Akadálymentes mód

A legfrissebb hírek

A nyugati tisztviselők nehezen találnak megfelelő új biztonsági modellt Ukrajna számára


Többtucatnyi német gyártmányú Leopard 1 harckocsi egy hangárban a belgiumi Tournai városában 2023. elején
Többtucatnyi német gyártmányú Leopard 1 harckocsi egy hangárban a belgiumi Tournai városában 2023. elején

Hívják sündisznó- vagy izraeli modellnek is. Ez az ukrajnai háborúra alkalmazva azt jelenti, hogy elegendő fegyverzettel tennék olyan erős és ütősképes erővé az ukrán hadsereget, hogy Oroszország ne akarja megtámadni. Mi lenne ennek az ára? A NATO-tagság témájának háttérbe szorítása. Ez a gondolat egyre népszerűbb a NATO tárgyalótermeiben.

Oroszország ukrajnai inváziója a 16. hónapjába lépett, és még nem látszik a vége. A nyugati fővárosokban egyre nő a türelmetlenség, hogy meddig fog dúlni a konfliktus, meddig bírja Ukrajna, és meddig támogatják a nyugati szavazók – elsősorban az amerikaiak –, hogy milliárdokba kerülő fegyvereket küldjenek Kijevbe.

Ukrajna leghűségesebb támogatói közül néhányan Washingtonban, Brüsszelben és másutt is azt állítják, hogy a konfliktust csak Ukrajna teljes jogú NATO-tagsága oldaná meg. Ukrajna NATO-tagságának kilátásba helyezése állandó kiemelt elem a Kreml számára a II. világháború óta indult legnagyobb európai háború indokai és a Nyugattal szembeni sérelmek között.

Mi lenne tehát, ha a belátható jövőben még inkább fokoznánk a nyugati fegyverszállításokat, miközben valamiféle korlátozott biztonsági garanciát nyújtanánk Ukrajnának, és levennénk a napirendről a korai NATO-tagság kérdését?

Valahogy úgy, mint Izrael esetében.

A sündisznómodellként is emlegetett elképzelés egyre nagyobb teret nyer a NATO-központ folyosóin, ahogy a diplomaták azon agyalnak, hogyan lehetne kibogozni a konfliktust anélkül, hogy beáldoznák Ukrajnát – vagy megjutalmaznák Oroszországot az agressziójáért.

Lengyelország – Ukrajna egyik legközelibb szövetségese – elnöke támogatja az ötletet.

„Jelenleg is folynak az erről szóló megbeszélések” – közölte Andrzej Duda a The Wall Street Journalnak adott, a héten megjelent interjúban.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök elfogadta a júliusi litvániai NATO-csúcstalálkozóra szóló meghívást, és a szövetség tagjai fontolóra veszik egy új entitás, az Ukrajna–NATO Tanács létrehozását. Ez lehetővé tenné, hogy Ukrajna összehívja a tanácsot, és fenyegetés esetén segítséget kérjen – írja a lap; ez esetben az egyes tagországok, de nem a szövetség egésze nyújtana segítséget.

„A világ egyik legerősebb hadserege”

Ukrajna hadserege meghazudtolta a várakozásokat. A 2022. februári inváziót megelőzően sok külső megfigyelő arra számított, hogy az évek óta jellemző korrupció és rossz gazdálkodás miatt az oroszok gyorsan megfutamítják a gyenge ukrán erőket.

Nemcsak hogy ez nem történt meg, de Ukrajna bebizonyította a nyugati támogatóknak – nem is beszélve Oroszországról –, hogy fegyveres erői hozzáértők, motiváltak és képesek kezelni a szovjet korszakból származó, az arzenál nagy részét alkotó fegyverzetnél fejlettebb fegyvereket is.

A Kanada által Ukrajnának átadott négy Leopard 2 harckocsi közül az elsőt február 5-én szállítják Lengyelországba
A Kanada által Ukrajnának átadott négy Leopard 2 harckocsi közül az elsőt február 5-én szállítják Lengyelországba

Most, a kifinomultabb, dollármilliárdokat érő nyugati fegyverekkel megtámogatva az ukrán hadsereg még inkább bizonyította képességeit: Jevgenyij Prigozsin, Oroszország leghírhedtebb zsoldoscégének nyomdafestéket nem tűrő megjegyzéseiről ismert vezetője múlt héten úgy jellemezte Ukrajna hadseregét, mint „az egyik legerősebbet (…) a világon”.

