SLAPP-pereknek hívják azokat a bírósági eljárásokat, amelyek célja, hogy a közéletben aktív civileket, újságírókat tartsanak jogilag lényegtelen ügyekkel nyomás alatt, így kényszerítve őket tevékenységük abbahagyására, álláspontjuk feladására. Ez a módszer egyre elterjedtebb az EU-ban, azonban sehol sincs erre vonatkozó szabályozás, amit az Európai Bizottság orvosolni szeretne.
A közéleti részvételt akadályozó stratégiai perek – ez a hivatalos neve annak a jelenségnek, amellyel szemben az Európai Bizottság jogszabályjavaslatot készített. Az angol rövidítés után SLAPP-pereknek hívott eljárások rendszerint olyan, gyakran teljesen megalapozatlan, komolytalan vagy eltúlzott és gyakran visszaélésszerű követeléseket megfogalmazó bírósági hercehurcát takarnak, amelyek leginkább újságírókat, civil szervezeteket fenyegetnek. A SLAPP-perek indítói azt szeretnék elérni, hogy a célba vett személy megfélemlítsék, szakmailag hiteltelenítsék és zaklassák, végső soron pedig azt, hogy a bírósági eljárás révén zsarolják és hallgatásra kényszerítsék.
Ezzel a témával az Európai Parlament is foglalkozott néhány hónappal ezelőtt. Akkor az uniós törvényhozás egy állásfoglalást fogadott el, amelyben kiemelik: a SLAPP-perek sajátja, hogy az alperes és a felperes közti erőviszonyok rendszerint egyenlőtlenek, különösen a hatalom és a pénzügyi források terén, ez pedig aláássa a tisztességes eljáráshoz fűződő jogot. A képviselők szerint a közéleti részvételt akadályozó stratégiai perek különösen aggályosak, ha közvetlenül vagy közvetve állami költségvetésből finanszírozzák, és a független médiaorgánumokkal, a független újságírással és a civil társadalommal szembeni egyéb közvetett és közvetlen állami intézkedésekkel kombinálják.
Rágalmazási turizmus
A stratégiai perek előfordulási gyakorisága egyes tagállamokban komoly aggodalomra ad okot, amint azt a 2020. és a 2021. évi jogállamisági jelentés is megállapította. 2021-ben a tömegtájékoztatás szabadságával foglalkozó gyorsreagálási mechanizmus 24 uniós tagállamban 439 riasztást (778, a médiával kapcsolatban álló személyt vagy szervezetet ért támadást is beleértve) dokumentált, köztük közéleti részvételt akadályozó stratégiai pereket. Az említett incidensek több mint egyötöde esetében (22,1 százalék – 97 riasztás) a médiaszereplők jogi következményekkel szembesültek.
Ennek ellenére még egyetlen tagállamban sincs ezt megelőző vagy a következményeket enyhítő jogszabály. Imént említett állásfoglalásában az Európai Parlament felszólította az Európai Bizottságot, hogy nyújtson be javaslatot egy intézkedéscsomagra. A képviselők szerint jogszabályi szinten minimumkövetelményeket kellene rögzíteni a stratégiai perek ellen, amelynek egyfelől tartalmaznia kellene az áldozatok védelmét, másfelől viszont meg kellene előznie és büntetnie kellene az ilyen perekkel való visszaélést. Azt is fontosnak tartja az EP, hogy hozzanak szabályt arra, hogy rágalmazási ügyekben az alperes szokásos tartózkodási helyén működő bíróság legyen illetékes. Megfigyelhető ugyanis, hogy a felperesek „rágalmazási turizmus" keretében választják ki a számukra legkedvezőbb fórumot. Ugyancsak kiemelték a stratégiai perek bírósági keresetének korai elutasítására vonatkozó szabályok megalkotását, így ezek a perek objektív kritériumok alapján gyorsan leállíthatók lesznek, a felperes pedig legyen büntethető, ha nem tudja igazolni, hogy keresete miért nem visszaélésszerű. Egyúttal javasolták egy uniós alap felállítását a stratégiai perek áldozatai és családjuk támogatására és a bírák és ügyvédek megfelelő képzésére.
