Nemcsak Japánt, hanem az egész világot megdöbbentette a hír, hogy Abe Sinzó volt miniszterelnököt pénteken fényes nappal lelőtték a viszonylag alacsony bűnözési rátájú országban, amely a fegyvertartást szigorú engedélyhez köti.
A 125 milliós Japánban tavaly mindössze tíz, fegyverrel kapcsolatos bűnügy volt, ezek a rendőrség szerint egy ember halálát és négy sérülését okozták. Az esetek közül nyolc bandákhoz köthető. Ugyanebben az évben Tokióban egy fegyveres incidens, sérülés vagy haláleset sem történt, bár 61 fegyvert foglaltak le.
Sok minden tisztázatlan a pénteki merénylet helyszínen őrizetbe vett gyanúsítottjának indítékával és kilétével kapcsolatban. Abét, Japán leghosszabb ideig hivatalban lévő miniszterelnökét akkor lőtték le, amikor az ország nyugati részén, Narában kormánypártja jelöltjeiért kampányolt, és később kórházban halt meg. A parlamenti választásokat vasárnapra tervezik.
Közös fényképpel búcsúzott Orbán Viktor
„Magyarország egy fontos barátját veszítette el. Isten nyugosztalja Abe Sinzó miniszterelnök urat!” – írta közösségi oldalán a miniszterelnök.
Japánban szinte soha nem használnak lőfegyvert
Jóllehet Japán nagyobb egyetemein vannak lövészklubok, és a japán rendőrök is hordanak fegyvert, a japánok többsége úgy éli le az életét, hogy nem fog kézbe vagy lát egyáltalán igazi fegyvert.
A késelések gyakoribbak a gyilkosságok esetében. A fegyverviselési jogról szóló vita tehát nem központi kérdés Japánban, és ez évtizedek óta így van.
„A japánok most sokkos állapotban vannak” – közölte Kavamoto Sziro, a tokiói Nihon Egyetem Kockázatkezelési Főiskolájának professzora.
A kampányesemény, ahol a támadás történt, hatalmas tömeget vonzott, ami biztonsági kihívást jelent – mondta Kavamoto.
Ezért gyenge a politikusok biztosítása
„Ez rádöbbentett bennünket arra, hogy Japánban fegyveres erőszak is előfordulhat, és a japán politikusok biztonságának védelmét felül kell vizsgálni – tette hozzá. – Nagy hiba lenne azt feltételezni, hogy soha nem fog történni ilyen támadás.”
Bonyolítja a helyzetet, hogy a lövöldözéshez használt fegyver vélhetően házilagos készítésű, ami azt jelenti, hogy a meglévő fegyverszabályozás hatástalan.
Már most elterjedtek olyan találgatások, hogy Abe biztonsági személyzete komoly kérdésekkel nézhet szembe. De egy ilyen támadás rendkívüli Japánban, ami a viszonylag enyhe biztonságot teszi normává még a volt miniszterelnökök esetében is.
Legutóbb 2019-ben történt nagyobb lövöldözés, akkor egy volt bandatagot lőttek le egy karaokehelyszínen Tokióban.
A japán törvények értelmében a lőfegyverek, valamint bizonyos típusú kések és más fegyverek, például az íjfegyverek engedély nélküli birtoklása illegális. A behozataluk is törvénytelen.
A szigorú ellenőrzési folyamat végén is csak agyagtárgyakra lehet lőni
Azoknak, akik lőfegyvert szeretnének, szigorú háttérellenőrzésen kell átesniük, orvosi engedélyt kell bemutatniuk és meg kell osztaniuk információkat a családtagjaikról. Ezenkívül teszteken is át kell menniük annak bizonyítására, hogy tudják, hogyan kell megfelelően használni a lőfegyvereket. Azoknak, akik mindezt sikeresen teljesítik, és fegyvert vesznek, egyúttal egy speciális zárrendszert is vásárolniuk kell a fegyverhez.
Mindezen akadályok leküzdése azt teszi lehetővé, hogy az illető agyag célpontokra lőjjön. A vadászat további speciális engedélyt igényel. Még a rendőrök is ritkán nyúlnak a pisztolyukhoz.
Az Abe ellen használt fegyver valószínűleg „kézműves” lőfegyver volt – mondja N. R. Jenzen-Jones, az Armament Research Services nevű, fegyverkutatásra szakosodott cég igazgatója.
Egy polgárháborús muskétához hasonlította, amelyben a lőport vagy a hajtóanyagot külön töltik a lövedékbe.
„A lőfegyverekre vonatkozó jogszabályok Japánban nagyon szigorúak, ezért úgy gondolom, hogy amit itt látunk, és ami valószínűleg egy szájkosaras fegyver, az kísérlet nem csupán a lőfegyverek, hanem a lőszerek szigorú japán ellenőrzésének megkerülésére” – mondta.
