Magyarország előtt is nyitva áll a lehetőség, hogy öt másik, az árvíz által sújtott tagállamhoz hasonlóan kezdeményezze az Európai Bizottságnál kohéziós politikai forrásainak átcsoportosítását a károk enyhítésére. A testület kérés esetén kész megemelni az előfinanszírozás és a társfinanszírozás összegét – közölték Brüsszelben.
Minden uniós tagállam, így Magyarország is élhet azzal a lehetőséggel, hogy az elkülönített, de még nem felhasznált kohéziós politikai források terhére pénzügyi támogatásban részesüljön megemelt előfinanszírozás, illetve uniós társfinanszírozás formájában – közölte a sajtó érdeklődésére hétfőn az Európai Bizottság illetékes szóvivője, megerősítve, hogy nincs szó többletforrásról. A tagállamok a saját, felzárkóztatásra szánt pénzesborítékból átcsoportosíthatnak pénzt az árvíz okozta károk enyhítésére a tényleges károk arányában.
Ursula von der Leyen múlt csütörtökön négy térségbeli tagállam – a lengyel, a cseh, a szlovák és az osztrák – vezetőjének társaságában ellátogatott a lengyelországi Wrocławba, ahol megtekintette az árvíz elleni védekezést. Azt mondta, hogy az első becslések szerint és az érintett országok által megbecsült károk figyelembevételével körülbelül tízmilliárd euró áll rendelkezésre az ezen országok számára 2021 és 2027 között elkülönített kohéziós politikai forrásokból az öt tagállam erőfeszítéseire (az említett négy plusz Románia). A bizottság elnöke tehát nem új uniós forrásokat lengetett be, hanem azt ígérte, hogy a testület kész rugalmasan hozzájárulni az eredetileg más célokra szánt források átcsoportosításához. A rugalmasság az előlegfolyósítás és/vagy az uniós társfinanszírozás (önrész) megemelésében ölthet testet – pontosított hétfőn Stephane de Keersmaecker, a témáért felelős bizottsági szóvivő.
Ehhez kapcsolódóan: Orbán Viktor: Két nap múlva az ország fellélegezhet
Magyarország miniszterelnöke volt az egyetlen a térség árvíz sújtotta országai közül, aki nem vett részt a wrocławi találkozón, ahol a jelek szerint kollégái – nyilvánvalóan a bizottsággal folytatott előzetes egyeztetés után – már konkrét kárbecsléssel és támogatási igénnyel jelentek meg. Von der Leyen ez alapján mondta ki Lengyelországban a tízmilliárd eurós összeget, amely tehát az öt szóban forgó tagállam által becsült károk összege.
A bizottság szerint a döntés az érintett tagállamok kezében van, Brüsszel rugalmas. Ennek előfeltétele, hogy először a kormányok felmérjék az árvíz által ténylegesen okozott károkat, és ennek fényében jelezzék, hogy mennyi pénzt, illetve konkrétan honnan szeretnének átcsoportosítani az árvízkárok enyhítésére a kohéziós politikai forrásokból.
Magyarország számára jelenleg körülbelül tízmilliárd euró érhető el a kohéziós politikai pénzesborítékból. Ennek az összegnek nagyjából a kétszerese még a hazánk ellen folyó eljárások miatt blokkolva van – ezekbe a helyreállítási alap forrásai is beleszámítanak. A magyar kormány tehát az elérhető kohéziós politikai források terhére bármikor benyújthatja az átcsoportosításra, továbbá a megemelt előlegfizetésre és uniós társfinanszírozási kulcsra vonatkozó igényét.
Az illetékes szóvivő ugyanakkor nem tudott közvetlenül választ adni arra a kérdésre, hogy mennyi idő alatt állhat a tagállamok rendelkezésére a pénz. Ez ugyanis több tényezőtől, így a tagállami kormányok politikai akaratától és a szükséges becslések felmérésétől és a dosszié benyújtásának idejétől függ.
A súlyos természeti katasztrófa által sújtott uniós tagállamok az Európai Unió Szolidaritási Alapjából is igényelhetnek pénzügyi támogatást, amennyiben a közvetlen károk teljes értéke meghaladja 2011-es árakon a hárommilliárd eurót vagy az érintett ország GDP-jének 0,6 százalékát. E támogatás folyósítása azonban hosszabb időt vesz igénybe. A tagállamoknak az első károkozástól számítva tizenkét héten belül kell benyújtaniuk kérelmüket az Európai Bizottsághoz. Pozitív elbírálás esetén a bizottság javaslatot terjeszt a tanács és a parlament elé, majd jóváhagyás után a testület döntést hoz a pénz egy összegben történő átutalásáról.
