Csupán egy dolog dőlt el a tagállami pénzügyminiszterek keddi, előzőleg kulcsfontosságúnak titulált ülésén: négy aktuális kérdés, benne a magyar helyreállítási és költségvetési pénzekkel végleg összeforrott az Ukrajnának nyújtandó pénzügyi támogatás és a globális minimumadó ügyével. A patthelyzet feloldására irányuló kísérlet még a héten a jogállamifék-eljárással kezdődik.
Klasszikus patthelyzet alakult ki kedden a pénzügyminiszteri tanácsülésen az uniós források bebiztosítására törekvő magyar kormány és Ukrajnának az életmentő pénzügyi támogatás minél előbbi folyósítását céljuknak tekintő uniós partnerek között. Egyik dossziéról sem született döntés, az érdekeltek mostantól egységes csomagként tekintenek a négy témára. „Addig semmiről sem lesz megállapodás, amíg mindenről meg nem egyezünk” – szögezte le a cseh pénzügyminiszter az ülés után.
A keddi pénzügyminiszteri tanácsülés legizgalmasabb mozzanata a találkozó napirendjének meghatározása volt az informális munkareggelin, amely alapvetően arról szólt, hogy a tagállamok hogyan foglaljanak állást az Európai Bizottságnak a Magyarország ellen folyó jogállamisági feltételességi eljárás keretében előterjesztett javaslatáról és az ukrán finanszírozási csomagról. A hosszúra nyúlt reggeli vita után eldőlt, hogy a korábbi várakozásokkal ellentétben egyetlen nyitott kérdésben sem lesz döntés, tekintettel arra, hogy az asztalon lévő témák mostanra egyetlen csomaggá álltak össze.
Négy döntés, egy csomag
Zbyněk Stanjura, az ülésen elnöklő cseh pénzügyminiszter sajtóértekezletén közölte, hogy a négy (szerinte három, mert a két magyar dossziét egynek számolja) nyitott kérdés – a magyar helyreállítási terv, a magyar kohéziós támogatások felfüggesztése, a 18 milliárdos ukrán makrofinanszírozási támogatás és a globális minimumadó – mostantól egyetlen csomagot képez. Ez értelmezése szerint azt is jelenti, hogy egyikről sem lehet megállapodni mindaddig, amíg a többiről nincs megállapodás.
Miközben a csomagmegközelítés első ránézésre a dolgokat egymással összekötő magyar taktikázás sikerének látszik (az Orbán-kormány alig burkoltan az ukrán finanszírozással kötötte össze a két magyar ügyben esedékes tanácsi döntést), megfigyelők szerint Budapest nem kis kockázatot vállalt azzal, hogy a számára életbevágóan fontos helyreállítási terv tanácsi jóváhagyása is az alkufolyamat részévé vált. Aligha kaphat ugyanis a terv zöld utat az ukrán hitelfelvétel elengedése nélkül, jóllehet éppen ez lehetett a kormány célja az árukapcsolással. A pénzügyminiszterek kedden a bizottság nyomdokába lépve pozitívan értékelték a másfél év után kitárgyalt magyar tervet, de hasonlóan a többi dossziéhoz, hivatalosan nem fogadták el.
Ehhez kapcsolódóan: Tanácstalan tanács – A precedenstől tartó EU-kormányok Orbánék segítségére siethetnek
Brüsszelnek frissítenie kell az értékelését
Ha a cseh pénzügyminiszternek hinni lehet, néhány napon belül és optimális esetben már jövő héten megszülethet az alku a csomagról. A nyitólépést a folyamatban az Európai Bizottság magyar korrekciós intézkedésekről készült és végső következtetésében negatív, november 30-i értékelésének frissítése jelenti, amire a testület pénteki határidőt kapott. Még ez előtt a magyar kormánynak december 7-én jelentésben kell beszámolnia a november végi értékelés óta elfogadott új intézkedésekről.
