Olaf Scholz német kancellár a regionális konfliktusok leküzdésére szólította fel a balkáni vezetőket, ha előre szeretnének lépni az Európai Uniós tagság felé vezető úton Oroszország Ukrajna elleni háborúja közepette.
A hat balkáni vezető november 3-i berlini találkozóján Scholz kijelentette, hogy Szerbia, Koszovó, Bosznia, Montenegró, Észak-Macedónia és Albánia EU-tagsága mind az unió, mind pedig a pályázók érdeke.
„Oroszország brutális agresszív háborúja Ukrajna ellen arra késztet bennünket, hogy összefogjunk Európa szabadságának és biztonságának megőrzése érdekében... Legfőbb ideje leküzdeni azokat a regionális konfliktusokat, amelyek túlságosan régóta húzódnak – azokat a konfliktusokat, amelyek megosztanak benneteket, és hátráltatják országaitokat az európai úton” – mondta.
"Ezért kell megoldani a regionális konfliktusokat. Így például Szerbia és Koszovó rendezési folyamatának előre kell haladnia" - mondta Scholz a Belgrád és Pristina között a héten fellángolt feszültségekre utalva, melyek oka az a terv, hogy nem fogadják el a Szerbiában kiadott régi rendszámtáblákat és dokumentumokat Koszovó szerbek lakta részén.
Az oroszbarát Milorad Dodik boszniai szerb politikus választási győzelméről írtunk ebben a cikkben: Újraszámolták a szavazatokat, a boszniai szerb vezetőt, Dodikot hozták ki győztesnek
Koszovó és Szerbia véres háborút vívott az 1990-es évek végén, Koszovó végül 2008-ban kikiáltotta függetlenségét Szerbiától.
Belgrád – Oroszországgal, Kínával és öt EU-tagállammal együtt – nem ismeri el korábbi tartománya függetlenségét, és Pristinát a kisebbségi szerbek jogainak elnyomásával vádolja. Ők Koszovó 1,8 milliós, 90 százalékában albán lakosságának 5 százalékát teszik ki.
Ebben a cikkben a Magyar Rádió egykori haditudósítója beszélt a Szabad Európának a boszniai háborúról: „Kiszámíthatatlanul aratott a halál” - exkluzív interjú a volt haditudósítóval
A hat balkáni ország vezetői három, a szabad mozgással, az egyetemi diplomák elismerésével és a szakképesítésekkel kapcsolatos megállapodást írnak alá.
Scholz azt mondta, az EU arra is ösztönzi őket, hogy foglalkozzanak az illegális migráció, a korrupció és a szervezett bűnözés „kihívásaival”.
Különösen Szerbiát sürgették, hogy szigorítson beutazási politikáján, mivel az elmúlt hónapokban egyre több migráns próbál eljutni a gazdagabb nyugat-európai országokba a Balkánon keresztül.
