Több háborúellenes orosz aktivista, aki az ukrajnai invázió után elmenekült hazájából, most azt állítja, hogy a Kreml biztonsági erői titokban nyomást gyakorolhatnak a fogadó országukra, hogy kényszerítsék őket a hazatérésre.
A múlt hónap végén a szerbiai hatóságok megtagadták Vlagyimir Volohonszkij szentpétervári kerületi tanácsos hosszú távú tartózkodási engedélyének meghosszabbítását.
Volohonszkij, aki a Kreml 2022-es Ukrajna elleni inváziójának nyílt ellenzője, több mint egy éve él a balkáni országban. Ő és két másik emigráns orosz társalapítója az Orosz Demokratikus Társaságnak, amely rendszeresen tart rendezvényeket Vlagyimir Putyin orosz elnök politikája elleni tiltakozásul.
"Nem hiszem, hogy elküldenének innen" — mondta Volohonszkij a Szabad Európának arra a kérdésre, hogy tart-e attól, hogy kiadják Oroszországnak, ahol a háború elleni kiállást egyre inkább hosszú börtönbüntetéssel büntetik. "Szerbia végül is olyan ország marad, amely többé-kevésbé betartja a normális eljárásokat és az innen történő kiadatás bonyolult ügy".
Elmondása szerint azonban a határőrök nemrég megpróbálták megakadályozni, hogy egy külföldi út után ismét belépjen Szerbiába. Bár ügyvédjének sikerült elérnie a beutazását és fellebbezést nyújt be a tartózkodási engedélye meghosszabbításának megtagadása ellen, Volohonszkij attól tart, hogy az ilyen esetek abból fakadhatnak, hogy a disszidenseket célba vevő orosz biztonsági erők nyomást gyakorolnak a kulisszák mögött.
"Nem tudjuk még, mennyire terjesztik ki a kevéssé ismert aktivistákra azt, hogy megtagadják tőlük a tartózkodási engedélyük meghosszabbítását vagy az országba való belépést " — mondta.
Miközben az ukrajnai háború második éve tart és nem látszik a vége. A háborúellenes oroszok közül sokan, akik az invázió első napjaiban elmenekültek az országból – és különösen azok, akik volt szovjet köztársaságokba, vagy olyan országokba mentek, amelyek fenntartják kapcsolataikat Putyin kormányával, mint például Szerbia, Törökország vagy az Egyesült Arab Emírségek - aggasztó jeleket látnak. Úgy találják, hogy Moszkva nyomást gyakorolhat a befogadó kormányokra, hogy kényszerítsék a disszidenseket a hazatérésre, ami után megtorlás fenyegeti őket.
"Ha valakit [Oroszország] "külföldi ügynöknek" nyilvánított, vagy olyan szervezethez kapcsolódik, amelyet "szélsőségesnek" vagy "nemkívánatosnak" bélyegeztek, azt javasolnám, hogy az első adandó alkalommal induljon el Európába" — mondta Artyom Bazsenov, a betiltott Nyitott Oroszország Alapítvány egykori koordinátora, aki 2021 óta száműzetésben él. Ő először Georgiába menekült, azóta Németországban telepedett le.
„Ez elképzelhetetlen”
A múlt hónap elején több Kreml-barát Telegram-csatorna arról számolt be, hogy a Kreml „több bizalmas megállapodást” kötött az Egyesült Arab Emírségekkel, „többek között az Egyesült Arab Emírségekben bujkáló szökevényekről, akik így vagy úgy, de érdeklik az FSZB-t” - állt a jelentésben. „Ezek között szerepel az Oroszországi Föderációba való áttelepítésükre irányuló különböző mechanizmusok aktiválása”.
„Moszkva eddig az Egyesült Arab Emírségekkel, Kazahsztánnal, Kirgizisztánnal és Örményországgal állapodott meg a bűnözők és aktivisták hazatérésének mechanizmusairól” — folytatódik a jelentés. "Hamarosan Törökországgal, Georgiával és Mongóliával is megkezdik a mechanizmusok működését".
A jelentés szerint Szerbiával és Thaifölddel is folynak tárgyalások.
"Feltételezhető, hogy ezekkel az eszközökkel "megtisztítják" az információs teret az elnökválasztás előtt, hogy minimalizálják a kívülről érkező fenyegetéseket a - mondjuk úgy - fő jelölt számára" - tette hozzá a jelentés, utalva a 2024 márciusában esedékes oroszországi elnökválasztásra, amelyen Putyin várhatóan ötödik elnöki ciklusára pályázik és nyer. Az állítólagos erőfeszítést - tette hozzá a jelentés - az orosz elnöki adminisztráció koordinálja.
