A kriptovalutákat Irán, Oroszország és más, szankciókkal sújtott államok a nemzetközi kereskedelmüket fékező akadályok megkerülésére használják – de a kripto a banki rendszerektől való függősége miatt minden, csak nem biztonságos menedék az illegális fizetések számára.
A kriptóról úgy hírlik, hogy lenyomozhatatlan. Moszkva és Teherán csodaszerként tekint rá, amikor a nemzetközi szankciók kijátszása és a globális bankrendszerhez való hozzáférés módját keresik.
Bár a szakértők szerint megélnek az olyan szélhámos kriptovaluta-tőzsdék, amelyek hajlandók üzletelni a szankciókkal sújtott emberekkel és szervezetekkel, vagy akár maguk a szankciókkal sújtott államok is létrehozhatnak virtuális pénzt, a nemzetközi kereskedelem továbbra is a bizalomra és az olyan megbízható fiatvalutákra épül, mint az euró és az amerikai dollár.
Ez azt jelenti, hogy a kriptotranzakciókat ugyanúgy a nemzetközi bankrendszeren keresztül kell bonyolítani, mint bármely másikat, és nagy a kockázata annak, hogy a megfelelési szabályok megsértése miatt lebuknak a zavarosban halászók.
„A kriptónak elég rossz híre van, mert kezdetben nagyon népszerű volt a bűnözők körében, ugyanis az emberek azt hitték, hogy lenyomozhatatlan – mondja Peter Piatetsky, az amerikai pénzügyminisztérium egykori tisztviselője, aki most a Castellum.AI tanácsadócéget vezeti. – De az az ironikus benne, hogy a kripto valójában sokkal jobban nyomon követhető, mint a hagyományos pénzügyek.”
A nyílt iráni kihívás
A kriptovaluták szankciók kijátszására való felhasználásának kérdése e hónap elején keltette fel a figyelmet, amikor egy magas rangú iráni kereskedelmi tisztviselő bejelentette, hogy Teherán első alkalommal használt egy ismeretlen kriptovalutát egy tízmillió dolláros importszámla kifizetésére.
Alireza Pejman-Pak kereskedelmi és ipari miniszterhelyettes augusztus 9-i tweetjében ígéretet tett arra, hogy több ilyen tranzakcióra is sor kerül, és azt írta, hogy szeptember végére „a kriptovaluták használata széles körben elterjedt lesz a célországokkal folytatott külkereskedelemben”.
A bejelentést Teherán üzenetének tekintették, miszerint megtalálta a módját annak, hogy megkerülje a nemzetközi szankciókat, amelyek miatt el van vágva a SWIFT-től – a világ legnagyobb banki átutalási visszaigazolási rendszerétől. A szankciók évtizedek óta akadályozzák Iránt abban, hogy fegyvert és külföldi technológiát importáljon.
Az Irán vitatott atomprogramja miatti globális aggodalmak nyomán az ENSZ és az Egyesült Államok újabb szankciókat vezetett be, amelyek még inkább elszigetelték Teheránt a nemzetközi kereskedelemtől.
Irán megpróbált ennek ellenállni, és olyan módokat keresett, amelyekkel a tranzakciókat vagy nem lehet nyomon követni, vagy lényegében szankciómentesen kereskedhet, például barterüzleteket köt készséges államokkal, amelyek ellen a szabályozóhatóságok semmit sem tehetnek.
A potenciális kereskedelmi partner Oroszország – amely maga is szigorú nemzetközi szankciók alatt áll a Krím félsziget 2014-es elcsatolása és az Ukrajna ellen februárban indult invázió miatt – szintén érdeklődik a kripto mint a kereskedelmi akadályok megkerülésének módja iránt.
Tekintettel azonban arra, hogy a virtuális valuták hosszú nyomot hagynak a szabályozóhatóságok számára, Piatetsky megkérdőjelezi, hogy miért használná bármely szervezet a virtuális valutákat a szankciókkal sújtott államokkal való kereskedelem lebonyolítására.
