Az egyetemi és főiskolai hallgatók már nem tudnak lépést tartani a pár év alatt többszörösére emelkedett lakbérrel, kollégiumi helyből pedig akkor sincs elég, ha a leglepattantabb szobákat is kiadják. A lakhatási probléma olyan szintre lépett, hogy még a nemzeti konzultációban is áldozott rá kérdést a kormány.
Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszter már minden platformon hirdeti: a kormány most már tényleg beindítaná a Diákvárost – amelyet pár éve még gond nélkül beáldozott volna a Fudan Egyetemért –, méghozzá tizenkétezer hallgató számára elegendő hellyel; ez azt jelentheti, hogy a most 46 ezres férőhely majdnem hatvanezresre bővülne. Ám az elmúlt években nemcsak az ingatlanárak, de a Fidesz-kormány által először visszametszett felsőoktatásban részt vevő hallgatói létszám is újra emelkedni kezdett.
A felsőoktatásban tanulók száma idén megközelítette (310.414) az Orbán-kormány 2013-as – a felsőoktatás átalakítása előtti időszak – számát (320.124) a KSH szerint. Bár a nappali tagozatos hallgatók esetében a 2023/24-es adat még mindig elmarad a tíz évvel korábbitól, az elmúlt évekhez képest ez is jelentős erősödésnek számít, ami hatással van az egyetemre járók lakhatási körülményeire is, hiszen több hallgató több lakhelyet keres. Az egyetemisták és a főiskolások választhatnak: dolgoznak, tanulnak vagy laknak.
Bértestvérek
„Ketten lakunk a lakásban, amit nagyjából egy tízes skálán 5-ös komfortfokozatba sorolnék, de az elhelyezkedése miatt mégis nagyon jó. Havi nyolcvanezer a lakbérrészem. A fizetésem több mint felét elvinné, de jórészt a szüleim segítségével fizetem – írja a húszéves Dávid, aki a BME gazdaságtudományi karára jár. Egyébként Budapesten él, de a lakás, ahol albérletben lakik, sokkal közelebb van az egyetemhez. Szerinte szülői hozzájárulás és teljes munkaidős állás nélkül szinte elképzelhetetlen a saját lakás. – Magyar minimálbérből technikailag is lehetetlen kifizetni egy teljes budapesti lakbért. Budapesten van az egyik legrosszabb lakásválság egész Európában; a lakások ára kevesebb mint tíz év alatt megduplázódott.”
Házi feladat
Pedig van, akinek sikerül a saját lakás, de ennek ára van. Olivér dolgozik az egyetem mellett, ebből tud kivenni önállóan egy lakást, ez viszont jócskán lelassítja a tanulmányait. „Teljesen önfenntartó vagyok. Havi 170 ezer forintot fizetek ki lakbérre, plusz 25 ezer a fix rezsi, és ebben már a közös költség is benne van. A jövedelmem kb. 40-45 százalékát viszi el a lakbér. A lakásom a Rákóczi téren egy kis, harminc négyzetméteres, galériás, viszonylag modern kecó. Egy főre pont elég, talán lehetne világosabb. Néha elgondolkodom, hogy havi törlesztővel majdnem ugyanennyire jönnék ki egy saját lakáshitellel, de ezt egyedül még nem merem bevállalni. – A munka viszont nem igazán kedvez az egyetemi tanulmányok menetrend szerinti befejezésének. – Hozzá kell tenni, hogy az egyetem mellett teljes munkaidőben dolgozom, emiatt több félévet is passziválnom kellett, nehéz összeegyeztetni a kettőt. Nem igazán támogatja az órarend a munkavállalást. A második évemben döntenem kellett, hogy meló vagy egyetem.”
Egy ideig ő is volt kollégista, szerinte a Nemzeti Közszolgálati Egyetem kollégiuma az élvonalban van. „A hallgatótársaim jelentős hányada kolis, vagy pesti és bejár. A kollégium nagyon modern, szerintem a legtöbb egyetemista ezért összetenné a kezét. Nem annyira nehéz bekerülni, és ha tartod a jó átlagot, akkor bent maradni sem. Akik albérletben laknak, azoknak többnyire a szülők fizetik a lakhatást. Sokan nem izgulják túl ezt a témát, de aki kicsit tudatosabb, és próbálja tervezni a jövőjét, annak szerintem ez egy állandó stresszforrás” – meséli a hallgató.
Dáviddal és Olivérrel ellentétben sokan vannak, akik vagy nem engedhetik meg maguknak – szülői segítséggel sem – az albérletet, vagy a tanulmányaik gyors elvégzésére koncentrálnának egy nagyobb ráfordítást igénylő munka helyett. Ha szerencséjük van, ők azok, akik elfoglalhatják a kollégiumi szobákat. Nincs azonban könnyű dolguk, ahogy egy, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemre járó hallgató édesanyja meséli.
