Vlagyimir Putyin kormánya évek óta folytat háborút a másként gondolkodók ellen Oroszországban – ezeket az erőfeszítéseket fokozta azóta, hogy a Kreml februárban megindította Ukrajna elleni hatalmas invázióját. Egyes oroszok azonban a közösségi média révén küzdenek a propaganda és a megfélemlítés ellen.
Elkeserítő tud lenni a független orosz újságírók élete a Vlagyimir Putyin elnök kormánya által bevezetett de facto háborús cenzúra körülményei között.
„Vannak kétségbeejtő pillanatok – ismerte el Anna Zsukova, aki a permi 36.6 Telegram-csatorna főszerkesztője. – Amikor azt látod, hogy napi 12 órát dolgozol, és mégsem tudsz semmit tenni a háború megállításáért vagy azért, hogy valóban változtass valamit.”
„Másrészt látom azt is, hogy a permi régióban több tízezer ember van, aki ellenzi a háborút. Ha abbahagyjuk a munkánkat, magukra maradnak, nem tudnak cenzúrázatlan információkhoz jutni.”
Putyin kormánya évek óta harcol az ellenvélemények ellen. Ez az elnyomás fokozódott a február 24-én indított, minden alapot nélkülöző ukrajnai inváziót megelőző hónapokban. Azóta új törvények kriminalizálták az olyan információk terjesztését, amelyek állítólag „lejáratják az Orosz Föderáció fegyveres erőit”. Több mint háromszáz büntetőügyet indítottak e törvény alapján, valamint több mint ötezer közigazgatási eljárást, amelyek rövid börtönbüntetéssel vagy súlyos pénzbírsággal végződtek – közölte az OVD-Info, amely figyelemmel kíséri az oroszországi elnyomást. A csoport jelentése szerint a februári invázió óta legalább 19.443 embert vettek őrizetbe a hatóságok a háború elleni fellépés vagy nyilatkozatok miatt.
„Néha a most zajló katasztrófa mértéke súlyosan nyomaszt minket – mondta az Akbuzat Telegram-csatorna egyik alapítója, aki tartva, a következményektől, kérte, hogy ne nevezzük meg. Az Akbuzat a közép-oroszországi Baskíria régió eseményeiről tudósít, különösen arról, hogy a háború hogyan érinti az ott élő embereket. – De ez nem ok arra, hogy feltartsuk a kezünket, és feladjuk. Ez ok arra, hogy összeszedjük az erőnket, és továbbhaladjunk. Apró lépésekkel teszünk meg egy hosszú utat.”
Az orosz kormány letartóztatási hulláma nyomán több tucat független, közösségi médián alapuló információs projekt indult el, amelyek többségét olyan újságírók vagy aktivisták irányítják, akik a bebörtönzés veszélye miatt elmenekültek az országból. A Szabad Európának adott interjúkban elmondták, hogy elsősorban a lelkiismeretük motiválta őket, és hogy legfőbb küldetésük, hogy az oroszok ne maradjanak egyedül a háborút támogató állami propaganda hatalmas áradatával szemben.
Szemtől szemben
A Razvorot (Fordulat vagy Visszafordítás) YouTube-csatornát Anton Rubin és Darja Litvisko újságíró vezeti a közép-volgai Szamara városából. A páros korábban a liberális Eho Moszkvi rádió reggeli műsorát vezette a városban. Ezt márciusban leállították, mert a rádió nem volt hajlandó eleget tenni a háborúval kapcsolatos kormányzati cenzúrának.
„Mindent bezártak, mi pedig vákuumban maradtunk – mondta Rubin a Szabad Európa Idel.Realities szerkesztőségének. – Úgy döntöttünk, hogy folytatjuk a munkánkat, és folytatjuk is, de az interneten keresztül.”
A kezdeti, kisszámú közönség nem zavarta őket. „Leginkább magunk miatt kezdtük el – ismerte el Rubin. – Ez egyfajta pszichoterápia volt.”
Más újítások mellett a Razvorot létrehozta a Szemtől szemben című heti műsort, amely a háborúról tudósít – a háború által közvetlenül érintett emberekkel folytatott mélyebb beszélgetéseken keresztül.
