Köztudott, hogy a Fidesz lényegében minden választásra új választási jogszabályokat készít. 2026-ra már a gyülekezési jogot is érdemben szűkíti, a szuverenitásvédelem pedig hatásos eszköz arra, hogy a polgárok ne a közélet terepén önszerveződjenek egyesülési jogukkal. Hogyan befolyásolta politikai szabadságjogainkat a NER tizenöt éve? Listáztunk.
A minden embert – emberi jogként – megillető politikai szabadságjogok az alapvető szabadságjogok közé tartoznak. Közülük a legfontosabb a véleménynyilvánítás joga: ebből eredeztetik a szólás- és a sajtószabadságot, és ehhez kapcsolható a gyülekezés szabadságának joga is. Az alapvető politikai szabadságjogok közé sorolják az egyesülés szabadságának jogát, amely az egyén társadalmi és politikai folyamatokban való megalapozott részvételéhez járul hozzá.
A politikai szabadságjogok másik csoportja a politikai részvételi jogoké. Ezek egyike a demokráciában a közvetett hatalomgyakorlást lehetővé tevő választójog (választási jogszabályok, párttörvény, képviselői jogállás szabályozása stb.), illetve a közvetlen részvételt biztosító jogok, amilyen a népszavazáshoz való jog.
Cikkünkben azt próbáljuk számba venni, hogy milyen változások történtek a magyar jogrendben 2010 után a politikai szabadságjogok és a politikai akaratnyilvánítás szabályozásában, és ezek segítik-e a polgárt, hogy csak a legszükségesebb korlátozásokkal élhessen a jogaival, vagy szűkítik ennek lehetőségeit. A listába bekerült néhány fontos bírósági döntés is.
A kiindulás
Az Alaptörvény pártok versengésén, politikai váltógazdaságon alapuló demokráciát ír elő. A politikai szabadságjogokat érintő legfontosabb törvények megszavazása kétharmados parlamenti többséghez kötött, hogy a politikai közösség minél teljesebb konszenzusa álljon mögöttük. Nálunk a 2015–18 közötti három évet leszámítva végig megvolt a Fidesz–KDNP parlamenti kétharmada. (Hiába önálló jogi entitás a Kereszténydemokrata Néppárt, politikailag több mint húsz éve nem az, ezért mostantól csak Fideszt írunk.) A párt soha nem törekedett konszenzusra az alapvető törvények megszavazásakor, az Alaptörvényt is politikai és társadalmi egyeztetés nélkül fogadták el.
Így a politikai verseny szabályait is egy párt fogadta és fogadja el most is (lásd a 15. Alaptörvény-módosítást és az azt operacionalizáló jogszabályokat az elmúlt hetekben), emiatt sok esetben nem semlegesek. Ezt a politikailag hamar foglyul ejtett Alkotmánybíróság (cserélődő tagjainak csak egyetlen választásán vett részt ellenzéki párt, az LMP, miután a Fidesz 2015-ben elvesztette a kétharmadát) legtöbbször nem kifogásolta.
Ebben a cikkben nem foglalkozunk a médiaszabályozással (csak egy szűk, a választási kampányt direktben érintő részével), vagyis a sajtószabadság kérdésével. Pedig a politikai versengés kimenetelét döntően befolyásolja, ha az egyik oldal jóval nagyobb államimédia-felülethez jut, hogy eljuttassa a választókhoz az üzeneteit. Így már a 2010-es két médiatörvény is közvetlen hatással volt a politikai versengésre. Legeklatánsabb példája ennek a közmédia, amely teljes egészében Fidesz/kormány médiumként működik, de közszolgálati integritásának elvesztése közvetve is hat: például a kereskedelmi rádiók óránkénti hírblokkjait is ő szállítja, amióta ingyenessé tették az MTI hírszolgáltatását.
