hónapja tartó invázió során, amelytől Putyin azt várta, hogy napokon belül térdre kényszeríti Kijevet.
Tatarszkij és más nacionalista milbloggerek sürgették a hadsereget, hogy agresszívebben vezesse az offenzívát.
Krasenyinnyikov azonban elutasította azt az elképzelést, hogy Tatarszkij megölése belső harc része lett volna, mondván, hogy a blogger alacsony rangú volt.
Azt mondta, hogy ha Putyinnak meg kell fékeznie Prigozsint, ezt más, a stabilitást kevésbé veszélyeztető módon is megteheti. Megemlítette Alekszej Uljukajev volt gazdasági miniszter vesztegetés vádjával történt letartóztatását és elítélését, ami szerinte beugratás eredménye volt.
Uljukajevet 2017-ben nyolc év börtönbüntetésre ítélték, de tavaly szabadon engedték.
Prigozsin eközben azt mondta, hogy az ukrán kormányhoz nem kötődő radikálisok lehetnek felelősek Tatarszkij és Darija Dugina, Alekszandr Dugin, az Ukrajna oroszországi megszállását támogató szélsőjobboldali ideológus lánya meggyilkolásáért. Dugina 2022 augusztusában halt meg egy autóba rejtett pokolgép robbanása nyomán.
Krasenyinnyikov és Reznyik elutasította azt az elképzelést, hogy Tatarszkij meggyilkolása mögött orosz partizánok állnának. Krasenyinnyikov szerint az orosz biztonsági szolgálatok szoros megfigyelés alatt tartják a kormányellenes csoportokat, és szinte lehetetlen lett volna hozzáférést szerezniük robbanóanyaghoz és egy laboratóriumhoz, hogy pokolgépet készítsenek.
Ivan Preobrazsenszkij orosz politológus, aki jelenleg az országon kívül él, felvetette, hogy az orosz bűnüldöző szervek múltbeli gyakorlata miatt – azaz hogy bizonyítékokat hamisítanak és politikai célszerűség alapján emelnek vádat emberek ellen – talán soha nem derül ki, hogy ki robbantotta fel a kávézót.
A Current Time-nak nyilatkozva azonban azt mondta, hogy „az orosz hatóságok valószínűleg valamilyen politikai cél érdekében fogják felhasználni. Ehhez szinte semmi kétség nem férhet. Az abszolút cinizmus az orosz hatóságok klasszikus módszere.”
Függetlenül attól, hogy ki állt mögötte, Reznyik szerint a szentpétervári robbantás aláásná a közvélemény Putyinról alkotott véleményét, miközben az elnök a stabilitás és a biztonság garanciájának próbálja beállítani magát.
„Ez hatalmas csapás Putyin imázsára” – mondta.
