Olyan adóemelések is vannak az extraprofitos kormányrendeletben, amelyeket eredetileg azért hoztak, hogy a cégek áthárítsák a fogyasztókra. Politikai elemzők szerint kevesen mentek el szavazni a vasárnapi időközi választásokon, ezért nem érdemes országos folyamatokra következtetni belőle – ettől még rosszul jött az ellenzéknek néhány újabb vereség. 684 forintból kell az állami gyermekotthonoknak megoldaniuk a napi ötszöri étkezést, az érintettek szerint ez semmire sem elég. A jegybank nyolc százalék közelébe emelte az alapkamatot, ami tavaly ilyenkor még egy százalék alatt volt. Tavaly novemberben írtunk egy kétgyermekes anyáról, akinek már nem lehetett megmenteni a lábát, mára kiderült: az életét sem. Erről szólt a hét nálunk, a Szabad Európánál.
Május végén jelentette be a kormány, hogy milyen adóemeléseket hajt végre annak érdekében, hogy tartható legyen az idei évre tervezett költségvetési hiánycél. Az áprilisi választások előtt több mint ezer milliárd forintot költött a kormány jóléti intézkedésekre, a tizenharmadik havi nyugdíj kifizetésére, a szülők személyijövedelemadó-visszatérítésére és a rendőrök, katonák fegyverpénzére.
Üres a kassza
A Magyar Közlönyben június 4-én jelentek meg a részletszabályok a Kormány 197/2022. (VI. 4.) Korm. rendelete az extraprofitadókról címmel. Ebből derült ki, hogy korántsem a nagy cégek megsarcolásáról van szó, hanem olyan általános adóemelésről, amely mindenkit érint: összesen 15 kategóriában emelt adót a kormány.
Olyan adóemelések is vannak azonban az extraprofitos kormányrendeletben, amelyeket eredetileg azért hoztak, hogy a cégek áthárítsák a fogyasztókra. Ilyen például a csipszadó, amelynek az volt a célja, hogy a kormányzati sarc miatt megdráguljanak a termékek, és kevesebben vegyenek egészségtelen élelmiszert.
A jegybank 2019-es tanulmányában írt arról, hogy a bevezetés évét követően 29 százalékkal drágult az egészségtelen termékek átlagára. Szakértők szerint az extraprofitadós rendeletben érintett cégek nagy része árat fog emelni, vagyis illúzió azt hinni, hogy a vállalatok nem fogják áthárítani az adóemelést.
„A vállalatok költségei folyamatosan nőnek, mert emelkednek az energiaárak, a bérek, alapanyaghiány van. Ez részben a koronavírus-járvány utáni gazdasági felpattanásból, részben az Ukrajnában zajló háború miatt van” – mondta a Szabad Európának Virovácz Péter, az ING vezető elemzője. Szerinte a vállalatok számára az adó is költség.
Alig érdekelt valakit
Múlt vasárnap Magyarországon öt megyeszékhelyen, kilenc más településen és a főváros négy kerületében tartottak olyan időközi önkormányzati választást, ahol pártjelöltek is indultak. Nyíltan fideszes jelöltek tizenhat helyen indultak és tizenkét helyen nyertek.
Kocsis Máté kormánypárti politikus szerint az, hogy a fideszes jelölt nyerte az önkormányzati képviselőséget a VIII. kerület 5. egyéni választókerületében, azt jelzi, hogy „az elmúlt két és fél év botrány- és kudarcpolitikájáról” mondták el véleményüket „az emberek”.
Ezek a választások nagyon nem mozgatták meg a szavazókat, kiugróan alacsony, húsz százalék körüli volt a részvételi arány. A Kocsis által említett körzetben például Gondos Judit fideszes jelölt 2019-ben 786 szavazattal is kikapott az azóta a járványban elhunyt Balogh Lajostól. Gondos Judit ezúttal 489 szavazattal, 63 százalékos arányt elérve győzött.
„Az eredményekből nem lehet messzemenő következtetéseket levonni az országos politikára” – mondta el Rajnai Gergely, a Méltányosság Politikaelemző Központ munkatársa. Elmondása szerint általában is alacsony szokott lenni a részvétel az időközi választásokon, de így különösen, hogy nyáron tartották.
Nincs pénz gyermekétkeztetésre
Az elmúlt tizenkét év alatt összesen 108 forinttal emelte a kormány az állami gondoskodásban lévő gyerekek étkeztetési normatíváját: 567 forintról 684-re. Ennyivel járul hozzá a hétezer állami gondoskodásban lévő gyerek napi ötszöri étkeztetéséhez. A gyermekvédelmi intézetek vezetői szerint ez semmire sem elég, trükközniük kell, hogy enni adhassanak a gyerekeknek.