A választási rendszer módosításainak elemzésében kiindulásként nem a 2010 előtti állapotot vesszük, hanem a 2010–14 között megalkotott három alapvető választási törvényt (a 2011-es választójogi törvényt, a választási eljárásról szóló 2012-es, de azonnal agyonmódosított és végül 2013 áprilisában elfogadott törvényt és a 2013-as kampányfinanszírozási törvényt). Cikkünkben tehát már a Fidesz saját maga által hozott törvényeinek módosításait sorakoztatjuk.
László Róbert választási szakértő 2015-ös, a választási rendszert elemző tanulmányában elkülöníti az új választási rendszer azon elemeit, amelyek ténylegesen a demokratikus versengés mozgásterét szűkítik be, azoktól, „amelyek elfogadásukkor »csak« aktuálisan szolgálták a kormánypárt (vélt vagy valós, rövid és középtávú) érdekeit, de a politikai széljárás változásával más politikai erőknek is kedvezhetnek”.
Az első csoportba tartozik például a gerrymandering, a – mind 2011-ben (amikor megalkották a csökkentett parlamenti létszámnak megfelelő számú egyéni választókerületek határait), mind annak 2024-ban az elvileg a demográfiai változásokat lekövető módosításakor – politikailag manipulált választókerületi térkép. „Ha a Fidesznek és a baloldali pártszövetségnek egyformán ötven-ötven százalékot adunk, a választókerületeket nem az elvárható 53:53 arányban nyernék meg, hanem a kormánypártnak 58, ellenfelének pedig csak 48 egyéni mandátum jutna” – írta 2015-ös tanulmányában László Róbert a 2014-ben először bemutatkozó 106 körzet kapcsán.
Szintén nyilvánvalóan versenykorlátozó a levélszavazás lehetőségének diszkriminatív biztosítása a kedvezményes honosítású magyar állampolgároknak a szintén külföldön élő, de magyarországi állandó lakóhellyel rendelkező állampolgárokkal szemben.
A kormánypárt aktuális vagy középtávú érdekeit szolgáló szabály rengeteg van. A legalapvetőbb ezen a téren a választási rendszer többségi vs. arányos jellege: az egyéni mandátumok magas aránya a listás mandátumokéhoz képest, a második forduló eltörlése (ez a „centrális erőtér” logikájának kedvez – a kormánypárt két oldalán elhelyezkedő pártok az identitásvesztés veszélye miatt nehezen fognak össze –, nem az egy az egyben küzdelemnek, ami 2026-ban várható), a „győzteskompenzáció” stb.
Ha 2026-ban a Fidesz komolyabb vereséget jósol magának, elképzelhető, hogy visszaállítják a korábbi, arányosabb szisztémát (pedig a 2010 előtti rendszer is erősen torzított a győztes párt irányába, így lett kétharmada 2010-ben a Fidesznek a listás szavazatok 52 százalékával), megakadályozandó például a kétharmados ellenzéki győzelmet – írta nemrég László Róbert.
Ugyanis ezek olyan elemei a választási rendszernek, amelyek hatása a pártok és jelöltjeik támogatottságától függ, vagyis egy új, a Fidesznél nagyobbá váló erő is profitálhat belőlük.
Orbán Viktor 2021. december 21-i sajtótájékoztatóján azt mondta, hogy „az járt mindig jól, aki higgadt és nyugodt maradt, és a választási rendszert a választások előtt legalább egy évvel már nem berhelte. Jobb lenne egyébként talán két évvel korábban sem tenni ezt, de ezt nem mindig lehet.”
Ehhez képest alig egy évvel korábban, 2023 decemberében, fél évvel az önkormányzati választások előtt írták át utoljára a választási szabályokat, ekkor állították vissza a listás választási rendszert Budapesten.
A választási szabályok módosításának időzítése nem jogi kötelezettség, a Velencei Bizottságnak van egy ajánlása erről, amelyet viszont a Fidesz magára is érvényesnek nevezett éppen lapunknak küldött válaszában – egyébként két hónappal az említett módosítás elfogadása előtt: „A Velencei Bizottság állásfoglalása alapján a választástól számított egy éven belül nem lehet módosítani a szabályokon, így ez nem időszerű felvetés.”