A közérdek védelme
Az előbbiek közül több pontot is átvett a bizottsági javaslat. A terveket ezen a héten fogadta el a brüsszeli testület, a kezdeményezést ismertető Věra Jourová, az értékekért és az átláthatóságért felelős alelnök pedig így nyilatkozott: „Ígértük, hogy nagyobb védelmet biztosítunk az újságíróknak és az emberijog-védőknek azokkal szemben, akik megpróbálják elhallgattatni őket. Erre szolgál az új jogszabály. Egy demokráciában a gazdagság és a hatalom révén senki sem győzheti le az igazságot. Ezekkel az intézkedésekkel segítünk megvédeni azokat, akik kockázatot vállalnak, és felszólalnak, ha a köz érdeke forog kockán – például amikor pénzmosással és korrupcióval kapcsolatos állításokkal, környezeti és éghajlati kérdésekkel vagy más, mindannyiunk számára fontos ügyekkel kapcsolatban tesznek bejelentést.”
A javasolt biztosítékok a közéleti részvételt akadályozó stratégiai perekre lesznek alkalmazandók – de csak a határon átnyúló vonatkozású polgári ügyekben, tekintettel arra, hogy a belföldi perek a tagállam illetékességébe tartoznak. A biztosítékok várhatóan különösen az újságírók és az alapvető jogok és számos egyéb jog – többek között a környezetvédelmi és éghajlatpolitikai jogok, a nők jogai, az LMBTIQ személyek jogai, a faji vagy etnikai kisebbséghez tartozó személyek jogai, a munkavállalói jogok vagy a vallásszabadság – védelmével foglalkozó személyek vagy szervezetek javára fognak szolgálni, de mindenkire vonatkoznak, aki közérdekű ügyben részt vesz a közéletben.
Az EP-állásfoglalással egyezően a bizottság javasolja a nyilvánvalóan megalapozatlan bírósági eljárás korai szakaszban történő megszüntetését. Ennek értelmében a bíróságok előrehozott határozatot hozhatnak az eljárás megszüntetéséről, ha az ügy nyilvánvalóan megalapozatlan. Ilyen helyzetben a felperesre hárul a bizonyítás terhe, hogy az ügy nem nyilvánvalóan megalapozatlan. Ha az ügyet visszaélésszerűnek nyilvánítják, akkor a felperes viseli az összes költséget, beleértve az alperes ügyvédi díját is. A közéleti részvételt akadályozó stratégiai per célpontjának joga lesz keresetet benyújtani a vagyoni és nem vagyoni károk megtérítése iránt, és joga lesz azok teljes körű megtérítésére. Sőt annak megakadályozása érdekében, hogy a felperesek visszaélésszerű bírósági eljárást indítsanak, a bíróságok visszatartó erejű szankciókat szabhatnak ki azokra, akik ilyen ügyeket a bíróság elé visznek.
Az Európai Bizottság megfogalmazott egy ajánlást is a tagállamok részére, amely kiegészíti az irányelvet. Ebben többek között azt kérik a kormányoktól, hogy a nemzeti jogi keretek az uniós szintűekhez hasonló biztosítékokat nyújtsanak a SLAPP-perek kezeléséhez, vagyis minden államban legyen a fentiekhez hasonló szabályozás.
A jogérvényesülésért felelős biztos, Didier Reynders azt mondta, hogy az EU mindig védeni fogja a véleménynyilvánítás és a tájékozódás szabadságához való alapvető jog aktív gyakorlását. „A közéleti részvételt akadályozó stratégiai perek késleltetik vagy akár meg is akadályozzák a közérdekű nyilatkozatok közzétételét, és szükségtelen terhet rónak a bíróságokra. Most olyan eszközöket biztosítunk, amelyek lehetővé teszik e visszaélésszerű gyakorlat féken tartását” – tette hozzá.
