Belgrád egyik központi terén többtucatnyi orosz gyűlt össze a közelmúltban. A tiltakozók hazájuk politikai foglyainak fényképét magasba tartva ítélték el Vlagyimir Putyin elnök ukrajnai háborúját, viszont a tér túloldalán egy óriásplakát hirdeti az orosz propagandacsatornát, a Russia Todayt (RT). Íme a mai Szerbia kettőssége, amikor a máshol páriának tartott oroszokról van szó.
A plakát azért díszeleg Belgrád prominens helyén, mert az RT online hírportált indított az országban, miközben Európában máshol betiltották. De Belgrádban nem csak ők jelenítik meg a Kreml-barát vonalat: a félmeztelen Putyin portréi szuvenírpólókat és -kávésbögréket díszítenek, a házfalakra festve is feltűnnek.
Ezek az ellentmondásos képek érzékeltetik az Oroszország és Szerbia közötti bonyolult és összetett kapcsolatot.
A szláv és döntően ortodox vallású Szerbia Moszkva legközelebbi szövetségese Európában (leszámítva Belaruszt). A két országot történelmi, vallási és kulturális kapcsolatok kötik össze, amelyeket a Kreml politikai befolyásolási kampányai is erősítenek. Oroszország támogatja Szerbia területi igényét egykori tartománya, Koszovó kérdésében, amely 2008-ban nyugati támogatással kikiáltotta függetlenségét. Moszkva soha nem ismerte el Koszovót, közben pedig szerbek már a mostani ukrajnai háború előtt is harcoltak a Donbászban a Moszkva-barát lázadók oldalán. A 2022-es invázió után Szerbia elutasította, hogy csatlakozzon a Moszkvával szembeni szankciókhoz.
Szerbia ugyanakkor be akar lépni az Európai Unióba. A populista Aleksandar Vučić elnök elítélte az inváziót, és mintegy kétszázezer orosz özönlött az országba tavaly, akik közül sokan új életet keresnek a Kreml elnyomásától mentes, testvéri országban.
„Itt, Belgrádban nem fogadnak minket ellenségesen, és ez sokat jelent” – mondta Anasztászia Gyemidova, aki három hónapja érkezett Moszkvából a balkáni országba. (Más államokban – például Lengyelországban és a balti államokban még a rendszerellenes oroszokat sem szívelik, távozásra kényszerítették az orosz ellenzéki Dozsgy TV-t is.)
„Sok szerb emberrel beszéltem, és külföldiekkel is. Amikor megkérdezik, hogy mit csinálunk itt, azt mondom: Putyin ellen és a demokratikus Oroszországért vagyunk, és nyilvánvalóan ellenezzük az ukrajnai háborút” – nyilatkozta a nő az Associated Pressnek (AP).
Mások azt mondják, azért menekültek el, hogy elkerüljék a katonai behívót, vagy azért, mert a nyugati szankciók megbénították a vállalkozásukat vagy elvették a munkájukat.
Ennek eredményeképpen a mintegy kétmilliós Belgrádban mindenütt lehet orosz szót hallani, orosz tulajdonú éttermek és bárok nyíltak. Gombamód elszaporodtak az orosz magánvállalkozások, különösen az IT-szektorban. A beözönlők miatt az ingatlanok ára az egekbe szökött.
Bő száz év után ismét menekült oroszok Belgrádban
Ez egyeseket az 1917-es bolsevik forradalom elől menekülő oroszok hullámára emlékezteti, akik közül sokan Szerbiában maradtak, és nyomot hagytak Szerbia kultúráján és művészetén.
Ezek a modern oroszok azonban fenntartják a kapcsolatot szülőföldjükkel, beleértve a pénzügyit – nyilatkozta Alekszej Tyimofejev történész. Ellentétben elődeikkel a szankciók miatt nem mehetnek tovább Nyugatra, és továbbra is vízumra van szükségük ahhoz, hogy Európa gazdagabb országaiba utazhassanak – fejtette ki.
„Nem választották az országot; azért jöttek ide, mert ez az egyetlen, amelyik befogadta őket” – tette hozzá Tyimofejev.
Az újonnan érkezők azt mondják, hogy az olyan médiumokon keresztül, mint az RT, még mindig érzik Moszkva erős befolyását, különösen a szerbek Putyin iránti lelkesedését.
Petar Nyikitin orosz aktivista „összehangolt propaganda-erőfeszítésnek” hívja ezt.
Jobban szeretik Putyint, mint a saját állampolgárai
Nyikitin először a kétezres évek elején érkezett Szerbiába. Akkoriban „ez a csodálat az orosz kormány iránt sokkal marginálisabb volt (…) láttam, ahogy exponenciálisan növekszik” – mondta.
Azok az oroszok, „akik nemrég érkeztek, korábban nem sokat tudtak Szerbiáról. Igen, sokan közülük azt mondták, hogy teljesen megdöbbentek, amikor meglátták ezt a bálványozást, különösen Putyin iránt, és az Oroszországról alkotott képet, amely teljesen elszakadt a valóságtól” – mondta Nyikitin.