László Róbert a 24.hu-n megjelent cikkében egy tíz évvel korábbi történést is említ: egy esetben létezik jogi korlát a módosítás időzítésénél, a választási körzettérkép átrajzolásánál. 2013-ban egy módosítóval ennek is kitolták a határidejét.
Bár mi most azzal foglalkozunk, amit szabályozott a Fidesz, az is érdekes, amit nem. Például az ötven nappal a választás előtt kezdődő kampányidőszakot megelőző időszakra nem vonatkozik semmiféle törvényi iránymutatás: a pártok szabadon kampányolhatnak, költségeikről még formálisan sem kell számot adniuk – írja tíz évvel ezelőtti elemzésében László Róbert. A helyzet azóta sem változott. Ezt azok a pártok tudják jól kihasználni, akik riválisaiknál lényegesen több forrás fölött diszponálnak; elsősorban a kormánypárt.
Csak felületesen szabályozza a törvény az úgynevezett harmadik szereplők (tehát azon szereplők, akik nem állítanak jelöltet a választásokon) politikai kampánytevékenységét. Ennek révén a Fidesz – aki gyakorlatilag a magyar állam teljes költségvetését permanens kampányra tudja fordítani – kampánya jelentős részét kormányzati civil szervezeteknek szervezi ki: a CÖF-től a Megafonon át az Alapjogokért Központig. A harmadik fél által folytatott tevékenységekről nem készül jelentés, ezek megkerülik a kampányfinanszírozásra vonatkozó szabályozásokat. Egyedül a külföldről érkező választási célú civil támogatásokat kriminalizálta 2023 végén a parlament.
Van-e valamilyen megragadható iránya a politikai részvételi jogokkal kapcsolatos törvényhozásnak, vagy mindig az aktuális politikai helyzetnek megfelelés okozza a változtatásokat?
László Róbert szerint csak a stabil kormánytöbbség kialakításában látható következetesség, amit a Fidesz mindig hangsúlyoz is. Ez fontosabb számukra, mint az arányosság elve, bár a szakértő szerint csak addig, amíg nem fenyegeti őket nagy vereség, egyébként „mindig minden módosítás arról szólt, hogy többé-kevésbé javítsák a saját pozícióikat” – mondja a Political Capital szakértője.
A Társaság a Szabadságjogokért munkatársa, Döbrentey Dániel szerint ez az állandó jogalkotás a választási jogszabályok instrumentális módosítgatása: „Mindig egy adott politikai célhoz és környezethez idomítják a szabályozást. Ezen túl semmi nincs mögötte.”
Akkor lássuk a lista első felét.
Választási jogszabályok
1. 2012-ben nagy felháborodás fogadta a választási előzetes regisztrációt bevezető törvényjavaslatot. Meglepetésre Áder János államfő felterjesztette az Alkotmánybírósághoz, amely elkaszálta. László Róbert szerint valójában a kormány visszakozhatott, mert azt mérhették, hogy a javaslat még a Fideszen belül is nagyon népszerűtlen, és nehéz lenne kétszer elcipelni a választóikat – főleg a nem annyira elkötelezett peremszavazókat – egyszer regisztrálni, egyszer meg szavazni.
2. Ugyanez az alkotmánybírósági határozat elmeszelte azt is, hogy ingyenesen lehessen feladni politikai reklámot tévékben és rádiókban. Mutatja, hogy a regisztrációt sem az alkotmányellenessége miatt engedték el, hogy ezt viszont az AB-döntés dacára alkotmányba foglalta a Fidesz: 2013-ban a negyedik Alaptörvény-módosítással beleírták a politikai reklámok kötelező ingyenességét. „Ez akkor rettentő fontos volt nekik, mert akkor még számított, hogy mi zajlik a kereskedelmi tévékben, rádiókban. Nem volt még Megafon, a közösségi média mint politikai eszköz is gyerekcipőben járt” – mondja László Róbert. 2014-ben nem is vállalta egyetlen csatorna sem, hogy ingyen leadja a politikai reklámokat, vagyis lényegében sikerült betiltani őket. 2018-ban két tévé és egy rádió már leadta, de akkor már más volt a médiakörnyezet, szinte mindegy volt, hogy kampányidőszakban pár percig mennek-e ezek a hirdetések.