„Ki az az eszement, aki azt akarja, hogy iráni kriptovalutával fizessék ki? – tette fel a kérdést Piatetsky. – Még a bűnözők világában is olyan valutával akarnak fizetni, amely értékes. Ha kriptóban fizet neked egy olyan fél, akit szankciók sújtanak, akkor igenis nagy a kockázata annak, hogy elveszíted a pénzed.”
Mi van a virtuális pénztárcádban?
A hagyományos banki tevékenység bizonyos szempontból jobb védelmet nyújt a felügyelőszervekkel szemben, mivel a pénzt számláról számlára küldik, és kevéssé látható, hogy végül hová kerül.
Piatetsky szerint a kriptovaluták esetében ez éppen fordítva van.
„A legnagyobb különbség a kriptopénzügyek és a hagyományos pénzügyek között az, hogy itt van nyomon követhetőség – mondta. – A kriptók esetében ha ismerjük egy fél pénztárcájának számát, láthatjuk, mennyi pénz van benne, és azt is, hogy kinek küldtek és honnan kaptak pénzt.”
Amíg a világon egynél több pénznem létezik – mondta a Szabad Európának egy amerikai szankciószakértő –, addig van esély arra, hogy például az orosz rubel vagy az iráni riál bevonásával is lehet kereskedni. Ehhez azonban minden érintettnek bele kell egyeznie abba, hogy ne cseréljenek árut megbízhatóbb valutára, valamint annak a kockázatába, hogy a tranzakció értéktelen digitális fájlokká válhat.
Még abban az esetben is, ha Irán ebben a hónapban mégis lebonyolítana egy tízmillió dolláros tranzakciót – amiben Piatetsky kételkedik –, nem valószínű, hogy olyan típusú külföldi technológiát venne, amire feni a fogát.
„Ha ez kormányzati bejelentés – mondta Pejman-Pak tweetjéről – akkor ez olyasmi, amit a kormány akar?”
„Mit vesznek, repülőgépet? Vagy hajót? Van bárhol is olyan hajóeladási ügynök, aki hajlandó kriptót elfogadni? Nem tudom – mondta Piatetsky. – De egy dolog bejelenteni, hogy végrehajtottál egy tízmillió dolláros tranzakciót, és egy másik végrehajtani. Persze ha megmagyaráznád, az azt jelentené, hogy azonnal leállítanák.”
Szabályozási törekvések
A nemzetközi szabályozók, testületek és a nyugati országok tisztában vannak azzal a lehetőséggel, hogy a kriptovalutákat tiltott kereskedelemre használhatják.
Márciusban az Európai Unió – az ukrajnai háború miatt Oroszország ellen hozott szankciók szigorításakor – foglalkozott a kriptovaluták tiltott kereskedelemben való lehetséges felhasználásával. Júniusban pedig új jogszabályokat vezetett be annak biztosítására, hogy „a kriptovaluták nyomon követhetők és azonosíthatók legyenek a pénzmosás, a terrorizmus finanszírozása és más bűncselekmények megelőzése érdekében”.
Az Egyesült Államok pénzügyminisztériuma lépéseket tett a kriptovaluták tiltott felhasználásának megakadályozására, többek között a váltságdíjfizetésre, megjegyezve, hogy „a virtuális valuták felhasználhatók tiltott tevékenységre a peer-to-peer csereprogramokon és keverőkön keresztül”.
A Kraken, egy amerikai székhelyű kriptotőzsde a jelentések szerint szövetségi vizsgálat alatt áll a szankciók megsértésének gyanúja miatt, mivel állítólag lehetővé tette az iráni felhasználók számára a virtuális valutákkal való kereskedést.
A Tornado Cash, egy kriptokeverő, amely lehetővé teszi felhasználóinak a bizonyos fokú anonimitást a kriptoeszközök átutalásakor, ebben a hónapban került fel az amerikai pénzügyminisztérium szankciókkal sújtott szervezeteinek listájára. Az Egyesült Államok azzal vádolja a Tornado Casht, hogy több mint hétmilliárd dollárnyi virtuális valutát mosott tisztára, beleértve az államilag támogatott észak-koreai hekkercsoport által ellopott pénzeszközöket is.
