Az Amnesty International szerint Kína, Oroszország és sok más ország olyan „elnyomó törvényeket” vezetett be a koronavírus-járvány idején, amelyek korlátozzák a véleménynyilvánítás szabadságát és elhallgattatják a bírálókat.
A világszerte tapasztalható „dezinformációáradattal” kombinálva a véleménynyilvánítás szabadsága elleni kormányzati támadások „veszélyes hatással voltak az emberek hozzáférésére a pontos és időszerű információkhoz, amelyek segítettek volna megbirkózni a növekvő globális egészségügyi válsággal” – írja a londoni székhelyű emberi jogi csoport október 19-én közzétett jelentésében.
Példátlan támadás a járvány ürügyén
„A világjárvány során a kormányok soha nem látott támadást indítottak a véleménynyilvánítás szabadsága ellen, súlyosan korlátozva az emberek jogait” – jelentette ki az Amnesty kutatási érdekképviseletért és politikáért felelős vezető igazgatója, Rajat Khosla.
„A kommunikációs csatornákat célba vették, a közösségi médiát cenzúrázták, médiumokat zártak be” – tette hozzá.
Az Amnesty International szerint a véleménynyilvánítás szabadsága „létfontosságú, mert a pontos, bizonyítékokon alapuló és naprakész információ szabad áramlása növeli a tudatosságot az egészségügyi kockázatokkal szemben, a megelőzésükkel és kezelésükkel kapcsolatban”.
Veszélyes az egészségre
Az Elhallgattatva és félreinformálva: veszélyben a véleménynyilvánítás szabadsága a Covid–19 alatt című jelentés végzetes példaként hozza fel, hogy Kína elhallgatja a Covid–19-re vonatkozó információkat.
Egészségügyi dolgozók és újságírók már 2019 decemberében megpróbálták felhívni a figyelmet az akkor még ismeretlen betegség tömeges megjelenésére a kínai Vuhanban, ahol először észlelték a koronavírust.
2020 februárjáig a kínai hatóságok több ezer bűnügyi nyomozást indítottak olyanok ellen, akik információt tettek közzé a járvány kitöréséről.
A kormányok kihasználták a veszélyhelyzetet
Oroszországban 2020 áprilisában kibővítették az „álhírek” elleni hatályos jogszabályokat, és büntetőjogi szankciókat vezettek be „tudatosan hamis információk nyilvános terjesztéséért” veszélyhelyzetben.
A törvénykiegészítéseket a hatóságok a Covid–19-re adott válasz részeként írták le, de az Amnesty International szerint ezek az intézkedések a járvány után is érvényben maradnak.
„Világos, hogy a Covid–19-hez kapcsolódó véleménynyilvánítási korlátozások nemcsak időhöz kötött, rendkívüli intézkedések a válság kezelésére” – mondta Khosla.
„Részei az emberi jogok elleni támadásnak, amely az elmúlt néhány évben világszerte teret kapott, és a kormányok újabb ürügyet találtak a civil társadalom elleni támadás fokozására” – mondta.
Egyre nehezebb jó döntést hozni
A jelentés azt is kimondja, hogy „a félretájékoztatás – akár a közösségi médiát működtető cégeken, akár olyan hatalmi helyzetben lévő embereken keresztül, akik meg akarják osztani az embereket és zavart akarnak kelteni a saját céljaik érdekében – komoly veszélyt jelent a véleménynyilvánítás szabadságára és az egészségre.”
Ebben az összefüggésben „egyre nehezebb, hogy az egyének teljes tájékozottságon alapuló véleményt alkossanak és okos döntéseket hozzanak az egészségükről a rendelkezésre álló lehető legjobb tudományos tények alapján” – állapítja meg a jelentés.