3. A villanyoszlopokról lógó hirdetéseket az ESMA Zrt. tulajdonolta. 2012-ben hoztak egy szabályozást, amely közlekedésbiztonsági okokból megtiltotta az oszlopokon a plakátolást (megzavarja az autósokat). A cég veszteséges lett, 2015-ban megvette a NER egyik kedvezményezett vállalkozója, Garancsi István. Ezután eltörölték a plakátolást tiltó törvényt.
4. Az váltotta ki a kültéri kampánykommunikáció szabályozásának újabb módosítását, amikor az Orbánnal szakító Simicska Lajos 2017-ben a Jobbiknak olcsón (esetleg ingyen) adta a tulajdonában lévő óriásplakáthelyeket a párt Ők lopnak… plakátkampányára. Mivel a Fidesznek ekkor nem volt meg a kétharmada, és végül nem sikerült az MSZP-vel összefognia abból a célból, hogy ne lehessen listaár alatt adni a plakáthelyeket, ezért a településkép-védelmi törvényt módosították a kampányidőszakon kívüli plakátolás szabályozásáért (a választási eljárásról szóló kétharmados törvény a kampányidőszakra vonatkozik).
5. A választási eljárási és a kampányfinanszírozási törvény 2018. júliusi módosítása nyomán a pártok csak óriásplakátokon vagy az önkormányzatok által kihelyezett felületeken hirdethetnek, a többi plakát törvényellenes. Mivel a plakátcégeket már Fidesz-közeli vállalkozók szerezték meg, az ellenzéki pártoknak alig maradt legális felületük, így, főleg kistelepüléseken, nem tudnak plakátkampányolni.
6. A TASZ értékelése szerint szintén a választási folyamat megváltoztatását célozta a településkép védelméről szóló törvénynek egy salátatörvénybe tett módosítása. Ennek nyomán 2024-től országos reklámkatasztert hoztak létre; nem helyezhető el reklám olyan reklámeszközön, amely nem szerepel ebben.
7. Kisebb a súlya, de a politikai reklámok közszolgálati csatornákon való megjelenését is erősen limitálták: az országos listát állító pártoknak legfeljebb 470 perc reklámidőn kell osztozniuk, miközben a kormányzati hirdetéseknek nincs időbeli korlátjuk.
Bár a „közmédia” „közérdekű közleményként” naponta több tucatszor adta és adja le a kormány politikai üzeneteit, nem tette meg ugyanezt Hadházy Ákos képviselő közleményével, amely a csatlakozást népszerűsítette volna az Európai Ügyészséghez.
A „közmédia” 2024-ben a Fidesz kampányfilmjét is leadta egy hírműsorában.
8. Egy 2021-es Kúria-döntés kimondta, hogy a médiaszolgáltató eleget tesz a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelményének, ha legalább utalásszerűen informálja a közönséget a téma szempontjából jelentős ellentétes álláspontok létezéséről.
9. 2024-ben volt egy olyan kúriai döntés is, amely az önkormányzati média működésével kapcsolatban írt elő követelményeket, hogy ne váljon a regnáló helyi hatalom szócsövévé.
10. 2014-ben voltak először többes ajánlások: a választópolgár több egyéni választókerületi jelöltet is ajánlhat. Ez ösztönzi a kamupártok létrejöttét, és eszköz az ellenzéki szavazatok megosztására is.
11. A kampányfinanszírozási összegek emelése szintén serkenti a kamupártok alakulását, amit mutat, hogy EP- vagy önkormányzati választások előtt nem alakulnak, mert ott nincs állami kampánytámogatás.
Létrejöttük másik célja, hogy zavaró repüléseket hajtsanak végre, és olyan szavazókat térítsenek el, akik nem nagyon elkötelezett szavazói valamely pártnak.
