Válaszolt a Magyar Orvosi Kamara Kásler Miklós és Müller Cecília háziorvosoknak szóló utasításaira. A szakmai szervezet szerint a kimerültség, kiégettség ilyen mértékénél egyáltalán nem kívánatos extra munkát elrendelni.
A Szabad Európa is beszámolt arról, hogy december 28-án Kásler Miklós rendeletben kötelezte a háziorvosokat betegeik visszahívására, míg Müller Cecília tiszti főorvos ötmilliós bírság kilátásba helyezésével elrendelte, hogy januárban a háziorvosok egy hétvégén tartsanak oltási akciót.
Kásler Miklós szakminiszter utasítása szerint a háziovosoknak biztosítaniuk kell, hogy online vagy telefonon elérhessék őket pácienseik, a nem fogadott hívásokra pedig mihamarabb reagálniuk kell. A háziorvosoknak valamennyi Covid-gyanús betegnél gyorstesztet kell végezniük „arra alkalmas helyen”, lehetőség szerint a rendelőben, „de ha erre nincs mód, úgy a beteg tartózkodási helyén vagy közös megállapodás alapján bárhol máshol”.
A miniszter kötelezettségként írta elő azt is, hogy a háziorvosok a vírusfertőzés súlyosságától függően írjanak fel gyógyszert, intézkedjenek a súlyosabb esetek kórházi beutalásáról, az otthonukban kezelt betegek állapotát pedig kísérjék figyelemmel.
Ugyanazon a napon Müller Cecília országos tiszti főorvos utasította a háziorvosokat, hogy januárban legalább egyszer pénteken és szombaton úgynevezett oltási hétvégét kell vállalniuk. Amennyiben nem teszik, úgy harmincezertől ötmillió forintig terjedő bírsággal sújthatók.
Megütköztek az utasításokon
Mint a szakmai szervezet oldalán olvasható, a Magyar Orvosi Kamara Háziorvosi Csoportja szerint megütközéssel kapta kézhez minden háziorvosi szolgáltató Kásler Miklós és Müller Cecília utasításait. A MOK emlékeztet arra, hogy a háziorvosi praxisok döntő többségében az ősz során megtörtént a nehezen mozgó vagy más okból a háziorvosi rendelőben történő vakcinációhoz ragaszkodó betegek ismétlő oltása.
Akinek oltásra lehet még szüksége, annak oltása a hétvégi oltási lehetőség nélkül is megoldható, ezért a szakmai szervezet szerint a háziorvosi rendszert feleslegesen terheli egy kötelezően előírt, munkaidőn kívüli, hétvégi oltási nap általános, minden praxisra vonatkozó elrendelése.
Szerintük az oltóanyag racionális felhasználása is megoldhatatlan lenne, nagy számú oltóanyagot kellene kidobni, miután előreláthatóan rendkívül kis számban jelentkeznek csak páciensek oltásra egy-egy praxisban.
A közleményben elismerik, hogy vannak háziorvosok, akiknek a mindennapi gyakorlata hagy kívánnivalót maga után, és esetükben a betegpanaszok is jogosak, de a kamara szerint nem lehet általánosítani, ezt vissza is utasítja a szakmai szervezet.
Úgy vélik, hogy a háziorvosok a járvány alatt a jelentős megterhelés közepette is állták a sarat. Mint írják, a kimerültség, kiégettség ilyen mértékénél egyáltalán nem kívánatos extra munkát elrendelni. Utalva a háziorvosok jellemző életkorára arra is felhívják a figyelmet, hogy a háziorvosi rendszerre terhelni a feladatot azt jelenti, hogy a döntően időskorú, nyugdíjkorhatárhoz közeli vagy azon túli, koruknál fogva is fokozottan veszélyeztetett orvosokra terhelik.
Szakmai ellenérvek az omikron árnyékában
A közleményben felhívják a figyelmet arra, hogy az omikron-variáns a nyugat-európai tapasztalatok alapján akár már januárban is óriási betegbeáramlást okozhat, ami főleg az alapellátást fogja terhelni.
Az orvosi kamara szerint ebben a helyzetben hétvégi extra munkavégzést, nem fogadott hívások kötelező visszahívását elrendelni meglehetősen visszás.
„Az omikron-variáns árnyékában antigéntesztelést elrendelni a beteg tartózkodási helyén nem minősíthető másként, mint az ellátórendszer súlyos veszélyeztetése. Nem gondoljuk, hogy a döntéshozó célja az volt, hogy a háziorvosok tömegesen fertőződjenek meg és essenek ki az ellátásból akkor, amikor soha nem látott mértékű betegszámra kell éppen készülnünk.”