Ha Ukrajnát még több kiképzéssel és fegyverzettel látnák el, az ország szúrósabbá válna, mint egy sündisznó – mondják az elképzelés támogatói –, ami arra késztetne egy olyan rosszindulatú ellenfelet, mint Oroszország, hogy a jövőben jól gondolja meg, meg akarja-e támadni.

„Ennek a stratégiának az a célja, hogy olyan kapcsolatot hozzon létre Oroszország és Ukrajna között, mint Izrael és Irán, Észak- és Dél-Korea vagy Kelet- és Nyugat-Németország esetében volt a hidegháború idején” – írta Lise Howard, a Georgetown Egyetem professzora és Michael O’Hanlon, a washingtoni Brookings Intézet külpolitikai kutatási igazgatója egy ebben a hónapban megjelent cikkben.

„Valószínűleg csak egy világos, elkötelezett sündisznó-stratégia lehet politikailag megvalósítható és valóban alkalmas Oroszország elrettentésére” – vélte Franz-Stefan Gady, a Stratégiai Tanulmányok Nemzetközi Intézetének (CSIS) vezető munkatársa egy május 22-én megjelent cikkében.

„Ez azt jelenti, hogy agilis és könnyített módon kell segíteni Ukrajnának az újrafegyverkezésben és a kiképzésben, ezzel biztosítani, hogy rugalmasan védekező katonai hadjáratot tudjon vívni bármilyen jövőbeni támadó orosz haderővel szemben – írta. – Ez sündisznó-stratégia kalapácsütéssel a végén.”

Ha Ukrajnát még több kiképzéssel és fegyverzettel látnánk el, az ország még „tüskésebbé” válna, mint egy sündisznó – mondják az elképzelés támogatói
Ha Ukrajnát még több kiképzéssel és fegyverzettel látnánk el, az ország még „tüskésebbé” válna, mint egy sündisznó – mondják az elképzelés támogatói

Az egyik kérdés, hogy ez önmagában elég-e – elegendő fegyvert adni Ukrajnának –, vagy más biztonsági megállapodással is párosítani kell. További kérdés, hogy egyáltalán szükség van-e rá.

A sündisznómodell „megoldás lehet, amennyiben Oroszországgal és Ukrajnával kell megegyeznünk a háború befejezéséhez – fejtette ki Kevin Ryan, az amerikai hadsereg nyugalmazott dandártábornoka, aki jelenleg a Harvard Kennedy Iskola munkatársa. – De korai lenne ezt most javasolni vagy erőltetni.”

„Az én preferenciám az lenne, hogy kezdjük el a lépéseket Ukrajnával a teljes jogú tagságra vonatkozóan – mondta. – Oroszország már most is de facto NATO-tagnak tekinti Ukrajnát. Véleményem szerint bár Ukrajna gazdaságilag és politikailag romokban hever, az európai országok közül a legjobb hadsereggel rendelkezik. Azonnali hozzáadott értéket jelentene a NATO védelméhez.”

„Amennyiben a NATO-tagság túl sok, a sündisznó-koncepció pont elég” – írta cikkében Howard és O’Hanlon, akik egy teljesen új szervezet felállítását sürgetik: egy Atlanti–Ázsiai Biztonsági Közösséget.

„Izraelizáció”

Az Egyesült Államok egyik legközelebbi szövetségese, Izrael, az évtizedek során hatalmas előnyöket szerzett fegyveres erőinek. Egy 2016-ban aláírt tízéves védelmi megállapodás 38 milliárd dolláros amerikai katonai támogatást irányzott elő.

Ez segített abban, hogy Izrael legellenségesebb szomszédjai óvakodjanak attól, hogy szembeszálljanak fegyveres erejével.

„Izrael példája valóban jó bizonyíték arra, hogy egy ilyen modell életképes – mondta Mikola Bjeljeszkov, a kijevi székhelyű, a kormány által támogatott agytröszt, a Nemzeti Stratégiai Tanulmányok Intézetének kutatója egy üzenetben. – Az embereket jobban meg lehet győzni, ha valós példákat hozunk, ahelyett hogy csak fülbe mászó frázisokat pufogtatnánk.”

„Senki sem fogja Ukrajna NATO-tagságát levenni a napirendről, még akkor sem, ha ideiglenes megállapodás születik a sündisznó-izraeli stratégiáról” – vélte.

Legyen szó sündisznóról vagy Izraelről, vannak, akik szkeptikusan tekintenek az ötletre.

