A Tisza Párt kivételével most nem érdekelte a pártokat a civil szavazatszámlálók delegálása

A 2022-es parlamenti választások előtt komoly kampány indult a civilek toborzására a szavazatszámláló bizottságokba. Most elmaradt, a Tisza kivételével egyik párt sem foglalkozott ezzel; sokkal kevesebb is lett a választások tisztaságát ellenőrző szavazatszámláló.

A választások hivatalos eredményét a szavazatszámláló bizottságok (szszb) által kiállított jegyzőkönyvek alapján állapítja meg az Nemzeti Választási Bizottság (NVB). A választáson induló valamennyi párt és jelölőszervezet (például egyesület) a delegáltjain keresztül így ellenőrizheti az eredmény megállapítását. Az szszb-tagok figyelik és szükség esetén jegyzőkönyvezik az esetleges választási visszaéléseket is, illetve intézkednek.

10.119 szavazókör lesz a választáson az országban. Minden párt vagy jelölőszervezet két tagot delegálhat mindegyikbe. (Ezt nem érinti, hogy most két választást rendeznek egy időben, ettől még nem delegálhatnak kétszer két főt.) Az szszb-k többi, nem delegált tagjai sokszor önkormányzati munkatársak, őket a helyi önkormányzat jegyzője által vezetett helyi választási bizottság választja. (Itt olvasható a ferencvárosi önkormányzat toborzó felhívása.) Ők bruttó ötvenezer forint díjazást is kapnak a hajnaltól éjszakáig tartó munkájukért. A törvény szerint ez nem jár az ugyanazt a munkát végző és ugyanolyan jogosítványokkal rendelkező delegáltaknak, hiába tiltakoznak ez ellen évek óta civilek. Ahhoz is a Nemzeti Választási Iroda fellépése kellett, hogy 2022-ben a választások lebonyolításáért felelős szervek (lényegében az önkormányzatok) ételt-italt adjanak a delegáltaknak a választás napján.

A következő választási bizottságok működnek:

• minden szavazókörben szavazatszámláló bizottság (szszb);

• települési szinten helyi választási bizottság (hvb);

• a vármegyékben területi választási bizottság (tvb), a fővárosban a Fővárosi Választási Bizottság (FVB);

• országos hatáskörrel és illetékességgel a Nemzeti Választási Bizottság (NVB).

Május 31-ig lehetett szszb-tagokat delegálni. Lapunk egy hete megkereste a Nemzeti Választási Iroda kommunikációs osztályát a delegáltakra vonatkozó kérdésekkel, akkor azt válaszolták, hogy az NVI „a június 9-i választásokra nyilvántartásba vett nagyszámú (több mint ötszáz) jelölőszervezetre és (sok ezer) jelöltre figyelemmel – június 3-tól kezdődően az összes delegált szszb-tag száma mellett – kizárólag az EP-választáson listát állító 11 párt tekintetében fogja közzétenni jelölőszervezet szerinti bontásban a delegált szavazatszámláló bizottsági tagok számát”.

Ez meg is történt még május 31-én délután: e szerint az EP-választáson – ahol tizenegy pártlista indul – 14.712 delegált szavazatszámláló lesz (egy kis részük persze nem megy majd el), összesen pedig – tehát az önkormányzati választásra delegáltakkal együtt – 19.846.

Jóval kevesebb lesz a szavazatszámláló idén

A 2022-es választásra 28 ezer civil szavazatszámláló jelentkezett, és végül 19.700 delegált lett, így az ország gyakorlatilag összes szavazókörében volt ellenzéki delegált, de az parlamenti választás volt. Vessünk össze almát almával és körtét körtével.

A 2019-es EP-választásra 26.298 szavazóköri delegáltat jelentettek be a pártok. Akkor kilenc listát vettek nyilvántartásba. Egyedül a kormánypártok közelítették meg a maximális keretet. Az ellenzék jelentősen elmaradt, közel 12 ezer ellenzéki delegált volt. Ilyenkor ráadásul koordinálni is érdemes őket, hogy ne az legyen, hogy egy helyen több ellenzéki pártnak is van delegáltja, máshol pedig egynek sincs. A koordináció (ellentétben a 2022-es parlamenti választással) nem sikerült maradéktalanul: 2500 szavazókörben egyetlen ellenzéki delegált sem ellenőrizte a szavazást.