A listázást követő napokban a holland hatóságok augusztus 10-én bejelentették egy olyan fejlesztő letartóztatását, akit azzal gyanúsítanak, hogy kódot adott hozzá a nyílt forráskódú, ethereum-blokkláncalapú platformhoz.
Márciusban az amerikai székhelyű Coinbase kriptopénzváltó – reagálva az amerikai kormány azon kérésére, hogy a platformok segítsenek biztosítani, hogy a kriptót ne lehessen a szankciók kijátszására használni – bejelentette, hogy több mint 25.000 kriptopénztárcacímet blokkolt, amelyek „olyan orosz magánszemélyekhez vagy szervezetekhez kapcsolódnak, akikről úgy véljük, hogy tiltott tevékenységet folytatnak”.
„A szabályozási erőfeszítések alapvetően arra összpontosítottak, hogy azt mondják: szabályozni fogjuk a tőzsdéket – magyarázta Piatetsky. – A tőzsdék alapvetően olyanok, mint a bankok. A kormány azt mondja, hogy meg fogja találni a tőzsdéket, és biztosítani fogja, hogy megfeleljenek a követelményeknek, hogy meg tudják állítani a rossz szereplők felé irányuló és tőlük származó tranzakciókat.”
Másodosztályú klub
Oroszország és Irán ironikus módon megtiltotta a kriptovaluták használatát saját országán belül, arra hivatkozva, hogy aggályai szerint tiltott tevékenységek finanszírozására használhatják.
Az orosz pénzügyminisztérium pénzügypolitikai osztályának vezetője, Ivan Csebeszkov azonban májusban azt mondta, hogy „aktívan tárgyalnak a digitális valuták nemzetközi elszámolásokban való használatának ötletéről”, és azt sugallta, hogy a kriptovaluták segíthetnek ellensúlyozni a nyugati szankciók hatását.
Bár Irán hivatalosan tiltja a kriptovalutákat belföldön, mivel „a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozásának eszközeként” használhatók, a parlament gazdasági bizottságának vezetője, Mohamad Reza Pur Ebrahimi az év elején az állami televízióban azt mondta, hogy a törvényhozók mérlegelik „a szankciók és a devizahitelezés korlátait”, és a kriptovalutát mint olyan lehetőséget vizsgálják, amely segíthet az országnak a nemzetközi kereskedelem folytatásában.
A tisztviselők eközben nyíltan támogatták a kriptobányászatot Irán területén mint a szankciók megkerülésének módját.
De az, hogy azt mondják, hogy a kriptopénz felhasználható a kereskedelemben, vagy akár saját digitális valutákat fejlesztenek ki, hogy létrehozzák a kooperációra nyitott kereskedelmi partnerek csoportját, még nem jelenti azt, hogy az ötlet működni fog – mondják a szankciószakértők.
A digitális valuták kifejlesztéséhez, amelyek egy ország fiatvalutáján alapulnak, Moszkvának és Teheránnak még mindig szüksége lenne arra, hogy technológiával biztosítsa, és hogy megteremtse a bizalmat az értékükkel kapcsolatban.
A Castellum.AI munkatársa, Piatetsky kételkedik abban, hogy Irán vagy Oroszország találna partnereket.
„Oroszország létrehozhatna valamiféle ökoszisztémát, ahol van egy Putyin-érme és egy iráni érme, és csak úgy üzletelnének egymással? Persze, de őszintén szólva sokkal jobban járnának, ha repülőgépeket töltenének meg arannyal, amelyek oda-vissza repülnének” – mondta.
„Ez olyan, mintha valaki, akit nem engednek be egy klubba, azt mondaná: nos, én jobb klubot fogok létrehozni – tette hozzá. – Oké, csináld. Lássuk, ki jön be, de lehet, hogy senki sem akar a klubodba járni, mert a terméked borzalmas.”
