Joe Biden és Vlagyimir Putyin legutóbb tíz éve találkozott, Moszkvában. Az amerikai–orosz viszony most sokkal rosszabb. Sikerül-e nyitni egymás felé Genfben? Ez hiú ábránd lehet.
Amikor Joe Biden legutóbb találkozott Vlagyimir Putyinnal, az ikonikus moszkvai Ritz-Carlton szállóból tíz perc alatt átautózott egy csoportos megbeszélésre az akkor még fagyos Moszkva folyóra tekintő orosz kormányépületbe, a „Fehér Házba”.
2011. március 10-ét írtunk. Biden az Egyesült Államok alelnöke, Vlagyimir Putyin az Orosz Föderáció miniszterelnöke volt.
„Barátságosnak írnám le” – mondta a találkozóról Michael McFaul, Obama akkori elnök Oroszország-politikájának „újraindítója”, későbbi moszkvai nagykövet.
„Nem volt konfrontatív, de elég sok időt eltöltöttünk azzal, hogy miben nem értünk egyet. Például a georgiai rakétavédelem kérdésében. Elég kemény adok-kapok ment ezekben a témákban.”
Biden „közveten és barátságos fickó, az ember kezét és karját markolássza, és van humorérzéke – mondta McFaul a Szabad Európának. – Putyinnál nem emlékszem ilyesmire. Egyfajta maszk, csináljunk mindent a forgatókönyv szerint kifejezés ült az arcán.”
Biden már akkor is megmondta Putyinnak, mit gondol róla
A csoportos találkozó után Putyin és Biden zárt ajtók mögött, négyszemközt is tárgyalt. McFaul azt mondja, hogy nem volt jelen. Később Biden megosztotta, mit mondott az orosz vezetőnek.
„Ahogy megfordultam, egészen közel álltam hozzá – mesélte Biden 2014-ben, arra utalva, hogy a távolság csak néhány centiméter volt. – Azt mondtam: Miniszterelnök úr, én most az ön szemébe nézek, és szerintem magának nincs lelke.”
„Visszanézett rám, elmosolyodott, és azt mondta: Értjük egymást” – emlékezett vissza Biden.
Tíz évvel és három hónappal az említett találkozó után Putyin és Biden ismét leülnek tárgyalni, június 16-án, Genfben.
Ezúttal mindketten elnökök.
Mostanra Moszkva és Washington viszonya a hidegháború vége óta a legfagyosabb. Olyan rossz a dolgok állása, hogy egyik országnak sincs a másik fővárosában nagykövete.
Ne számítsunk tehát áttörésre.
Régóta elveszett illúziók
Genfben áttekintjük a teljes bilaterális kapcsolatot és a regionális viszonyokat is – mondta június 8-án Moszkvában újságíróknak Szergej Rjabkov orosz miniszterelnök-helyettes. Hozzátette: reméli, hogy „legalább biztosítható lesz, hogy stabilizálódjanak a kapcsolatok az Egyesült Államokkal”.
„Mindenhol nehézségeket látni, semmi sem könnyű” – mondta még Rjabkov.
Szergej Lavrov külügyminiszter pedig arról beszélt: „Oroszországnak nincsenek illúziói azzal kapcsolatban, hogy lehetséges-e jelentős előrelépés. Nem próbáljuk úgy beállítani, hogy áttörés vagy történelmi döntések várhatók.”
Biden a maga részéről arról beszélt június 9-én amerikai katonák előtt, hogy világos üzenete van Putyin számára.
„Nem keressük a konfliktust Oroszországgal” – mondta egy nagy-britanniai amerikai légi bázison, s Genfben végződő európai körút első állomásán.
„Stabil és kiszámítható kapcsolatokat akarunk (…) viszont világosan fogalmazok: az Egyesült Államok robosztus és lényegre törő módon válaszol, ha az orosz kormány káros tevékenységre adja a fejét.”