2019-ben ilyen volt a pártok közti megoszlás:

A mostani választás 14.712 delegáltja pedig így néz ki pártok szerinti bontásban:

Látszik, hogy míg 2019-ben a DK és a most már vele közösen induló MSZP–Párbeszéd együtt több mint 7800 szszb-tagot delegált, most csak 1213-at. A Fidesz utáni legtöbb tagot delegáló formáció Magyar Péter pártja lett.

Nézzük meg a 2019-es (de még nem az EP-választással együtt tartott) önkormányzati választás számait is. Erről a számtalan kis helyi, csak egy településen aktív jelölőszervezet miatt bontásban nem, csak összesítve ad meg adatot az NVI. A 2019-es őszi önkormányzati választáson 29.979 delegált szszb-tag volt (2014-ben is nagyjából ennyi), 2024-ben már csak 19.846.

Vagyis a két önkormányzati választást összehasonlítva harmadával kevesebb delegált lesz idén. Ha pedig az EP-választások számait vetjük össze, akkor csak valamivel több mint a fele a mostani szám az akkorinak.

Választópolgárból is sokkal kevesebb van: 170 ezerrel kevesebben szerepelnek az önkormányzati választás névjegyzékében, mint öt évvel ezelőtt. (2019-ben 2014-hez képest 145 ezerrel kevesebben voltak.) Akkor 8 millió 25 ezer szavazópolgár volt, most már csak 7 millió 7 852 ezren voksolhatnának helyi képviselőkre és polgármesterekre. Általában kevesebb mint a felük megy el végül szavazni. A fővárosban 1 millió 331 ezer választásra jogosult él.

Elveszíthetik a szavazási lehetőségüket

„Nem akarjuk arra biztatni az embereket, hogy ne menjenek el szavazni. A saját szavazókörükbe sokszor nem szívesen mennek, vidéken pláne nem szívesen, ahol ismerik egymást” – mondja egy régi civil szavazatszámláló.

A két EP-választás számainak összehasonlításánál figyelembe kell venni azt is, hogy EP-választásnál nem okoz gondot a számlálóbiztosoknak a saját szavazásuk (most viszont egyben lesz a másik választással). Mivel olyankor az egész ország egy választókerület, és mindenki mindenhol ugyanazon listákra szavazhat, a szavazatszámlálói munkát vállalók nem veszítik el szavazási lehetőségüket: ott is szavazhatnak, ahol napközben dolgoznak. Így bárki bárhol számolhat az egész országban.

Az önkormányzati választás más: azon mindenki csak a lakó- (tartózkodási) helye szerinti körzetben szavazhat, átjelentkezéssel csak úgy, ha a választáskor ugyanaz a címe, mint februárban volt. Ilyenkor maximum azt tudják megcsinálni a szavazatszámlálók, hogy ebédszünetben átszaladnak/átautóznak a lakóhelyükre leszavazni; ezt pedig leginkább csak nagyobb városokban lehet megtenni, a szomszédos választókörzetben.

Ez nehezíti a számlálóbiztos-toborzást, de ez volt a helyzet már 2019-ben is, mégis egyharmaddal több számlálóbiztos volt akkor, mint most.

Vagyis bár a két választás összevonása csökkentette a kedvet a számlálóbiztosnak jelentkezésre, ez önmagában még nem magyarázza a jelentős változást.

A pártoknak sem kell, a civileknek is alábbhagyott a lendületük

A pártok a maguk aktivistaköreiből beágyazottságuknak, szervezettségüknek megfelelően szoktak szavazatszámlálókat delegálni, de – a Fidesz kivételével – messze nem annyit, amennyire szükség lenne. Ráadásul ők mégiscsak elkötelezettek. Ezért kezdte el már a 2019-es ellenzéki előválasztásra civil szavazatszámlálók toborzását a Számoljunk együtt! civil mozgalom, majd dolgoztak a ’22-es választáson is. Fontos, hogy – bár régóta kérik, és EBESZ választási ajánlásokban is szerepel – továbbra is csak pártszínekben lehet szavazatszámlálót delegálni. Tehát végül azokat is a pártok között kell szétosztani (hogy formálisan ők delegálják őket), akiket civilként toboroznak és képeznek ki.

A Számoljunk együtt! a 2024. június 9-i választásokra (ahogy írják honlapjukon: kivételesen) nem toborzott szavazatszámlálókat. Egy ottani forrásunk szerint „a társaság nagy része el van fáradva már”. Hallottunk feszültségekről is köztük és a 2022-es választásra felálló 20K számlálótoborzó szerveződés között. Utóbbi mögött a Tiszta Választásokért Alapítvány áll, és a Karácsony Gergely tanácsadójaként dolgozó Tordai Csaba irányította.

A Számoljunk együtt!-nél helyi egyesületek jelentkeztek szavazatszámlálók közvetítéséért, az ő felhívásaikat kitették a honlapjukra. Kisebb települések lakói ugyanis nem mernek bejelentkezni szavazatszámlálónak. Tudunk olyan független polgármesterjelöltről, aki a faluból senkit nem tudott rávenni arra, hogy legyen szavazatszámláló, ha pedig máshonnan érkezik valaki, az jó eséllyel elveszíti az önkormányzati szavazatát.

Nem toborzott és toboroz, de felkészítő e-learning-anyagok készítésével és a választások tisztaságának monitorozásával van jelen most is az Unhack Democracy szervezet. A TASZ a szabálytalanságok bejelentésére szolgáló forródrót felállításával segíti a választások tiszta lebonyolítását, folyamatos tájékoztató kampányt visz, és persze monitorozza a választást. Várhatóan most is születik majd egy értékelő jelentés, amelyen a TASZ-on kívül más szervezetek is dolgoznak.

Az NVI honlapja, a valasztas.hu is gazdag és friss tartalmakkal informálja az érdeklődőket, a számlálók számára készült felkészítő anyagaik is fent vannak.

Idén a 20K sem toborzott teljeskörűen (egy 2022-ben náluk jelentkező számláló szerint azóta nem is tartotta vele a kapcsolatot a szervezet), úgy tudjuk, ők csak a Kutyapártnak dolgoztak. Mint láttuk, 392 számlálóbiztosuk lett.

A választási esélyek totális fölforgatója, Magyar Péter minden választási gyűlésén (lassan kétszázon lehet túl) szavazatszámlálókat toborzott, a standjaiknál jelentkezőket gyűjtöttek. Más pártok viszont csöndben voltak. Hogy érdektelenségüknek a kapacitáshiány vagy más oka van, nem tudjuk. Megkérdeztük két hete őket is, de csak néhányuk felelt, lényegében elismerve, hogy nem foglalkoztak toborzással.

„Pártunk túlnyomó többségben lokálpatrióta, helyi közösségeket támogat a választások során, vagy képviselőink ilyen közösség részeként indulnak. Ebből következik, hogy ezek a helyi közösségek és nem a pártok szervezik helyben a számlálók delegálását. Erre tekintettel is a Jobbik – Konzervatívok központilag adatokkal a kérdésére nem rendelkezik” – válaszolta a 2019-ben még 2843 szavazatszámlálót delegáló Jobbik.

A Momentum helyi szervezetei és aktivistái intézik a delegálást – válaszolta a párt kommunikációs központja, emiatt két hete még nem tudtak számot mondani. Hétvégén kiderült, hogy végül 981-et (2019-ben 301 volt).

„Az LMP a területi szervezetek és a helyi kampányfőnökök döntése alapján delegál szavazatszámlálókat. Azt gondoljuk, hogy – tanulva a 2022-es országgyűlési választásból – sokkal hatékonyabban tudjuk az erőforrásainkat elosztani, ha az aktivistáink nem a választókat ellenőrzik, hanem a választókat mozgósítják” – felelte a zöldpárt sajtóosztálya. 457 delegáltjuk lett (149 volt 2019-ben).

„A Második Reformkornál nem fordítottunk erre szervezetten figyelmet, mert friss és limitált lehetőségekkel rendelkező párt lévén a tagjainkat és az aktivistáinkat a kampányra fókuszáljuk a választások napjáig” – volt Vona Gábor pártjának írásos válasza. Nem is delegáltak egy számlálót sem.