„Eleinte, amikor a háborúról beszéltünk, nem ismertük az azt belülről átélők nézőpontját – emlékezett vissza Rubin. – A kollektív bűntudat és tehetetlenség érzését tapasztaltuk, ezért úgy döntöttünk, hogy olyan emberekkel beszélgetünk, akik ott vannak Ukrajnában. Elkezdtünk közvetlenül azok szemébe nézni, akik hajlandók voltak beszélni velünk – és szörnyű szégyenérzetet tapasztaltunk.”
„Megtudtuk, hogyan értesültek a háborúról, hogyan reagáltak Kijev bombázására – mondta el. – Beszéltünk olyan emberekkel, akik megszállás alatt éltek, akik fogságba estek, akik a kitelepítetteknek segítettek. A legkülönfélébb emberekkel. Folytatjuk a projektet, bár nehéz, mert az ukránok egyre kevésbé hajlandók beszélni az oroszokkal. Emellett technikailag is elég nehézzé vált az ottani áramszünetek miatt.”
Az elmúlt hetekben az energiahálózat és más polgári infrastruktúrák elleni orosz légitámadások miatt Ukrajna-szerte széleskörűen leállt az áram-, fűtés- és vízellátás.
A csatorna rendszeresen beszámol a támadásokban használt orosz rakéták és drónok számáról, becsléseket ad arról, hogy ezek mennyibe kerültek, és összehasonlítja azzal, mit lehetett volna ugyanennyi pénzért vásárolni Szamara lakosainak.
„Ha ezt a pénzt a gazdaságba és az oktatásba fektették volna, akkor öt vagy tíz év múlva hatalmas változások történtek volna, és gyermekeink virágzó társadalomban élhetnének” – mondta Rubin. – Ehelyett jóvátételt kell majd fizetnünk. A háború elveszi a jelenünket és a jövőnket.”
„Figyelembe véve azt is, hogy a propagandisták hogyan vezetik a háborút, még a múltunkat is elveszik” – tette hozzá, utalva az állam azon törekvéseire, hogy a média, a kultúra és az oktatás ellenőrzése révén az orosz történelem leegyszerűsített, ultrapatrióta változatát erőltesse rájuk.
Navalnij csapata elnyomva, de nem elhallgattatva
A Perm 36.6 Telegram- és YouTube-csatornát 2021 nyarán hozták létre Alekszej Navalnij bebörtönzött ellenzéki politikus mozgalma betiltott permi ágának aktivistái. Bár Oroszországon kívülre költöztek, kötelességüknek érezték, hogy továbbra is kapcsolatban maradjanak Permmel, ahol az összes helyi médiumot a regionális kormányzó ellenőrzi.
„Úgy döntöttünk, hogy elmondjuk az embereknek azokat a dolgokat, amelyeket az állami televízió nem mond el nekik” – fejtette ki Zsukova, a szerkesztő.
Az invázió után a csatorna megújította tevékenységét, és napi húsz-harminc posztot közölt a háborúról és a Permi területnek okozott károkról, amelyek többek között a Moszkva agressziójára válaszul Oroszország ellen bevezetett, példátlan nyugati szankciók következményei. A csatorna legnépszerűbb posztjai közé tartozott a Miért nincs ruhája a hadseregnek? és a Hogyan védik fiaikat az Egységes Oroszország tagjai? című.
Beszámoltak a Permi területen mozgósított katonák zendüléseiről is.
Navalnij betiltott szervezetének maradványaiból alakult ki a Dühös Csuvasföld nevű Telegram-csatorna is. Szemjon Kocskin aktivista, miután állami nyomás miatt elmenekült Oroszországból, eredetileg apolitikus helyi hírcsatornaként hozta létre a projektet a közép-oroszországi Csuvasföld régió számára.
„De az invázió után egy hónapig ugyanúgy dolgoztunk tovább, és rájöttünk, hogy többet kell tennünk – emlékezett vissza Kocskin. – Ha nem írnánk arról, mi történik Ukrajnában, a közönségünk elkezdne hinni az állami propagandának, és elveszítenénk őket. Összefoglalva, a körülmények háborúellenes projektté tették ezt.”
A csatorna a régióból származó mozgósított katonák és családjuk problémáiról közölt anyagokat, valamint saját kutatásaik, illetve az olvasóktól és más forrásokból származó tippek alapján listákat a megölt katonákról. Bár nyugati források becslése szerint Oroszország 20-25 ezer katonát vesztett Ukrajnában, a Kreml csak 5937 halottat ismer el. Ezt a számot szeptemberben hozták nyilvánosságra.