Alekszej Raks és Julija Florinszkaja független demográfusok 400 ezer és 800 ezer fő közöttire becsülték az Oroszországból 2022-ben történt teljes kivándorlást. Körülbelül 100 000 orosz távozott Georgiába és hasonló számban távoznak Kazahsztánba is. Legalább 50 ezren Szerbiába, 40 ezren Örményországba és több mint 30-30 ezren Izraelbe, Kirgizisztánba és az Európai Unió országaiba költöztek.
Alekszandr Morozov, a prágai Károly Egyetem Borisz Nyemcovról elnevezett Ruszisztikai Központjának kutatója szerint a külföldön élő orosz ellenzékieknek nincs okuk félni.
"Egyetlen ország sem fogja átadni a politikai aktivistákat Oroszországnak" — mondta a Szabad Európának. "Ez elképzelhetetlen, még akkor is, ha büntetőeljárás indul szélsőségesség vádjával".
Hozzátette, hogy a világ kormányai tisztában vannak azzal, hogy Oroszország milyen "lazán" dobálózik az olyan kifejezésekkel, mint a "szélsőséges" és a "terrorizmus". A háborús körülmények között az ügyvédeknek a legtöbb országban kevés gondja lehet a kitoloncolási ügyek leállításával.
"A Kreml Telegram-csatornáin látott pletykákat valamiféle megállapodásokról úgy kell tekinteni, mint kivándorlásellenes intézkedéseket" — mondta. "Valószínűleg ez csak egy Putyin által kiadott parancs eredménye, hogy megakadályozzák az emberek elmenekülését az országból".
„Hűség a Kremlhez”
Aljona Krilova orosz aktivistát június 4-én tartóztatták le a kirgiz fővárosban, Biskekben. Az oroszországi Emberi Jogokért civil szervezet korábbi szóvivője társalapítója a Levoje Szoprotyivlenyije (Baloldali Ellenállás) nevű szervezetnek, amelyet az orosz kormány szélsőséges szervezetnek minősített. Oroszországban a nőt szélsőséges szervezet létrehozásával vádolják és akár hat év börtönbüntetésre is számíthat.
"Ennél enyhébb büntetés is lehetséges" — mondta Krilova ügyvédje, Marat Kidirov július 30-án. "Ilyen például a pénzbüntetés, közmunka vagy a házi őrizet. Ezért választotta a kiadatást abban a reményben, hogy enyhébb büntetést kap. Teljesítjük a kérését és nem nyújtunk be fellebbezést".
Kidirov hozzátette, hogy a közeljövőben számít a kiadatására, hozzátéve, hogy az aktivista férje továbbra is Kirgizisztánban tartózkodik.
A Baloldali Ellenállás számos tüntetést tartott Oroszország ukrajnai inváziója ellen. Lev Szkorjakin aktivistát szintén őrizetbe vették júniusban Biskekben és harcol az Oroszországnak való kiadatása ellen. Ügyvédei a Szabad Európának elmondták, hogy segítettek neki menekültstátuszért folyamodni. Oroszországban "huliganizmus" vádjával néz szembe.
Június 6-án Biskek elismerte, hogy kitoloncolta Alekszej Rozskov orosz háborúellenes aktivistát. Őt azzal vádolják, hogy 2022 márciusában gyújtogatást követett el egy katonai toborzóközpont ellen Jekatyerinburg mellett és akár 15 év börtönbüntetésre is számíthat.
Ilja Sumanov, a Transparency International oroszországi civil szervezet főigazgatója úgy látja, hogy Rozskov kitoloncolása és a többi letartóztatás „az orosz hatóságok által a kirgiz kormányra gyakorolt nyomás eredménye, amely kész engedelmeskedni, hogy demonstrálja a Kreml iránti lojalitását”.
A jelenlegi „együttműködési modell a két ország bűnüldöző szerveinek együttműködése” — mondta a Szabad Európa kirgiz szolgálatának.
„És ez nem csak Kirgizisztánról szól” - tette hozzá. „Hasonló történeteket hallunk Kazahsztánból és Örményországból is”.
Sumanov elismeri, hogy nagyon kevés azon országok száma, amelyek hajlandóak kiadni politikai aktivistákat Oroszországnak, mert „ez negatív következményekkel járhat a nemzetközi közösségben”.
Márciusban azonban a kirgizisztáni székhelyű Krasznaja Krisa informális szervezet, amely orosz emigráns aktivisták és önkéntesek polgári kezdeményezése volt, bezárt, arra panaszkodva, hogy a kirgiz hatóságok - például az adóhivatal és a városi közműszolgáltató - intenzív nyomást gyakorolTak rá. Ami a legfontosabb, az aktivisták szerint az az, hogy a Szélsőségesség és Illegális Migráció Ellenes Szolgálat ügynökei azzal fenyegették meg őket, hogy kitoloncolják őket.