Jól értesült források szerint az Európai Bizottságnál egyáltalán nem örülnek a felkérésnek, de jobb híján meg fognak hajolni a tanács akarata előtt, és elvégzik a frissítést. Úgy tudjuk, hogy Brüsszel bizonyos mértékben már a november 19-ig érvényes intézkedések vizsgálata során is figyelembe vette a még tervezett lépéseket, ezért nem valószínű, hogy érdemben változtatni fog a véleményén. A tanács természetesen minősített többséggel mindig módosíthatja a javaslatot. Értesülésünk szerint a bizottsági értékelés óta a kormány kétnaponta küldözgeti újabb és újabb intézkedésekről szóló jelentéseit Brüsszelbe.
A nagyköveti szinten ülésező tanács (Coreper) december 12-én, hétfőn mindennek fényében hozhatna döntést a bizottsági javaslatról. Ha megvan a szükséges támogatás, úgynevezett írásos eljárással vagy az egyik soron következő tanácsülésen hagynák jóvá a javaslatot (nem kizárhatóan továbbra is a kohéziós források felfüggesztésével, de csökkentett mértékben a javasolt hét és fél milliárdhoz képest). Ha nem sikerülne megállapodni, akkor egy rendkívüli pénzügyminiszteri tanácsülést hívhatnának össze.
Zbyněk Stanjura ugyanakkor figyelmeztetett, hogy erre, az utolsó mentsvárnak szánt pénzügyminiszteri tanácsülésre csak a jövő hét után kerülhetne sor. Diplomaták szerint ezt megelőzően december 16-án ülnének össze a nagykövetek, és hétfőn vagy kedden ülhetne össze valamilyen formában a pénzügyminiszteri tanács. Ez még beleférne az idő mind a két magyar vonatkozású procedúra (helyreállítási terv és jogállami feltételességi eljárás) szempontjából.
Mi lehet a mikuláscsomagban?
Nevük mellőzését kérő EU-források szerint a többség úgy próbálná megvásárolni a magyar kormány jóváhagyását a 18 milliárd euró összegű ukrán makrofinanszírozási támogatás közös kölcsönfelvétel útján történő biztosításához és a globális minimumadóhoz – amit különösen Franciaország tekint szívügyének –, hogy cserébe elfogadja a magyar helyreállítási tervet, és csökkenti a jogállami eljárás keretében zárolandó pénzek összegét. Hogy mennyivel, azt senki sem tudja, és e tekintetben is a bizottság naprakész értékelésére hagyatkoznának.
Miközben számos pénzügyminiszter élesen bírálta és az EU hitelessége aláásásának nevezte az ukrán támogatási csomag magyar blokkolását, lényegében mindenki elismerni kényszerült, hogy csak a csomagmegoldás nyújthat kiutat a helyzetből, egyes megfigyelők szerint nagyon hasonlatosan ahhoz, amikor Orbán Viktor 2020 végén Varsóval karöltve blokkolta a többéves költségvetési keret elfogadását.
Ehhez kapcsolódóan: Röviden, érthetően - Az Európai Bizottság magyar ügyben hozott döntései
Budapesttel vagy anélkül lesz pénz Ukrajnának
Mivel Magyarország kedden blokkolta az ukrán makrofinanszírozási javaslat elfogadását, annak is azt a részét, amely egyhangú döntést tesz szükségessé az uniós költségvetés mozgásterének garanciavállaláshoz szükséges igénybevételéhez, a cseh soros elnökség felkérte az Európai Bizottságot egy olyan alternatív megoldás kidolgozására, amely a keretköltségvetés (MFF) módosítása nélkül lehetőséget biztosítana Ukrajna finanszírozására 26 tagállam számára.
Ennek ellenére úgy tudjuk, hogy továbbra is az A tervvel számolnak az uniós partnerek, vagyis azzal, hogy Budapest végül beadja a derekát. A B terv tagállami garanciákon nyugvó pénzügyi alap felállításával vághatná át a gordiuszi csomót a magyar kormány kihagyásával. Valdis Dombrovskis bizottsági alelnök és a cseh pénzügyminiszter ugyanakkor hangsúlyozta, hogy akár az A, akár a B terv alapján járnak el, az ukrán költségvetési kiadások finanszírozását szolgáló pénzügyi támogatás (ennek havi részlete másfél milliárd euró) január elején el fog jutni Ukrajnához.
