Három kutató kapta megosztva az idei kémiai Nobel-díjat, Moungi G. Bawendi, Louis E. Brus és Alekszej I. Jekimov. A díjat a kvantumpontok felfedezéséért és előállításáért ítélték nekik. Ezek a nagyon kicsi (azaz nano-) kristályok számítanak azóta is a nanotechnológia sarokkövének.
A nanotechnológia és az anyagtudományok úttörője, Moungi G. Bawendi, Louis E. Brus és Alekszej I. Jekimov lett a 2023-as kémiai Nobel-díj győztese – adta hírül a Svéd Királyi Tudományos Akadémia.
Leegyszerűsítve: a fizikában elméleti alapon korábban is egyértelmű volt, hogy ha egyre kisebb részecskéket vizsgálunk, egy ponton túl megváltozhat az anyag tulajdonsága. A nanorészecskéknél már kvantumjelenségekkel kell számolni.
Csakhogy a nanovilág sokáig elérhetetlen volt a kutatók számára, így nem is volt különösebb értelme azon gondolkozni, mire lehetne használni – áll az indoklásban.
A nyolcvanas években sikerült végül Alekszej Jekimovnak és Louis Brusnak egymástól függetlenül létrehoznia kvantumpontokat, azaz olyan nanorészecskéket, amelyeknek tulajdonságait már a kvantumhatások adják meg.
1993-ban Moungi Bawendinek pedig a kvantumpontok kémiai előállítását sikerült megújítania. Ennek eredményeképpen szinte tökéletes részecskék jöttek létre. Ez utóbbi ahhoz kell, hogy a gyakorlatban is érdemben fel lehessen használni. Ma már megszámlálhatatlan helyen találkozhatunk ennek eredményeivel, attól a képernyőtől kezdve, amelyen most ezt olvassa, a szenzorokon és napelemeken át egészen a rákgyógyításig.
A Franciaországban született Moungi Bawendi amerikai állampolgár, a University of Chicagón doktorált, jelenleg az MIT tanára. Louis Brus Clevelandben született, a New York-i Columbia Egyetemen doktorált, jelenleg is ott kutat. Alekszej Jekimov még a Szovjetunióban született, Szentpétervárott doktorált. Korábban a New York-i Nanocrystals Technology vállalat vezető kutatója volt.
Korábbi híreink az idei Nobel-díjasokról:
