A Nemzetközi Közszolgálati Egyetemen dolgozó forrásaink szerint megrökönyödés és értetlenség kísérte a volt iráni elnök érkezésének hírét a munkatársak körében. Azért csak a hírét, mert nemhogy olyan munkatársat nem találtunk, aki ott volt az előadáson, de többségük eleve csak a sajtóból értesült a látogatás tényéről. Tiltakozásra azonban nem igazán lehet számítani, mert az NKE-n még a többi egyetemnél is szigorúbb szabályok vonatkoznak a munkavállalókra.
A harsányan antiszemita, Izrael- és USA-ellenes retorikájáról ismert Mahmud Ahmadinezsád volt iráni elnök az iráni lapok szerint Deli Gergely rektor meghívására érkezett az egyetemre hétfő este. Kedden és szerdán a Euronews előzetes híradása alapján megtartott egy-egy előadást Közös értékek a globális környezetben témában – kiemelt vendégként – a környezetet károsító veszélyek kezelésének fontosságáról.
Kék villogók, rendőri felvezetés, magyar védelem
Az elnök már a reptérről is megkülönböztető jelzést használó, magyar rendszámú autókból álló konvojjal és rendőri felvezetéssel indult, ahogy a Kabar Online iráni híroldal videóján is látszik, amelyet először a Hetek szúrt ki.
Kedden arról készült felvétel, ahogy a volt elnök előadása után elhagyja a Nemzeti Közszolgálati Egyetem épületét. Ebből az is kiderül, hogy a védelmet ellátó személyzet is magyar, magyar nyelven utasítja a rendőrt, hogy küldje el a felvételt készítőt, mert „nem lehet filmezni”.
Szerdán, a következő előadás időpontja előtt fél órával, reggel fél 10 körül a parkoló területéről a rendőrök elküldték az embereket, a cikk íróját igazoltatták is, de arra nem válaszoltak, hogy mi az oka a kiemelt jelenlétnek, az igazoltatás okaként sem jelöltek meg pontos indokot. Ezután megkértek, hogy hagyjam el az egyetem parkolóját, és ne lépjek túl a szemközti park vonalán, bár kérdésemre válaszolva elismerték, hogy az közterület. Hamarosan befutott a konvoj.
Megkérdeztük a Belügyminisztériumot, miért kapott a volt iráni elnök rendőri biztosítást és védelmet itt-tartózkodása idejére. Válaszukban a védett személyek és a kijelölt létesítmények védelméről szóló 160/1996. (XI. 5.) kormányrendeletet ajánlották figyelmünkbe.
Ebből – a paragrafusok citálása nélkül – kiderül, hogy a Készenléti Rendőrség szervezi meg és hajtja végre „a nemzetközileg védett személyek védelmét. A rendészetért felelős miniszter döntése alapján a Magyarország érdekei szempontjából jelentős – a c) és e) pont szerinti védett személyek körén kívüli – más külföldi személy magyarországi hivatalos látogatása vagy veszélyeztetettségének megfelelően magánlátogatása alatti védelmét” is.
A kormány nem fogadta, de nem mondják, hogy nem tudták
Ennek fényében érdekes, ahogy a magyar kormányzat eddig reagált a volt iráni elnök meghívására és előadására a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen. Először a külügy adott ki egy közleményt egy nappal azután, hogy a hír napvilágra került, és többek között a Szabad Európa is elküldte a minisztériumnak a kérdéseit. Ők azt írták szerdán: „A kormány nem fogadta a volt iráni elnököt. Programja egyetemi program. Magyarországon az egyetemeken oktatási és szólásszabadság van. A kormány nem szól bele az egyetemek programjaiba.” Az azonban nem hangzott el, hogy a kormány tagjai tudtak vagy nem tudtak Ahmadinezsád érkezéséről.
Egy nappal később, a Kormányinfón Gulyás Gergely miniszter úgy fogalmazott: „A magyar kormány egy világos, Izrael-barátnak minősített politikát visz. A magyar kormány egyetlen tagja sem találkozott a volt államelnökkel.” Hozzátette, hogy a volt iráni elnök Izraelt és a zsidóságot becsmérlő szavait a magyar kormány elítéli, „azokkal nemhogy nem tud azonosulni, hanem azokat elfogadhatatlannak és tűrhetetlennek tartja”. Az előadás és a meghívás tényét azonban nem kommentálta, mert szerinte egyetemi előadásokat egy szabad világban, egy szabad országban nehéz betiltani. Az akadémiai szabadság pedig Gulyás Gergely szerint megilleti az állami egyetemeket is.
Nem feltétlenül zárja ki a két nyilatkozat egymást, mindenesetre az egyetem kiemelt szerepét jelzik a kormánypolitika szempontjából Gulyás szavai az öt évvel ezelőtti évnyitón mondott beszédéből: „A mindenkori magyar kormány és az állam számára kulcsfontosságú intézmény a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE), amelyen a közszolgálatba jelentkezők jelentős részét, köztük a katonákat és a rendőröket képzik.”
A meghívó személye
Bár Ahmadinezsád nem a rendvédelem témájában érkezett előadni, de idetartozik, hogy regnálása alatt az ellene zajló tüntetéseket az iráni kormány szerint 36, az ellenzékiek szerint legalább 72 halálos áldozat árán tudták csak leverni, és több ezer ember került börtönbe. Emellett Ahmadinezsád külpolitikájának java része egyrészről a Magyarország által választott szövetségi rendszer egyik legerősebb hatalma, az Egyesült Államok, másfelől – szintén a miniszter szavaival élve – egy, a magyar kormány által barátként kezelt ország ellen irányultak.
A volt elnök meghívása és vendégül látása felvet bizonyos kérdéseket azzal kapcsolatban, mennyire informális és a kormánytól független a látogatás diplomáciai szempontból. Először is, bár az állami egyetemeken is lehet akadémiai szabadság, ahogy Gulyás Gergely állítja, ám a Nemzeti Közszolgálati Egyetem a többi egyetemnél sokkal szigorúbb hierarchiával és szabályokkal működik, ráadásul komoly kormányzati kontroll alatt. Előbbi érthető, hiszen az egyetemet a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem, a Rendőrtiszti Főiskola és a Budapesti Corvinus Egyetem Közigazgatás-tudományi Karának integrációjával hozták létre 2011-ben.
A HVG két évvel ezelőtt írt arról, hogy a felsőoktatási törvény akkori módosítása alapján a Nemzeti Közszolgálati Egyetem saját hatáskörében többé nem dönthet arról, kiknek biztosít katedrát, illetve kutatói állást. A módosításban ugyanis az szerepel, hogy az NKE helyett a miniszterelnök politikai igazgatója, azaz Orbán Balázs mondja ki ebben a kérdésben a végső szót. A politikai igazgató a Mathias Corvinus Collegium Alapítvány kuratóriumi, valamint az NKE Tanácsadó Testület elnöke. Sokatmondó az is, ahogy Orbán Balázs a tavalyi tanévnyitón fogalmazott: „Az itteni tanulmány az állam szolgálatának előszobája.”