„Beszámoltunk egy faluról, ahol egy megölt helyi lakosnak emléktáblát állítottak, amelyen hősként írták le – mondta Kocskin. – A publikálás után hallottunk a helyiekről, akik elmondták, hogy a férfi a Wagner magánzsoldos cégnél szolgált, és a börtönből szervezték be. Rossz tanuló volt, tanárai és iskolatársai nem kedvelték. De most hős.”
Kocskin még mindig nehezen hiszi el, hogy ilyen háború megtörténhet manapság. „Még meglepőbb, hogy az emberek támogatják – mondta. – Ennek a csatornának a fő munkáját abban látom, hogy az ilyen emberek száma csökkenjen, felnyissuk a szemüket.”
Dmitrij Cibirjov, Navalnij egy másik korábbi munkatársa a szaratovi régióból, létrehozott egy Telegram-csatornát Onyi Za Vojnu! (Ők a háborúért vannak!) címmel, amely megnevezi és megszégyeníti azokat a tanárokat és iskolaigazgatókat, akik iskolásokat vonnak be háborúpárti tevékenységekbe, ami technikailag az orosz oktatási törvény megsértésének minősül.
A csatornát Oroszországon kívülről működteti.
„Ezen iskolák száma folyamatosan növekszik – mondta Cibirjov. – Korábban nagyon kellett keresni, hogy találjunk valamit, de most már szinte mindenhol jelen van a propaganda.”
Bár Cibirjov szerint csatornája afféle „lusztrációs lista”, amely a háború befejezése után is értékes lehet, azt is elmondta, hogy tud olyan tanárokról, akik „aktívan szabotálják” a háborúpárti projekteket.
„A példájuk azt mutatja, hogy egy érett és épeszű ember képes önálló döntést hozni, és nem kényszeríti a gyerekeket arra, hogy műanyag puskával a kezükben álljanak őrt az emléktáblák mellett” – fejtette ki.
„Igyekszik életeket menteni”
Az Akbuzat Telegram-csatorna, amely Baskíria régiójára összpontosít, és orosz és baskír nyelven is posztol, afféle második generációs médiaprojekt.
Az alkotók, akik az üldöztetéstől való félelem miatt személyazonosságuk elhallgatását kérték, a Szvobodnaja Burjátyija (Szabad Burjátföld) nevű polgári csoporttól merítettek ihletet, amely számos, a régióból származó katonának segített otthagyni a háborút, és hazatérni.
„Úgy döntöttünk, hogy létrehozunk egy hasonló mozgalmat, hogy segítsük térségünk katonáit, elsősorban jogi segítségnyújtás révén” – mondta a Szabad Európának a csatorna egyik alapítója, aki névtelenséget kért. Kezdetben a csatorna a baskír szerződéses katonáknak segített, hogy felmondhassák szerződésüket. Miután Putyin úgy változtatta meg a törvényt, hogy ez szinte lehetetlenné vált, a csatorna áthelyezte a hangsúlyt a szeptember 21-én bejelentett katonai mozgósítás során behívott férfiak megsegítésére.
„Rengeteg dezinformáció kereng – mondta a forrás. – Propaganda. Etikátlan ügyvédek és újságírók. Mi megpróbálunk ez ellen küzdeni, és reméljük, hogy mivel mi magunk is baskíriaiak vagyunk, az emberek jobban bíznak majd az információinkban, és jobban meg tudják majd védeni a jogaikat.”
A csatorna legjelentősebb sikerét októberben érte el, amikor nyilvánosságra hozta Ahmet Abubakirov, a több mint 260.000 lakosú Szterlitamak város egyetlen gyermeksebészének ügyét. Az orvost október 25-én mozgósították, de miután az Akbuzat beszámolt az esetéről, és közfelháborodást váltott ki, felmentették a szolgálat alól, és engedélyezték, hogy folytassa a praxisát.
„Igyekszünk életeket menteni – mondta a csatorna társalapítója a Szabad Európának. – Megpróbálunk alternatív információforrás lenni, többek között baskír nyelven is. Igyekszünk szembeszállni az állami propagandával, és legyőzni a tehetetlenség érzését. Azt tesszük, amit tennünk kell és amit tehetünk.”