Gázvezetékek és büntetések
Januári hatalomra lépése óta Biden két új szankciós csomaggal sújtotta Oroszországot. Az egyik válasz volt azokra az amerikai hírszerzési megállapításokra, hogy orosz ügynökök álltak az amerikai kormányhivatalok elleni masszív kibertámadás mögött. A másikat pedig Alekszej Navalnij orosz ellenzéki aktivista majdnem halálosan végződő megmérgezése miatt kapta Moszkva.
A Fehér Ház közben igyekszik szorosabbra vonni a viszonyt Ukrajnával, amely nyolcadik éve áll háborúban a Donbasz-régióban a Moszkva által támogatott kormányellenes lázadókkal. Biden májusban Kijevbe küldte Antony Blinken külügyminisztert, azután, hogy Oroszország nagy erődemonstrációt hajtott végre az ukrán határon és az orosz ellenőrzés alá vont Krímben.
Biden elnök a nyáron washingtoni látogatásra hívta meg Volodimir Zelenszkij ukrán államfőt, de elutasította kérését, hogy még a Putyinnal folytatott csúcs előtt találkozzon vele (amiért Zelenkszkij csalódását fejezte ki).
A kormányzatot ezért és más, „Moszkvának kedvező” döntések miatt több bírálat is érte.
Egy szankciós döntés közelmúltbeli felfüggesztése, amely lehetővé teszi az orosz földgázt Németországba szállító Északi Áramlat 2 vezeték befejezését, zajos bírálatokat váltott ki a kongresszusi republikánusok és egyes európai szövetségesek részéről.
Fegyverzetkorlátozási együttműködés és kibertámadások
Néhány nappal beiktatása után viszont Biden lépéseket tett az új Start, a Washington és Moszkva közötti utolsó nagy fegyverzetkorlátozási szerződés meghosszabbítására.
A fegyverzetkorlátozás hívei méltatták a világ két legnagyobb nukleáris arzenálját limitáló szerződés ötéves kiterjesztést.
Egyes kongresszusi republikánusok szerint viszont a lépésnek nem volt értelme – vagy ama folyamatos kétségek miatt, hogy az oroszok tartották-e magukat más alkukhoz, vagy azért, mert szerintük a szerződés akadályozza, hogy Amerika modernizálja saját arzenálját.
Fehér házi illetékesek is jelezték közben, hogy nem számítanak áttörésre a genfi találkozón.
„Nem gondolom, hogy azért szerveztük meg ezt a találkozót, hogy olyan eredménnyel záruljon, amely kapcsolataink minden problémáját és kihívását megoldja” – fogalmazott Jen Psaki fehér házi szóvivő június 5-én.
Amerikai illetékesek számára lényeges pont az Amerikában elkövetett közelmúltbeli kibertámadások és zsarolóvírusos akciók ügye. Az amerikai hírszerzőszolgálatok szerint a több amerikai kormányhivatalba való betöréssel végződő SolarWinds-támadás mögött az orosz biztonsági szolgálatok álltak.
Az oroszoknak tulajdonítják a zsarolóvírusos támadásokat is, amelyek megbénítottak egy, az amerikai keleti part mentén futó fontos fűtőanyag-vezetéket és egy nagy marhahús-feldolgozó céget.
„Véleményünk szerint nem az orosz kormány, de oroszországi szereplők állnak a közelmúltbeli zsarolóvírusos támadások mögött – mondta Jake Sullivan fehér házi nemzetbiztonsági tanácsadó június 9-én. – Úgy gondoljuk, Oroszország képes lépéseket tenni ennek kezelésére, és lépéseket is kell tennie.”
„Nem kell hogy szeresd vagy tiszteld az orosz vezetést, hogy beszélj velük”
Biden bírálói szerint a kérdés az: mi értelme az egésznek?
Matthew Rojansky, a washingtoni Kennan Intézet igazgatója szerint ehhez fontos megérteni a jelenlegi orosz politikai rendszer természetét.
