A becslések szerint tavaly az európai bűnszervezetek bevétele 139 milliárd euró volt, amiből a tagállami hatóságoknak hárommilliárd eurót sikerült befagyasztaniuk, de ténylegesen csak egymilliárd csorgott be az államkasszákba, holott ebből a pénzből kellene az áldozatokat is kártalanítani. Az EU új jogszabályokkal szeretné növelni a hatékonyságot.
2010 és 2014 között a bűncselekményből származó bevételnek mindössze 2,2 százalékát zárolták az EU-ban, és ennek csak 1,1 százalékát kobozták el. Ez az arány teljesen jelképesnek tekinthető, és a hatékonyság később sem javult. Ennek egyik oka, hogy a jogszabályi környezet még mindig nem kedvez a bűnüldözésnek, különösen a szervezett, határokon átnyúló elkövetések esetében. Tavaly az Európai Bizottság végül elkészített egy javaslatot az EU vagyonvisszaszerzési és -elkobzási rendszerének harmonizálására és a szabályok szigorítására. Mostanra jutottunk el odáig, hogy a parlament kialakította az álláspontját, amelyet ha megerősít az EP plenáris ülése is, megkezdődhetnek az intézményközi tárgyalások. Vagyis még mindig erős túlzás azt állítani, hogy látszik a folyamat vége, azt pedig lehetetlen megbecsülni, hogy a lépéseknek milyen eredményük lesz.
Mint annyi más területen, végül ezzel a témával összefüggésben is az orosz–ukrán háború hozott áttörést. Amikor Oroszország inváziójának megkezdését követően az EU hozzálátott a szankciós döntések meghozatalához, előbb-utóbb azzal volt kénytelen szembesülni, hogy a büntetőintézkedések végrehajtása akadályokba ütközik. Különösen igaz volt ez a vagyonbefagyasztással sújtott személyek vagyonának nyomon követésére. Ez is motiválta az uniós intézményeket, amikor jogalkotásba kezdtek.
Ehhez kapcsolódóan: Az uniós források találkozása a szervezett bűnözéssel
Az illegalitásból a törvényességbe
Egy tanulmány megállapítása szerint „a súlyos és szervezett bűnözés továbbra is komoly fenyegetést jelent az EU biztonságára nézve”. Noha nem állnak rendelkezésre pontos statisztikák, a szervezett bűnözésből származó bevételek – globális és uniós szinten egyaránt – jelentősek. Az Európai Bizottság 2021-es összesítésében 2019-ben 92 és 188 milliárd euró közötti éves bevételt becsült az EU kilenc fő bűnügyi piacáról, ennek átlagát, 139 milliárd eurót szoktak emlegetni hivatalos iratokban is. Nem meglepő módon a szervezett bűnözésből származó bevételeket újra befektetik más tiltott tevékenységekbe, vagy belépnek ezzel a pénzzel a legális gazdaságba. Sőt utóbbi a jelentősebb tétel: az EU-ban működõ szervezett bűnözői hálózatok több mint nyolcvan százaléka legális üzleti struktúrákat használ bűnös tevékenységéhez.
A bizottság 2022-re vonatkozó becslései szerint 2019-ben a befagyasztott vagyonnak csak egyharmadát kobozták el az EU-ban, vagyis a befagyasztott hárommilliárd euróból egymilliárd eurónyi, bűncselekményből származó vagyont.
A várakozások szerint a bűncselekményből származó vagyon lefoglalásáról szóló új európai jogszabály gyors és hatékony befagyasztási műveletet biztosít majd mindenhol az EU-ban, valamint gyorsabb kártérítést garantál az áldozatok számára.
A hatályos jogszabályokhoz képest az új irányelv kiterjedne a lőfegyver-kereskedelemre, a bűnszervezet részeként elkövetett egyes bűncselekményekre és az uniós szankciók megsértésére is. Az EP azt is javasolja, hogy a nukleáris anyagok illegális kereskedelmét, a Nemzetközi Büntetőbíróság joghatósága alá tartozó bűncselekményeket, a repülőgépek és hajók illegális lefoglalását, valamint a szabotázst is vegyék bele ebbe a körbe.
Az új törvénnyel bezárnák a kiskapukat azáltal, hogy biztosítanák az eszközök gyors befagyasztását, szükség esetén ideiglenes sürgős intézkedésekkel. A javaslat az elkobzást harmadik személy közreműködésével kikerülőket is utolérné, és lehetővé tenné az elkobzást bizonyos esetekben akkor is, amikor a tényleges bűnös elmarasztalása nem lehetséges, például a gyanúsított betegsége vagy halála esetén.
Ehhez kapcsolódóan: Az eltűnő vagyon nyomába eredne az EU
Kártalanítás az áldozatoknak
A határokon átnyúló nyomozások hatékonyabbá tétele érdekében a törvény harmonizálná a tagállamok által felállított vagyonvisszaszerzési hivatalok jogkörét, biztosítva, hogy hozzáférjenek a szükséges információkhoz. Idetartoznak a tényleges tulajdonosi nyilvántartások, az értékpapír- és devizainformációk, a vámadatok és az éves céges pénzügyi adatok. Végül – annak érdekében, hogy e vagyontárgyak állagmegőrzése is biztosított legyen, és ne csökkenjen az értékük az amortizáció miatt – a tagállamoknak külön irodákat kell majd felállítaniuk az elkobzott vagyon kezelésére.
Az EP-képviselők azt is szeretnék elérni, hogy az áldozatok még az elkobzás előtt kártalanításban részesüljenek, különösen a határokon átnyúló esetekben, és lehetővé válna az elkobzott vagyon társadalmi vagy közérdekű célokra történő felhasználása is.
„Kiemelten fontos, hogy a bűnözőket megfosszuk a nyereségüktől, korlátozzuk a képességüket arra, hogy újra befektessék ezeket a pénzeket a legális gazdaságba. Gondoskodnunk kell arról, hogy a bűnözés ne legyen kifizetődő – jelentette ki a néppárti Vincze Loránt, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség EP-képviselője, a jelentés előadója. – A jelentés kiterjeszti az irányelv hatályát további bűncselekményekre, megerősíti az illetékes hatóságokat a vagyon azonosítása, befagyasztása és kezelése terén, kibővíti a vagyonvisszaszerzési hivatalok hozzáférését a releváns adatbázisokhoz, prioritást ad az áldozatok kártalanításának, és javítja az együttműködést az érintett nemzeti hatóságok és uniós ügynökségek között.”
Ennek a rendszernek igen nagy a támogatottsága az Európai Parlamentben. Az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság képviselői 50 igen szavazattal, 1 nem szavazattal és 4 tartózkodás mellett fogadták el az új szabályokkal kapcsolatos állásponttervezetet, a háromoldalú tárgyalásokat 53 igen, 0 nem és 2 tartózkodás mellett engedélyezték.
A most ismertetett javaslat mellett az uniós jogalkotásban a szankciók megsértésének definícióit és szankcióit harmonizáló törvényen is dolgoznak.