Kirgizisztán, Oroszország és Kazahsztán júniusban háromoldalú megállapodást írt alá a személyes adatok cseréjéről. A paktum értelmében a kormányok kérésre tájékoztatást adnak a joghatóságuk alá tartozó személyek állampolgárságáról, bejegyzett vagyonáról, jogi kötelezettségeiről és büntetett előéletéről.
Emberi jogi aktivisták aggodalmukat fejezték ki a megállapodás lehetséges következményei miatt a háborúellenes orosz disszidensekre és az Oroszországból a katonai mozgósítás elől elmenekült fiatal férfiakra nézve. Oroszország állítólag mintegy 85 000 emberről kért információkat Kirgizisztántól és ez a kérés vezethetett Krilova és Szkorjakin őrizetbe vételéhez.
„Elég tennivaló van”
Szerbiában Volohonszkij orosz háborúellenes aktivista szerint a hatóságok „egyértelműen nem szeretik” az olyan politikai tevékenységet, amely felbosszanthatja a Kremlt.
"Ami engem személy szerint illet, többször éreztem magam veszélyben Szerbiában. Tavaly télen valaki egy nagy Z betűt rajzolt az ajtómra" — mondta, utalva az orosz kormány és szövetségesei által az ukrajnai invázió támogatásának demonstrálására használt szimbólumra. "Oroszországgal ellentétben azonban a rendőrség legalább megpróbált megvédeni, amennyire csak tudott. Ha itt kimész az utcára tüntetni, a rendőrség megvéd téged".
Hozzáteszi azonban, hogy a hatóságokkal való legutóbbi összetűzése miatt újra mérlegeli korábbi terveit, miszerint menedékjogot kér Németországban.
Aljona Lakomkina 2022 májusában menekült el Oroszországból, miután Tver városában lévő otthonában házkutatást tartottak és őrizetbe vették a bebörtönzött ellenzéki politikus, Alekszej Navalnij szervezetében végzett munkája miatt. Amint a kihallgatás után szabadon engedték, először Kirgizisztánba, majd Örményországba repült.
Emlékszik arra a megható pillanatra, amikor a repülőtérről felhívta az apját, hogy elbúcsúzzon tőle.
"Életemben először azt mondta, hogy büszke rám azért, amit teszek" — mondta Lakomkina a Szabad Európának. "És megparancsolta, hogy ne jöjjek vissza, amíg ennek az egésznek nincs vége."
Most azonban az aktivista azt mondja, hogy nem érzi magát „100 százalékos biztonságban” Örményországban. Úgy véli, hogy a legtöbb örmény határátkelőnél és Örményországon belül is vannak orosz FSZB-tisztek.
Azt mondja, egyelőre befagyasztották azt az orosz büntetőügyet, amelyben hivatalosan még mindig „tanúnak” számít.
"De ha büntetőeljárást indítanak és elfogatóparancsot adnak ki, akkor lehet, hogy kitoloncolással kell szembenéznem" — mondta. "De többé-kevésbé tudom, mit tennék, ha ez megtörténne".
Lakomkina szerint sok háborúellenes orosz Örményországban biztos benne, hogy a helyi hatóságok átadnák őket, ha Oroszország ezt kérné. De ő az örmény civil társadalomban bízik, mondván, hogy vannak olyan aktivisták az országban, "akik nem hagyják, hogy bármi rossz történjen".
Amikor utoljára e-mailben kommunikált az ügyét Oroszországban kezelő kihallgatóval, úgy tűnt, hogy az lekicsinyli a kiadatásával kapcsolatos félelmeit.
"Azt mondta, hogy már így is elég dolga van, figyelembe véve az országon belüli helyzetet" — magyarázta.
Makszim Ivancov 2022 februárjában, az ukrajnai invázió első napján hagyta el Oroszországot és Georgiába ment. Azt mondja, nem fél a kitoloncolástól, de nem érzi magát biztonságban. Attól tart, hogy ha elhagyja az országot, lehet, hogy nem engedik vissza.
"Ha valakit külföldi ügynöknek vagy szélsőségesnek bélyegeznek, akkor nagyon valószínű, hogy megtagadhatják tőle a belépést Georgiába" — mondta. "De nem adnának ki csak úgy valakit. Túl sok nagy mínusz van ebben Georgia számára, például az Európai Unióval és az Egyesült Államokkal való kapcsolatok romlása" — mondta.
A georgiai hatóságok jelentős politikai nyomással is szembesülnének, mivel a lakosok többsége negatívan tekint az orosz kormányra. (Sőt, nemcsak a kormányra. Egyes, Tbiliszit ellepő falfirkák szerint „sem a rossz, sem a jó oroszokat” sem fogadják szívesen – írt a közhangulatról nemrég hosszú cikkében a brit Guardian).
De Invancov szerint jogi értelemben biztonságban vannak azok, akik az országban vannak. "Úgy gondolom, hogy amíg Georgiában választásokat tartanak, addig nem lesznek itt kiadatási ügyek" — tette hozzá.