Moszkva azzal táplálta a hangulatot az oroszbarát médiában, hogy a kilencvenes években, Jugoszlávia felbomlását követően a Nyugattal szembeni szerb haragot erősítette Koszovó miatt (illetve a Balkán lett a nyugati és amerikai befolyás elleni egyik ütközőzóna számára). A Szerbia és Koszovó közötti vita az 1998–99-es háború óta feszültség forrása. Az offenzíva akkor ért véget, amikor a NATO bombázása arra kényszerítette Szerbiát, hogy a koszovói albán szeparatisták és civilek elleni véres leszámolást követően kivonuljon egykori tartományából.
Szerbia elutasítja Koszovó függetlenségi nyilatkozatát, és ezt Moszkva támogatja – ez az egyik oka annak, hogy Belgrád baráti kapcsolatokat ápol Putyinnal, és nem csatlakozik a nyugati szankciókhoz.
Belgrád támogatja az egységes Ukrajnát, mert azzal Koszovóra utalhat
Vučić bírálta ugyan az ukrajnai inváziót, de sajátosan balkáni módon fogalmazott.
„Támogatjuk Ukrajna területi integritását, ahogy Szerbia területi integritását is – mondta múlt hónapban a davosi Világgazdasági Fórumon. – Szóval (…) azt kérdezik tőlem, hogy a Krím Ukrajna vagy Oroszország része-e. Igen, Ukrajna része. A Donbász Ukrajna része. Ha minket kérdeznek.”
Országa „ragaszkodni fog ehhez, és mi hűségesebbek leszünk az ENSZ-tagállamok területi integritásához, mint sokan mások, akik megváltoztatták álláspontjukat Szerbia területi integritásával kapcsolatban” – tette hozzá Vučić, utalva arra, hogy Washington és más országok támogatták Koszovó függetlenségét – azaz kiszakadását Szerbiából.
Nyugati tisztviselők fokozták a nyomást Vučićra, hogy határozottan forduljon el Moszkvától, ha Szerbia csatlakozni akar az EU-hoz. Attól tartanak, hogy Oroszország szerb bizalmasai révén bajt kavarhat a Balkánon, hogy elterelje a nemzetközi figyelem egy részét Ukrajnáról.
A közelmúltban a Wagner orosz katonai magáncég hirdetéseket adott fel az RT szerb nyelvű csatornáján, amelyekben szerbeket toborzott az ukrajnai harcokhoz. A szerbek számára illegális az országon kívüli konfliktusokban való részvétel, bár körülbelül egytucatnyian csatlakoztak az Oroszország által támogatott kelet-ukrajnai szakadárokhoz, miután 2014-ben harcok törtek ki. (Egyikükről, Dejan Berić mesterlövészről a Nyugaton nézhető Amazon Prime csatornán futott egy dokumentumfilm.)
A Putyinhoz kötődő Jevgenyij Prigozsin oligarcha tulajdonában lévő Wagner kiemelkedő és aktív szerepet vállalt Ukrajnában, és több afrikai országba is küldött zsoldosokat. Múlt hónapban Derek Chollet, az amerikai külügyminisztérium tanácsosa megbeszélést folytatott Vučićcsal, hogy kifejezze aggodalmát a Wagner szerbiai tevékenysége miatt.
Amikor a szerbek fenyegetik az oroszokat
Nyikitin orosz aktivista, aki az Orosz Demokratikus Közösség nevű csoport létrehozója, egy szerb ügyvéddel közösen pert indított a zsoldoscsoport kivizsgálását követelve. Ez a Wagnerrel és Moszkvával szoros kapcsolatban álló jobboldali szerb szervezetek részéről a liberálisabb oroszok elleni fenyegetések növekedéséhez vezetett.
„A fenyegetések, amelyeket közvetlenül és e-mailben kapok, elég gondosan vannak megfogalmazva – elég nyilvánvalók – mondta Nyikitin. – A »Takarodj Szerbiából« felszólítástól kezdve a családomat érintő nagyon obszcén sértésekig terjednek, valamint burkolt fenyegetések, hogy hamarosan olyan emberekkel fogok találkozni, akik meghaltak.”
Nyikitin szerint Szerbiában élő liberálisabb gondolkodású honfitársai igyekeznek megmutatni, hogy nem támogatják Putyin háborúját vagy az ellenzéki csoportok otthoni elnyomását.
„Nagyon nyíltan akarunk beszélni arról, hogy kik vagyunk és miért valljuk azokat a nézeteket, amelyeket vallunk” – mondta.
Artyom, egy 33 éves szentpétervári webfejlesztő elmondta, hogy feleségével és két háziállatával nem sokkal a háború február 24-i kezdete után menekült Szerbiába. Azzal a feltétellel beszélt az AP-vel, hogy vezetéknevét biztonsági okokból nem fedik fel.
Egy belgrádi bárban kért találkozót, amely a liberálisabb oroszok nem hivatalos központja – ahol a wifijelszó „Nowar2402” (Nemaháborúra2402) –, és elmondta, hogy online segélyakciókkal támogatja a Szerbiában élő ukrán menekülteket, és információkkal segít abban, hogy miképp kezdjenek új életet.
Oroszország elhagyása „egyfajta tiltakozás volt, mert egyáltalán nem értettem egyet a háborúval – fejtette ki Artyom. – A háború számomra nem válasz semmilyen konfliktusra vagy bármire.”
