A Szabad Európa és egy georgiai környezetvédelmi civil szervezet vizsgálata szerint egy befolyásos politikusokkal kapcsolatban álló cement- és betonkonglomerátum számos szabálysértésben bűnös. A vállalatot azonban csak néhányszor bírságolták meg, és a büntetések többnyire csekélyek voltak.
Fridon Narozauli a kelet-georgiai Dedopliszkaro város Hevszuri kerületében lévő háza falán cakkosan futó repedésekre mutat.
A nyolcvanéves Narozauli a közelben élőkhöz hasonlóan elmondta, hogy a károkat a közeli mészkőbánya – Georgia legnagyobb ilyen jellegű telephelye – folyamatos robbantásai okozták. Az itteni hegyvidéki régióban kitermelt kőzet nagy része Georgia cementiparát táplálja, amely a kaukázusi ország gazdaságának kulcsfontosságú része.
A kőbányát a HeidelbergCement Georgia működteti, egy beton- és cementipari óriásvállalat, amely a kormányzó Georgiai Álom párt befolyásos tagjaival kapcsolatban álló befektetői csoport kezében van. A pártot Bidzina Ivanishvili volt miniszterelnök és mágnás alapította, aki a hírek szerint még mindig nagy befolyással bír az országban.
A Szabad Európának a Zöld Alternatíva georgiai környezetvédelmi civil szervezettel együttműködésben végzett közös vizsgálata megállapította, hogy a georgiai környezetvédelmi tisztviselők számos szabálysértést állapítottak meg a HeidelbergCement Georgia vállalatnak az ország különböző részein található létesítményeiben, de csak néhány alkalommal szabtak ki bírságot. Azokban az esetekben, amikor pénzbírsággal sújtották a vállalatot, az összegek igen csekélyek voltak.
A vizsgálat megállapította, hogy a HeidelbergCement Georgia veszteséges volt egészen addig, amíg a Georgiai Álomhoz kötődő magánszemélyek 2017 végén meg nem szerezték a többségi részesedést a német anyavállalattól. A HeidelbergCement Georgia a Szabad Európának elmondta, hogy a georgiai környezetvédelmi előírásoknak megfelelően működik, és intézkedéseket tett a vállalatot érő aggályok és panaszok kezelésére.
Visszatérve Hevszuri kerülethez Dedopliszkaróban: egy másik lakos, Badri Narozaul vasgerendákat illesztetett háza falába, de ez sem akadályozta meg a repedések megjelenését.
„A munka a kőbányában megállás nélkül folyik. Mindig vannak robbantások. Amikor a robbanótölteteket még mélyebbre helyezik a kőbányában, a rázkódás, a ház remegése és az én remegésem is egyre rosszabb lesz. Az utolsó robbantás négy vagy öt nappal ezelőtt volt” – mondta Narozaul a Szabad Európának.
A Szabad Európa tudósítójának több házat is megmutattak Hevszuri kerületben, amelyeknek egyes falai hasonló károkat szenvedtek. Néhány lakó elmondta, hogy azoknak, akiknek volt rá módjuk, vas és beton kombinációjával erősítették meg a falaikat. Arra is utaltak, hogy a tisztviselők nem törődnek a kérdéssel, megjegyezve, hogy miután áprilisban panaszt tettek, egyetlen tisztviselő sem látogatott el hozzájuk, hogy saját szemével nézze meg a károkat.
A panaszok után a HeidelbergCement Georgia kisebb működési szabálysértések miatt bírságot kapott. A Szabad Európa által megszerzett környezetvédelmi minisztériumi dokumentumok szerint – az aktivisták szerint nevetséges – ötezer georgiai larira (720 ezer forintra) bírságolták.
Ezekből a dokumentumokból az is kiderült, hogy a súlyosabb vádakat – beleértve a mészkő illegális kitermelését az engedélyben meghatározott területen kívül – további nyomozás céljából továbbították a bűnüldöző hatóságoknak, de ennek eredménye nem ismert.
A főügyészség nem válaszolt a Szabad Európa vonatkozó megkeresésére.
A HeidelbergCement Georgia a Szabad Európának küldött írásbeli nyilatkozatában tagadta, hogy megsértette volna a bányászati engedély feltételeit. „A vállalatnak nincs információja az ön által említett esetről. Itt szeretnénk emlékeztetni arra, hogy a vállalat nem végzett bányászati tevékenységet az engedélyezési területen kívül – áll a vállalat közleményében. – A bányászat a szabályoknak megfelelően történik. A kőbánya nagyon messze van minden lakott településtől.”
A Környezetvédelmi Minisztérium dokumentumai úgy számoltak, hogy az állítólagos illegális tevékenység által kitermelt mészkő mennyisége 77.000 köbméter, ami körülbelül ezer vasúti tehervagon megtöltésére elegendő. A kárt 141.000 larira (húszmillió forintra) teszik, ami Georgiában szokatlanul nagy összeg ilyen ügyben.
A 141.000 larira kalkulált kár a legmagasabb, amelyet a környezetvédelmi minisztérium az elmúlt kilenc évben a HeidelbergCement Georgia esetében kiszámított.
A Heidelberg Materials egy németországi központú multinacionális vállalat, amely a világ egyik legnagyobb cement- és betongyártója. 2006-ban lépett be a grúz piacra, jelentések szerint Davit és Gela Bezsuasvili családjának segítségével, akik akkoriban befolyásos kormánytagok voltak.