Változó körülmények
„A lányom kollégiumban lakik. Először egy olyan szobát kapott Gödöllőn az egyik épületben, aminél alá kellett írnia egy papírt, hogy nem lép ki az erkélyre, mert konkrétan életveszélyes, bármikor leszakadhat. Szerintem azóta nem renováltak semmit, amióta megépült. Ott már majdnem azt mondtam, hogy keressünk más lehetőséget. Aztán szerencsére átkerült egy jobb épületbe. Most 17 ezer forintot kell fizetnie egy hónapra. Ketten vannak egy szobában, a közös fürdő a folyosó végén van. A barátnője egy olyan épületben van, ahol hárman vannak egy szobában privát fürdőszobával. Azért már közel harmincezret kell fizetni” – meséli az édesanya.
Láthatóan még egy megosztott albérlethez képest is eltörpül a kollégium havi díja, persze jóval alacsonyabb komfortfokozattal, viszont a legtöbbször előnyös lokációval, ahol sokkal könnyebb a tanulmányokra koncentrálni.
Akik előtt bezáródnak a kollégiumi szobák ajtajai, azoknak a helyzetét nem könnyítik meg a magyar nagyvárosi struktúrák sem. „A nagyvárosok nemcsak egyetemvárosok, hanem ipari beruházási központok is, vagyis nem csupán a hallgatói társadalom tagjai keresnek itt lakóhelyet, hanem az ipari létesítmények dolgozói is, ezzel pedig növekszik a kereslet. Ha nem bővül megfelelő ütemben a kínálat, akkor emelkednek az árak” – részletezi Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője.
Egyelőre ez lehet a plafon
Az ingatlan.com friss jelentése szerint most épp megtorpant az albérletárak drágulása. Ennek egyik oka, hogy olyan gyors volt a drágulás, hogy a bérlők már nem vagy csak nehezen tudnak lépést tartani vele. Ha az egyetemi városokat nézzük, a fővárosban 250 ezer forint az átlaglakbér a felmérés szerint. A VIII., a IX. és a XI. kerület – ahol a legtöbb egyetemi intézmény van – a középmezőnyben mozog, ráadásul itt az emelkedés sem volt annyira kimagasló.
Debrecen alig van elmaradva Budapesttől az átlagos lakbér tekintetében, ráadásul az elmúlt évben jelentősen emelkedett a bér. Most 230 ezer forinttal érdemes számolni, de elég sok a külföldi hallgató, akik felverhetik az árakat.
A harmadik Győr (200 ezer forint), a negyedik Szeged (160 ezer forint), az ötödik Pécs (150 ezer forint). Az egyetemi városok közül a legolcsóbb Miskolc, ahol átlagosan 115 ezer forintért lehet albérletet találni.
„A felsőoktatásban részt vevő és lakhelyet kereső bérlők háromféle stratégia közül szoktak választani. Az egyik, hogy az alapterület csökkentésével csökkentik az árat, vagyis kisebb lakást keresnek olcsóbban. A másik, hogy egy nagy alapterületű ingatlant keresnek, amit többen, közösen vesznek ki. A harmadik pedig, hogy nem is teljes lakást keresnek, hanem a legkisebb bérelhető ingatlanméretet, egy szobát” – mondja Balogh László.
Ám már egy szoba ára is borsos lehet. Budapesten átlagosan kilencven-százezer forintot kérnek érte, Debrecenben ennek alig a felét, negyven-ötvenezret. Harminc-negyvenezer forintnál olcsóbban szinte sehol nem adnak ki szobát hallgatóknak az ingatlanszakértő szerint: „Bármelyik megoldásról beszélünk, mindegyik drágább, mint a kollégium, bár minőségben a kollégiumi szobák között is lehet ég és föld a különbség. Mindenesetre egy fiatal egyetemistának még nem olyan nagy tehertétel egy közös bérlet, mint egy önálló felnőttnek.”
Mégis jöhet a Diákváros
„A kormány elkötelezett a kollégiumi férőhelyek bővítése, fejlesztése mellett” – jelentette ki Hankó Balázs, a kultúráért és innovációért felelős miniszter november 12-én. A nemzeti konzultáció egyik kérdése is a kollégiumi férőhelyekkel foglalkozik. A miniszter szerint ha az emberek támogatják a kormányt, akkor készek arra, hogy a megújult felsőoktatás következő nagy lépése a kollégiumi férőhelyek bővítése és minőségének fejlesztése legyen.
„Háromszoros túljelentkezés van a kollégiumi férőhelyekre, ezt a helyzetet új kollégiumok építésével rendezni kell” – mondta nem sokkal a tárcavezető után a minisztérium felsőoktatásért, szak- és felnőttképzésért, fiatalokért felelős államtitkára az Inforádión. Varga-Bajusz Veronika szerint a kormány gazdaságpolitikai akciótervében tizenkétezer férőhelyes kollégiumfejlesztést terveznek a IX. kerületi rozsdaövezetben, amely Diákváros néven lett ismert.
A Diákváros-projekt első tervei 2020-ban készültek el. Ezek alapján a IX. kerületben tizenkétezer kollégistának és 5800 egyéb bérlőnek otthont kínáló új, modern, zöld városrész épülne. Egy 2021-es döntés értelmében a Diákváros helyét inkább a kínai Fudan Egyetem campusa kapta volna, ám ma már az államtitkár szerint is egyértelmű, hogy ez nem fog megépülni. Varga-Bajusz Veronika szerint most érkezett el az idő a kollégiumi negyed tervének megvalósításához. Az építkezés a jövő év első felében kezdődhet meg.
