Az Alkotmánybíróság (AB) megsemmisítette a Kúria döntését, amely a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) öt népszavazási kérdése közül kettőt hitelesített. Az AB szerint a Kúria döntése Alaptörvény-ellenes volt. A szakszervezet szerint a kormány fél attól, hogy az állampolgárok valódi népszavazáson mondjanak véleményt az oktatásról.
A PSZ két alelnöke, Gosztonyi Gábor és Totyik Tamás magánszemélyként oktatási népszavazást kezdeményezett márciusban. Öt népszavazási kérdésük egyebek között a szaktanárokkal, a pedagógusvégzettséggel, a diákok óraszámának csökkentésével és az iskolák bezárásának feltételeivel volt kapcsolatos.
A Nemzeti Választási Bizottság (NVB) egyik kérdést sem hitelesítette, arra hivatkozva, hogy azok megválaszolásához speciális információk, szakmai ismeretek kellenek, amelyek nem várhatók el a választópolgároktól, akik így nem tudják átlátni döntésük érdemi következményeit.
Ehhez kapcsolódóan: Státusztörvény: több mint kétezer pedagógus már felmondott
Gosztonyi Gábor és Totyik Tamás a Kúriához fordult, kérve az NVB döntésének felülvizsgálatát. A Kúria az öt népszavazási kérdésből kettőt hitelesített. Ezután indítvány érkezett az AB-hoz az ügyben. A testület kimondta: a Kúria döntése Alaptörvény-ellenes volt, jogértelmezése túlterjeszkedett az egyértelműség törvényi fogalmán. Az AB megsemmisítette a Kúria oktatási népszavazás ügyében hozott döntését.
A szakszervezet közleményében megdöbbentőnek nevezte, hogy az AB kiskorúnak tekinti az állampolgárokat, akik kellő szakmai ismeretek nélkül nem tudnak dönteni arról, hogy csökkenjen-e a diákok óraszáma heti hárommal, illetve a hátrányos helyzetű tanulók ugyanazt a tantervet tanulják-e, mint az elitiskolák diákjai. A Kúria ezt a két népszavazási kérdést még hitelesítette.
A szakszervezet szerint a kormány fél attól, hogy az állampolgárok valódi népszavazáson mondjanak véleményt az oktatásról. Mint írják, a PSZ szakértőkkel konzultál, hogy nemzetközi jogi fórumokhoz fordulhat-e.