A Grúziában működő vállalat részlege 2018 óta a Georgiai Álom párthoz kötődő befektetői csoport kezében van. A Heidelberg 2017 novemberében 20,8 millió euróért eladta a georgiai üzemben lévő többségi részesedését.
A németországi székhelyű Heidelberg-csoport ma is 45 százalékos részesedéssel rendelkezik a vállalatban. Davit és Gela Bezsuasvili családja tíz százalékkal rendelkezik, a fennmaradó 45 százalékot pedig a Georgiai Társbefektetési Alap és a Hunnewell Partners közösen kezeli.
A Georgiai Társbefektetési Alapot a korábbi miniszterelnök és mágnás Ivanisvili alapította, aki még mindig nagyon befolyásos személyiség Grúziában. A befektetési társaságot ma Ivanisvili egyik megbízható szövetségese, Giorgi Bacsiasvili vezeti.
A Hunnewell Partners egy magán-vagyonkezelő cég, amelynek portfóliójában olyan nagy georgiai vállalatok vannak, mint a Magticom, a Liberty Bank, a Rusztavi Kohászati Üzem és az Imedi TV. A Hunnewell egyik ügyvezető partnere Irakli Ruhadze, aki egyben a Georgiai Álomhoz lojálisnak tekintett Imedi televízió felügyelőbizottságának elnöke is.
A HeidelbergCement Georgia évekig veszteségesen működött, csak halmozta a hiányt. A 2017-es tulajdonosváltás után azonban nyereségessé vált, és 2018-tól emelkedett a profitrátája. Az elmúlt három évben a vállalat teljes halmozott nyeresége elérte százmillió larit (14,42 milliárd forintot).
A HeidelbergCement Georgia honlapján azzal büszkélkedik, hogy „a vállalat szinte minden nagyobb építési projekthez szállít cementet és betont Georgiában”, és egyedüli gyártója az országban a klinkernek, amely a legtöbb cementtermék kötőanyaga. A vállalatnak üzemei, bányái és egyéb létesítményei vannak Grúzia-szerte, több mint ezer embert foglalkoztat.
A georgiai cementóriás számos telephelyét és létesítményét régóta érik olyan vádak, hogy szennyezik vagy rontják a helyi környezetet, mint például Hevszuriban.
A HeidelbergCement Georgiát azzal vádolták, hogy megsértette a vonatkozó normákat kaszpi és rusztavi cementgyárában, két közép-, illetve dél-georgiai városban. A múltban a kelet-georgiai Kahetiben található mészkőbányáiból is jelentettek szabálytalanságokat. A vállalatot azzal is vádolták, hogy Tbiliszi melletti betonüzeméből kezeletlen vizet öntött az Mtkvari folyóba.
A kaszpi cementgyárból származó por és zaj miatt a közelben élők már régóta panaszkodnak, még azután is, hogy 2019-ben a régit leváltotta egy új kínai létesítmény, ami nagymértékben mérsékelte az aggodalmak egy részét.
A gyár árnyékában élők gyakran posztolnak fotókat a füstöt okádó behemótról Facebookon és más közösségi médiában.
Ani Tatanasvili az egyik közülük. Elmondása szerint a por, amely feltételezése szerint az erőműből származik, szabad szemmel nem látható, de idővel mindennap felhalmozódik a háza ablakain.
2017-ben a vállalat képviselője egy lakossági gyűlésen azt mondta, hogy a kaszpi cementgyárban a szennyezés ellenőrzésére szolgáló rendszert fognak telepíteni. A Heidelberg elmondta, hogy havonta ellenőrzi a levegő porszintjét Kaszpiban, de az eredményeket nem hozza nyilvánosságra. A vállalat nem reagált a Szabad Európa kérésére, hogy hozzáférhessen az adatokhoz.
A por mellett a helyiek arra is panaszkodnak, hogy a gyárban keletkező zaj meghaladja a kormány által meghatározott határértékeket, de a vállalat elutasítja a vádakat.
A Szabad Európának november 21-én küldött levelében a Heidelberg így reagált a túlzott zajjal kapcsolatos állításokra: „A vállalat teljeskörűen kivizsgálta a zajforrásokat. Zajvédő paravánokat szereltünk fel. A 2017-es zajrendeletben meghatározott normák betartása érdekében a vállalat megváltoztatta a munkamódot, és folyamatosan dolgozik további zajcsökkentő intézkedések bevezetésén.”
A georgiai környezetvédelmi minisztérium 2013 és 2022 között számos szabálysértés miatt büntette meg a HeidelbergCement Georgiát, ami egyes esetekben kisebb bírságokat eredményezett – derül ki a Szabad Európa georgiai szolgálata és a Zöld Alternatíva által megszerzett hivatalos dokumentumokból.
A HeidelbergCement Georgiát az elmúlt kilenc év során összesen 203.000 larira (29,3 millió forintra) bírságolták. Ez évente átlagosan 22.000 larit (3,17 millió forintot) jelent, ami tavalyi teljes forgalmának mindössze 0,005 százaléka.
Tekintettel a csekély összegekre, a bírságok aligha fogják arra kényszeríteni a vállalatot, hogy változtasson a viselkedésén – mondja Nino Guzsaraidze, a Zöld Alternatíva ügyvezető igazgatója.
„Ezek a büntetési összegek teljesen hatástalanok egy ilyen méretű vállalat esetében, nem tudják betölteni a bírság funkcióját.”
