A 2021. augusztusi hatalomátvétel óta a tálibok egyik fő célja az afganisztáni oktatási rendszer átalakítása. Október óta ez a feladat Nida Mohammad Nadimra, egy keményvonalas imámra hárul, akit felsőoktatási miniszternek neveztek ki.
Nadim, aki volt kormányzó és katonai parancsnok, megesküdött, hogy gyökerestől kiirtja a modern világi oktatás minden formáját, amely Afganisztánban virágzott, miután az Egyesült Államok vezette invázió 2001-ben megdöntötte a tálibok első rendszerét. Azt is értésre adta, hogy ellenzi a lányok és nők oktatását, mert az „iszlámellenes”, és „az afgán értékrenddel ellenkező”.
Hozzászólásai vitát és találgatásokat váltottak ki arról, hogy a tálibok a női oktatás további korlátozását tervezik.
Azt már megtiltották, hogy a lányok középiskolába járjanak, nemi szegregációt és új öltözködési szabályokat vezettek be az egyetemeken. Számos egyetemi képzésről is kitiltották a nőket.
Megfogadták, hogy felülvizsgálják a nemzeti tantervet, és nyilvánosságra hozták tervüket, hogy medreszék – vallási szemináriumok – hatalmas hálózatát építik ki az ország 34 tartományában.
„Kicsapongás és obszcenitás”
Kinevezése óta Nadim eltörölte az afganisztáni állami egyetemek szabályozásával és felügyeletével megbízott minisztérium összes szabályát és jogosítványát, emellett képzetlen tálib harcosokat nevezett ki tisztviselőnek és tanárnak az egyetemeken.
Nadim december 4-én a nyugati Herát városában tartott beszédében azt mondta, „tiszteletlenség” lenne, ha a táliboknak vizsgát kellene tenniük tudományos képesítésük megállapításához. Azt hangoztatta, hogy egy tálib harcos bizonyítványa az általa felrobbantott „bombák száma”.
Novemberben Nadim keményen bírálta Amanullah Hánt, Afganisztán egykori reformer királyát is, akit széles körben nemzeti hősként tartanak számon, amiért a XX. század elején visszaszerezte az ország függetlenségét Nagy-Britanniától, és lépéseket tett Afganisztán modernizálására.
Nadim azzal vádolta az uralkodót, hogy a húszas években a női oktatás előmozdításával „a kicsapongás és az obszcenitás receptjét hozta el idegen országokból”. Azt állította, hogy „a nők oktatása ütközik az iszlámmal és az afgán értékekkel”.
„Rossz ómen”
Megfigyelők szerint Nadim kinevezése és felemelkedése a tálib hierarchiában azt sugallja, hogy a militáns csoport a nők oktatásának általános betiltását tervezi, ahogy első, 1996 és 2001 közötti kormányzása során tette.
„Kinevezése a felsőoktatási minisztériumba rossz ómen” – mondta egy kabuli elemző, aki a megtorlástól való félelmében névtelenül nyilatkozott a Szabad Európának.
Nadimot a tálibok legfelsőbb vezetője, Haibatullah Ahundzáda molla nevezte ki, aki kimondja a végső szót a klerikális vezetésű rendszerben. Megfigyelők szerint Ahundzáda még keményebb irányba tereli a tálibokat.
A kabuli elemző szerint Nadim tagja a tálib imámok tanácsának, akik a csoport tavalyi hatalomátvétele óta Ahundzáda tanácsadói.
Szami Júszafzai veterán afgán újságíró és kommentátor, aki nyomon követte a tálibokat a kilencvenes évekbeli megjelenésük óta, elmondta, hogy Nadim megszerettette magát Ahundzádával azzal, hogy végrehajtotta a parancsait és elképzeléseit.
„Jó katonaként viselkedik, és engedelmeskedik a parancsoknak – mondta Júszafzai. – Csak a keményvonalas tálib vezetők kedvében akar járni, akik a nők oktatásának teljes betiltását szorgalmazzák.”
Egy drámai, utolsó pillanatban hozott döntéssel a tálibok visszaléptek azon ígéretüktől, hogy márciusban újranyitják a középiskolákat Afganisztánban, kiemelve a csoporton belüli megosztottságot. Megfigyelők szerint Ahundzáda valószínűleg azért csinált hátraarcot, hogy megnyugtassa a tálib ultrakonzervatívokat, akik hevesen ellenzik a női oktatás minden formáját.
„Félelem a vezetőiktől”
A vélhetően negyvenes éveiben járó Nadim az Egyesült Államok vezette invázió után medreszét hozott létre Kandahár déli tartományában. Később csatlakozott a tálibokhoz, és tagja lett a csoport katonai bizottságának Kandahárban.
Nadim elnyerte az al-Hadit sejk címet, amely Mohamed próféta mondásainak legkiválóbb kutatóit illeti meg.
Megfigyelők azt mondták, hogy Nadim vallási státusza megszerettette őt Ahundzádával, aki ugyanilyen címmel rendelkezik, és akit a tálibok tudósként és jogászként tisztelnek.
A tálib hatalomátvétel után Nadimot a keleti Nangarhar tartomány kormányzójává nevezték ki. A februári átalakítást követően megszerezte a fővárost is magában foglaló Kabul tartomány hőn áhított kormányzói tisztét.
Egy, a tálibok belpolitikáját ismerő forrás azt mondta a Szabad Európának, hogy Nadim az Ahundzádához közel álló erős ultrakonzervatív imámokhoz csatlakozott. Köztük van Abdul Hakim Hakkáni, a tálibok főbírója, Mohammad Halid Hakkáni, az erények előmozdításáért és a bűnmegelőzésért felelős minisztérium vezetője, valamint Habibullah Aga oktatási miniszter.
A forrás szerint Nadim elődje, Abdul Baki Hakkáni feldühítette az ultrakonzervatívokat azzal, hogy engedélyezte a nők egyetemi tanulmányait.
A forrás szerint az, hogy Nadim ellenzi a női oktatást, feldühített néhány pragmatikusabb tálibot, akik attól tartanak, hogy a csoport lányokra és nőkre vonatkozó korlátozásai megakadályozzák őket abban, hogy nemzetközi elismerést és segélyeket szerezzenek.
„De képtelenek kinyitni a szájukat, mert félnek a vezetőiktől” – mondta a forrás.
