Tobias Billström reményének adott hangot, hogy az ankarai parlament októberben kezdődő, őszi ülésszakán végre jóváhagyja hazája belépését az észak-atlanti katonai szövetségbe, ahogy júliusban megállapodtak Recep Tayyip Erdoğan török elnökkel.
Stockholm nem kapott semmiféle olyan jelzést a nyár folyamán ebben a kérdésben, hogy ne lenne érvényes a vilniusi nyilatkozat – hangsúlyozta a svéd külügyminiszter, miután az amerikai törvényhozás egyes tagjait fogadta hivatalában.
A hagyományosan semlegesnek számító Svédország és Finnország már több mint egy éve, 2022. május 18-án benyújtotta NATO-csatlakozási kérelmét az Ukrajna elleni orosz agresszió hatására. Finnország azóta – hosszú huzavona árán – tag lett, Svédország még mindig várja, hogy az ankarai és a budapesti parlament jóváhagyja felvételét.
Ehhez kapcsolódóan: Erdoğan Nyugat felé tekint; mit jelent ez Putyin számára?
Idén nyáron hosszú tárgyalásokat követően a török államfő bejelentette, hogy nem blokkolja tovább a skandináv állam csatlakozását, és a parlament elé fogja terjeszteni a ratifikációt, amikor a képviselő-testület a nyári szünet után, októberben ismét összeül.
Szakértők szerint azonban még ez sem jelent garanciát arra, hogy Stockholm valóban meg fogja kapni ekkor a zöld jelzést.
Ehhez kapcsolódóan: Svéd NATO-csatlakozás: a Fidesz–KDNP nem ment el a rendkívüli ülésre
Billström kiemelte, hogy az ankarai kormány ígéretet tett a gyors jóváhagyásra. „Úgy gondolom, hogy ez magáért beszél. Ez azt jelenti, hogy Törökország kormánya elkötelezett a ratifikáció mellett” – húzta alá.
A török vezetés azt hangoztatja, hogy határozottabb fellépést szeretne látni a svéd hatóságok részéről az Ankara által terrorszervezetnek minősített Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) ott élő tagjaival szemben.
Hozzájárul a feszültséghez, hogy több tüntetést is tartottak Svédországban, amelyeken Koránt égettek.
A magyar kormány többször leszögezte, hogy nem hazánk fogja utolsóként jóváhagyni a NATO újabb bővítését.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter augusztus 20-án arról számolt be, hogy az aznapi magyar–török csúcstalálkozón szóba került ez az ügy is. Emlékeztetett rá, hogy a magyar és a török parlament is nyári szünetet tart, így ősszel válhat újra aktuálissá a napirendre vétel kérdése.
„Abban maradtunk, hogy folyamatos egyeztetésben és kapcsolatban maradunk, tájékoztatjuk egymást a nemzeti parlamenti eljárások állásáról, illetve folyamatairól” – mondta.