„Az izraeli hasonlattal az a probléma, hogy Izrael egy nukleáris állam egy nem nukleáris környezetben, míg Ukrajna egy nem nukleáris állam a világ legnagyobb atomhatalmának szomszédjaként” – fejtette ki Jana Puglierin, az Európai Külkapcsolati Tanács (ECFR) berlini irodájának igazgatója.

„Az ukrán hadsereg hagyományos korszerűsítése önmagában ezért nem elegendő, mivel nem védi meg Ukrajnát a nukleáris zsarolással szemben” – írta e-mailjében.

Ukrajna 1994-ben a budapesti memorandum néven ismert megállapodás értelmében lemondott a területén lévő atomfegyverekről, cserébe az Egyesült Államok, Nagy-Britannia – és Oroszország – biztonsági garanciáiért.

A másik probléma az izraeli modellel – fejtette ki Rajan Menon, a Defense Priorities, egy washingtoni agytröszt stratégiai programjának igazgatója –, hogy Izrael határainak esetében valójában nincs jelentős hagyományos fenyegetés.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök (jobbra) és Jens Stoltenberg NATO-főtitkár április 20-án Kijevben. Zelenszkij elfogadta a meghívást a júliusban Litvániában tartandó NATO-csúcstalálkozóra
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök (jobbra) és Jens Stoltenberg NATO-főtitkár április 20-án Kijevben. Zelenszkij elfogadta a meghívást a júliusban Litvániában tartandó NATO-csúcstalálkozóra

„Az ukránok estében? Van egy szomszédjuk, akivel közös a határuk, aki sokkal erősebb náluk – mondta. – Izrael estében ilyenről szó sincs.”

Bronzérem?

Kijevben az ukrán tisztviselők tisztában vannak a Washingtonban, Brüsszelben és másutt is keringő ötlettel – közölte a Kijevben tartózkodó Menon.

„Nincs nagy lelkesedés az ötlet iránt, mert mint tudjuk, az első számú prioritás a NATO-tagság” – mondta.

A NATO-tagság ajtaját egy 2008 áprilisában Bukarestben tartott, nagy vitákat kiváltó csúcstalálkozón nyitották meg. Ukrajnának és Georgiának – egy másik országnak, amelyet Oroszország a történelmi befolyási övezetéhez tartozónak tekint – határozatlan idejű, a kritikusok szerint túlságosan homályos ígéretet tettek arra, hogy idővel csatlakozhatnak a szövetséghez. A döntés nem tartalmazott hivatalos meghívást, azaz tagsági akciótervet (MAP). Oroszország négy hónappal később megtámadta Georgiát.

Az Egyesült Államok által szállított HIMARS többszörös hordozórakéta-rendszerek Zaporizzsja közelében 2022 júliusában
Az Egyesült Államok által szállított HIMARS többszörös hordozórakéta-rendszerek Zaporizzsja közelében 2022 júliusában

Egyes külpolitikai szakértők és történészek szerint egyenes út vezetett a bukaresti döntéstől Vlagyimir Putyin orosz elnök Ukrajna lerohanására vonatkozó döntéséig.

2021-ben, az Ukrajnával szembeni növekvő fenyegetések közepette a Kreml bejelentette, hogy Ukrajna NATO-tagsága vörös vonalat jelent, és megpróbálta meggyőzni a Nyugatot, hogy egyszer s mindenkorra zárja ki.

Menon szerint az ukránok számára a másodlagos preferencia a biztonsági garancia megszerzése – kötelezettségvállalás arra, hogy Ukrajna segítségére sietnek, ami valamivel kevesebb, mint a NATO teljes elkötelezettsége és a szervezet 5. cikkelye, a szövetség legfőbb rendelkezése, amely kimondja, hogy az egyik tag elleni támadás az összes tag elleni támadásnak minősül.

„Úgy tekintenek a sündisznó-stratégiára, mint amely felpezsdítheti a kérdésről folyó vitát, és akár az első opció, a NATO-tagság, akár a második, a biztonsági garancia félretételéhez vezethet” – fejtette ki.

Ám szerinte az ukránok nem kezdték komolyan mérlegelni, mivel járna a sündisznómodell, „szerintem az a meggyőződésük, hogy kijár nekik a NATO-tagság”.

„A sündisznó-stratégia a bronzérmük, ha egyáltalán az – mondta. – Néhányan azt mondanák, hogy ez nem is érem. Talán még azt is mondanák, hogy nem elégséges ahhoz, hogy elrettentse Putyint.”

Mike Eckel írása.
XS
SM
MD
LG