12. A Legfőbb Ügyészség jogértelmezése szerint nehéz valakit felelősségre vonni ilyen tevékenység miatt, ha az érvényes, tehát nem visszaélésszerűen gyűjtött ajánlások elegendők voltak ahhoz, hogy az adott jelölt elinduljon a választáson, és csak ezen felül voltak másolt ajánlások. Az ügyészség álláspontja szerint ez csak magánokirattal visszaélés, nem választás rendje elleni bűntett.
13. 2018-ban már több egyéni választókerület is volt, amelyek húsz százalékkal jobban túlnépesedtek az országos kerületi átlagnál. Ezt a törvény szerint 2020-ig orvosolni kellett volna. Nem tették meg, így a 2022-es választást törvénysértő választókerületi térkép mentén bonyolították le –, mondja László Róbert.
2024 végén fogadták el – egyeztetés nélkül – az új választókerületi térképet. A fővároson kívül egyetlen megye sem veszített mandátumot, és a fővárosi kerülettérkép a korábbinál is jóval szétszabdaltabb lett.
14. Bár a választójog kiterjesztése a könnyített honosítással állampolgárságot kapó határon túli magyarokra önmagában nem kritizálható jogintézmény, a levélszavazás módja veszélyezteti a választás tisztaságát és a választójog egyenlőségét.
Döbrentey Dániel, a TASZ szakértője szerint a levélszavazás nagyon megkérdőjelezhető technikai megoldás a választás tisztasága szempontjából. „Nem Magyarország az egyetlen ország, ahol van levélszavazás, de mindenhol nagyon óvatosak vele, mert tudják, hogy amikor nem a szavazóhelyiségben szavaznak a választók, akkor ki vannak téve a visszaélés és a befolyásolás kockázatának.”
Kezdjük a névjegyzék szabályozásával: aki egyszer felveteti magát a levélszavazók névjegyzékébe, az tíz évig ott marad, vagyis lehetnek halottak a jegyzékben, ráadásul évről évre többen. Így a nekik kiküldött szavazási levélcsomagot a külhoni választás lebonyolításában segédkező, a magyar kormány által finanszírozott határon túli szervezetek, intézmények aktivistái akár be is gyűjthetik.
15. „A politikai versengés diszkriminációját jelenti az, hogy a külhoni magyarok, akiknek nincsen magyarországi lakcímük, levélben szavazhatnak, és azok a magyarok, akik jellemzően Nyugaton élnek, és van magyarországi lakcímük, csak külképviseleteken adhatják le a szavazatukat” – mondja László Róbert. (Sem az AB, sem a strasbourgi bíróság nem látott ebben megkülönböztetést.)
16. „A Kúria intellektuálisan nem nőtt fel a feladatához” – mondta a 2018-as választás után Orbán Viktor. Szerinte a bíróság beavatkozott a választásokba azzal, hogy egyetértett a Nemzeti Választási Iroda (NVI) és a Nemzeti Választási Bizottság döntésével, miszerint a sima, nem az NVI által kiküldött, hivatalos borítékban érkező levélszavazatokat nem fogadja el érvényesnek, így a Fidesz vesztett egy parlamenti mandátumot. Emiatt a választás után a kétharmad eltörölte a hivatalos válaszboríték követelményét. „Ha valaki rosszhiszeműen jár el a kézbesítés során, akkor megteheti, hogy felbontja a csomagot, megnézi, hogy milyen szavazat van benne, ha elégedett vele, visszacsomagolja, és küldi tovább. Tehát kontrollt biztosíthat afölött, hogy milyen szavazat jut el végül Magyarországra” – mondja Döbrentey Dániel.
17. A 2022-es választás előtt a postások helyett a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) aktivistáiként bemutatkozó személyek kézbesítették a választási levélcsomagokat. Később kiderült, hogy a Szerb Posta a VMSZ-hez, így a Fideszhez köthető Concordia Minoritatis Hungaricae irodával kötött szerződést, hogy szállítsa ki a magyar szavazókhoz a választási levélcsomagokat.
