Arkagyij Rotenberg 60 millió dolláros tranzakciót hajtott végre az Advantage Alliance cégen keresztül a londoni Barclays Bankban 2012 és 2016 között.
A tranzakciók azután történtek, hogy az Egyesült Államok és az EU 2014-ben szankcionálta Rotenberget. Az orosz milliárdos 2014. július 30-tól azért került a korlátozó intézkedések hatálya alá, mert egyik vállalata közbeszerzés útján olyan szerződéshez jutott, amely megvalósíthatósági tanulmányt készít az Oroszországot a Krímmel összekötő híd megépítésére a Kercsi-szorosban.
Az Egyesült Államok Pénzügyminisztériuma szankcionálta Rotenberg testvérét, Borist és fiát, Igort is.
Vlagyimir Putyin 20 éves országvezetői tevékenysége alatt a kétes múltú üzletemberből milliárdos lett. A férfi vagyona nagy részét pedig állami vagy állami vállalatokkal kötött szerződések révén kereste.
A szankciók célja Oroszország belső körének megbüntetése és a nemzetközi pénzügyi rendszerből való elszakítását célozta.
Műkincsvásárlás dollármilliókért
Júliusban az Egyesült Államok szenátusának vizsgálata azt állapította meg, hogy a Rotenberg testvérek műalkotások vásárlásával próbálták megkerülni a szankciókat. Az érintett vállalatok között volt az Advantage Alliance.
Az amerikai nyomozók arra a következtetésre jutottak, hogy komoly bizonyíték áll rendelkezésre arra vonatkozóan, hogy az Advantage Alliance az orosz milliárdos tulajdonában van, és hogy a társaság a londoni Barclays-számláját dollármilliónyi műkincs vásárlására használta fel.
A Barclays 2016 végén fagyasztotta be az Advantage Alliance számlát, de egy másik Rotenberg-számla, az Ayrton Development Limited 2017-ig nyitva maradt.
A Rotenberg-számlákkal kapcsolatos információkat a Pénzügyi Bűncselekményekkel foglalkozó Hálózat (FinCEN) a BuzzFeed-nek szivárogtatta ki. A mintegy 2100 dokumentumot a portál megosztotta a tényfeltáró nemzetközi újságíró hálózattal, a Consortium of Investigative Journalists-tel is.
A nyomozásban részt vevő hírügynökségek szeptember 20-án kezdték el közzétenni a feltárt eseteket.
Nagy bankok besegítettek
A dokumentumokból az is kiderült, hogy az 1999 és 2017 közötti időszakban a bankok több mint kétezer milliárd dollárnyi pénzösszeget mozgattak gyanúsnak vélt ügyletekben, ez pedig további kérdéseket vet fel azzal kapcsolatban, hogy a pénzintézetek és a kormányok eleget tesznek-e az illegális pénzmozgások megakadályozásában.
A kiszivárogtatott iratok bemutatják, hogy a nagy bankok, köztük a JPMorgan és a Deutsche Bank, hogyan segítették a bűnözői hálózatokat mozgatni és elrejteni vagyonukat szerte a világban.
A Pénzügyi Bűncselekményekkel foglalkozó Hálózat dokumentumai gyanús tevékenységi jelentésekből állnak. A bankok rend szerint akkor küldenek ilyen jelentést a Hálózatnak, ha kérdés merül fel egy tranzakció jogszerűségével kapcsolatban.
A FinCEN-jelentések felében a bankok nem rendelkeztek kellő információkkal a tranzakciók mögött álló egy vagy több szervezetről, ami aggályokat vetett fel.
Az Egyesült Államok és más kormányok az elmúlt években olyan jogszabályt fogadtak el, amely nagyobb nyomást gyakorol a bankokra az illegális áramlások visszaszorítására érdekében. A hibázó bankok óriási bírságokra számíthatnak.
Világszerte a bankok tavaly több mint 2 millió gyanús tranzakcióról szóló jelentést nyújtottak be, a Pénzügyi Bűncselekményekkel foglalkozó Hálózat ugyanakkor csak 333 alkalmazottal rendelkezik, így nem csak forráshiánnyal, de az alacsony létszámmal is szembe kell nézniük.
A Hálózat dokumentumain dolgozó szerkesztőségek a következő napokban újabb információkat hoznak nyilvánosságra. Terveik szerint feltárják, hogy kik állnak a gyanús pénzügyi folyamatok mögött.