„Egyetlen showmanre épül. Vlagyimir Putyin irányítja az államot a Kremlből” – mondta egy június 8-i panelbeszélgetésen.
„Biden igyekszik korlátok közé szorítani Moszkva destabilizáló viselkedését. Nincs garancia rá, hogy sikerül. Viszont garantált, hogy ha a két vezető nem beszél, akkor nincs esély a korlátok felállítására (…) nem kell szeretni vagy tisztelni az orosz vezetést, hogy beszélj velük” – mondta Rojansky.
Szerény célkitűzések
McFaul szerint az alacsony elvárások miatt az eredmény is valószínűleg szerény lesz: ez lehet egy megállapodás a további fegyverzetkorlátozó szerződések megvitatásáról vagy akár csak arról, hogy a két nagykövet visszatér a két fővárosba.
További lehetőségek: megállapodás az ENSZ Biztonsági Tanácsa határozatának meghosszabbításáról, amely lehetővé teszi a humanitárius segélyek beutazását Szíriába, ahol Oroszország és az Egyesült Államok a konfliktus egymással szemben álló szereplőit támogatja, vagy megegyezés arról, hogy lépéseket tesznek az iráni nukleáris programról szóló nemzetközi megállapodás megújítására.
Ivan Kurilla, az amerikai–orosz kapcsolatok történetével foglalkozó politológus szerint Putyin számára az a legfontosabb, hogy az amerikai elnökkel együtt jelenjen meg a nemzetközi színpadon.
„Putyin minden bizonnyal azt akarja, hogy ismét egyenrangú partnerként kezelje az amerikai elnök”– mondta a Szabad Európának.
Kurilla szerint Putyin nem fogja hagyni, hogy az Ukrajnától 2014-ben elcsatolt Krímről vagy az Oroszországgal szövetségi államot alkotó Fehéroroszországról tárgyaljanak, amelynek tekintélyelvű vezetője, Aljakszandr Lukasenka függővé vált Moszkvától.
„És persze Putyin nem akarja, hogy kioktassák az emberi jogokról” – tette hozzá.
Ezt maga Putyin is hangsúlyozta a külföldi hírügynökségek vezetőivel június 4-én folytatott videokonferencián.
„Politikai rendszerünket lehet más és más módon értékelni – mondta a szerkesztőknek. – Csak adják meg nekünk a jogot, kérem, hogy mi magunk határozzuk meg, hogyan szervezzük meg az életünknek ezt a részét.”
Mivel azonban a civil szférát és Navalnij ellenzéki csoportját hatalmas nyomás alá helyezték az orosz hatóságok, a Biden-féle Fehér Házra is nyomás nehezedik mind a demokraták, mind a republikánusok részéről, hogy keményebben bírálja a Kremlt és tegyen többet a támogatásukért.
A genfi találkozóra egy héttel azután került sor, hogy egy moszkvai bíróság „szélsőségesnek” bélyegezte Navalnij szervezetét, és betiltotta. Öt nappal korábban pedig Putyin aláírta azt a törvényt, amely megtiltja a „szélsőséges szervezetek” tagjainak és támogatóinak, hogy bármilyen választott tisztségért induljanak.
Akár nyomás alá helyezi az emberi jogok és a demokrácia kérdésében Biden Putyint, akár nem, a megfigyelők szerint nem valószínű, hogy a csúcstalálkozó nyomán változna Moszkva belföldi vagy külföldi magatartása.
Putyin „hajlandó arra használni [a rendelkezésére álló eszközöket], hogy aláássa az Egyesült Államokat, aláássa a demokráciákat és aláássa a liberális nemzetközi rendet – mondta McFaul. – Egyszerűen nem hiszem, hogy abba fogja hagyni.”
„Úgy gondolom, hogy bizonyos szempontból Genf után kezdődik az Oroszországgal szembeni koherens, átfogó stratégia valódi kidolgozása” – tette hozzá.