„A fülkében szavazás, tehát a hagyományos szavazási mód nagyon szigorúan van szabályozva abból a szempontból, hogy csak hivatalosan kijelölt szavazóhelyiségben, szavazatszámláló bizottság előtt lehet szavazni, hogy kontrollált körülmények legyenek. A levélszavazásnál nemhogy pluszgaranciák lennének a rendszerben, sok ponton még le is van rontva” – mondja Döbrentey Dániel. Például nincs olyan szabályozás, hogy a levélcsomag visszaküldéséhez kizárólag az egyetemes postai szolgáltatót lehet igénybe venni, bárki továbbíthatja Magyarországra, ráadásul bárki bármilyen számban. Még csak meghatalmazásra vagy bárminek az igazolására sincs szükség arról, hogy jogosult kezelni, továbbítani, így a kormánypárthoz kötődő határon túli szövetséges szervezetek tömegesen begyűjthetik a szavazási levélcsomagokat a választópolgároktól, és ők hozzák el Magyarországra. A hivatalos válaszboríték követelményének hiánya miatt átnézhetik, hogy megfelelő irányba mennek-e a begyűjtött levélszavazatok.
Az NVI 2020-ban leköszönő elnöke, Pálffy Ilona javasolta, hogy a névjegyzékben ne maradhasson feltétel nélkül tíz évig a választópolgár, de a kézbesítés módjára vonatkozóan nem érkezett javaslat. Viszont az NVI törvénymódosítási javaslata nyomán változott 2022-ben, hogy a választási eljárási törvény kimondja: a Magyarországon kívül elkövetett jogsértéseket is vizsgálhatják a magyar választási szervek a magyar választások kapcsán, mivel 2022-ben az NVB több esetben azért nem járt el – a Kúria által jóváhagyva –, mert úgy ítélték meg, hogy nem vizsgálhatják a külföldi eseményeket.
18. Amikor saját budapesti főpolgármestere hatalmát kellett megtámogatnia, a Fidesz 2014-re megváltoztatta a Fővárosi Közgyűlés megválasztásának szabályait, majd amikor már a várhatóan újra győztes ellenzéki polgármester helyzetét kellett megnehezítenie, 2024-re visszaállította az eredetit, és újból arányossá tette a fővárosi pártlista választásának szabályait, ezzel igyekezve kilőni az újrainduló Karácsony Gergely mögül a közgyűlési többséget.
19. 2020-ban felemelték a parlamenti választáson a listaállításhoz szükséges egyéni képviselőjelöltek számát 27-ről 71-re. „Ezzel ellehetetlenítették, hogy két vagy három párt felossza egymás között az egyéni választókerületeket úgy, hogy mindegyiküknek lehessen országos listája” – fogalmazott a 24.hu-n megjelent írásában László Róbert.
20. 2022-ben a Fidesz frakcióvezetője – újból egyeztetés nélkül – benyújtott egy javaslatot az Alaptörvény tizenegyedik módosításáról, amely 2023 januárjától lépett életbe: összevonták a 2024-ben esedékes európai parlamenti és önkormányzati választást, az utóbbit előrehozva a tavaszi EP-választás idejére. Ez sokak szerint arra kényszerítette az ellenzéket, hogy egyszerre fogjon össze és induljon külön is egy választáson. László Róbert szerint viszont a választóknak ez nem okozott volna akkora gondot, mert egy önkormányzati választáson eleve voltak ellentétes logikájú választások: lásd külön megyei listák, de közös polgármesterjelöltek.
21. Az önkormányzati választáson a tízezer főnél nagyobb településeken kiegyenlítő hatású kompenzációs lista állításának szabályait is átírták 2023-ban: ötven százalékról kétharmadra emelték a lista állításához szükséges egyéni kerületi/körzeti jelöltek számát. Ez csökkentette az ellenzék mozgásterét: ha összefognak, csak egy közös listájuk lehet, különben egymás ellen is indulniuk kell az egyéni körzetekben, az összefogásban részt venni nem akaró pártok pedig így több helyen osztották meg az ellenzéki szavazatokat.
Cikkünk második részét itt tudja elolvasni.