„Ez egy súlyos probléma. Nem jó minőségű kaját esznek a gyerekek, mert ennyiből nem lehet normális ételt adni nekik, de még ezer vagy ezerötszázból sem, nemhogy 684 forintból” – magyarázza az egyik gyermekotthon vezetője, aki neve elhallgatását kérte.
Elmondása szerint már tizenkét évvel ezelőtt is próbálták kipótolni valamivel az élelemre szánt állami normatívát. „Próbáltunk együttműködni alapítványokkal, civil szervezetekkel vagy vállalkozókkal. Nagyon sok olyan üzlet és pékség van, akik a délutánra rajtuk maradó pékárut nekünk adják, behozzák nekünk. De sajnos ez az utóbbi két évben egyre kevesebb lett. Sokan tönkrementek a pandémia alatt” – tette hozzá.
Akad olyan gyermekotthon, ahol a tízórait és az uzsonnát 49-49 forintból kellene kihozni. A reggelire 80–100 forint jut, az ebédet 180–300 forint közötti összegből kellene megoldani, a vacsorát meg 180 forintból.
Egy tavalyi ombudsmani jelentés szerint még a napi nyolcszáz forint sem elég egy gyerek etetésére. A szakminisztérium egyet is értett az ombudsman kritikáival, szerintük is emelni kellene az összeget, csak nincs miből.
Brutális kamatemelés
Még az elemzőket is meglepte, hogy a jegybank 1,85 százalékponttal emelte meg az alapkamatot, amely szerdától 7,75 százalékon áll. Bő egy éve még csak 0,6 százalék volt. A változó kamatozású és az új hitelek kamata drágul, kevesebben vehetnek majd fel hitelt, a gazdasági növekedés lassulhat.
A kamatemelésnek éppen ez a célja, hogy fékezze a növekedést és a fogyasztást, mert így lehet az infláció ellen küzdeni. Amíg túlkereslet van, addig az árak is nőnek. Az infláció ellen minden lehetséges eszközt bevet a jegybank, kérdés, ez elég lesz-e a trend megtörésére és a forint árfolyamának stabilizálására.
Ahogy a Szabad Európának nyilatkozó szakértők mondták, eljött a fordulat ideje: a Magyar Nemzeti Banknak (MNB) el kell döntenie, hogy fontos-e számára az infláció elleni küzdelem és a forint árfolyamának stabilizálása. Zsiday Viktor befektetési tanácsadó lapunknak azt mondta: borzasztóan káros volt, hogy az MNB különválasztotta a jegybanki alapkamatot és az egyhetes betéti kamatot, ami csütörtökig 7,25 százalékon állt.
Szerinte ebből az látszik, hogy nincs igazi elköteleződés a valódi kamatemelés mellett. „Ha muszáj, nyögvenyelősen emelnek az egyhetes betéten, de közben az alapkamatot alacsonyabb szinten tartják. Ezzel azt üzenik a piacoknak, hogy nem igazán akarnak magas kamatszintet, mert az MNB is a gazdasági növekedésben érdekelt” – tette hozzá.
Az MNB végül a kamatemelés mellett arról is döntött, hogy egybeolvad az egyhetes betét és az alapkamat, csütörtökön az egyhetes betéti kamatláb is 7,75 százalékra nőtt.
Elment Éva
Tavaly novemberben írtunk egy kétgyermekes anyáról, akinek – mire kiderült, mi okozza valójában a térdproblémáit – már nem lehetett megmenteni a lábát. Ellátása a koronavírus-járvány derekára, a kórházi várólisták megnyúlásának, az egészségügy kifulladásának idejére esett. Éva pár hete meghalt.
Évának térd fölött amputálták a bal lábát, mert úgynevezett secunder chondroszarkóma alakult ki a térdízületben. Miközben a kormány azt kommunikálta, milyen remekül kezeli a koronavírus-járvány okozta helyzetet, szinte semmit sem lehet tudni azokról a láthatatlan áldozatokról, akiknek a gyógyításával gyakorlatilag leálltak ezekben az években, és akiknek ez döntően ronthatta az életkilátásait.
Éva elmondása alapján mutattuk be, hogyan jutott el tavaly az amputációig, hogyan halasztódtak a járványkezelésre való hivatkozással hónapról hónapra a vizsgálatok, hogy nőtt a várakozási idő, míg végül kiderült, hogy rákos daganat van a térdében, és már nem lehetett megmenteni a lábát.
Beszélgetéseink alapján saját magát is okolta, sok mondata kezdődött úgy, mi lett volna, ha… Ha az elején jobban megijed, ha jobban utánamegy, ha hamarabb kiderül, hogy ez nem egy sima csontkinövés. Ha ő maga erőszakosabb, ha határozottabb, ha bátrabban képviseli az érdekeit, ha többet kérdez az orvostól.
